Fotó: Krónika
Fotó: Gönczi Ákos
Ennek nyomán valósnak tartják a jegybank becslését, amely szerint év végén 6,6 százalékos lesz az infláció szintje. Az infláció egyébként utoljára 2005 júliusában lépte át a 9 százalékot, amikor 9,3 százalékos pénzromlást mértek.
„Júliusban tetőzött az infláció a gáz-, a villany- és a jövedéki adók emelése miatt, ami mintegy 0,9 százalékkal növelhette a pénzromlás mértékét. A lejárfolyam júliusi növekedése ugyanakkor részben valószínűleg képes ellensúlyozni az áremelkedések hatását” – vélte a NewsIn hírügynökségnek nyilatkozva Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint a júliusi éves infláció mértéke 9,8, a havié pedig 0,9 százalék. Augusztus kapcsán viszont derűlátó: úgy véli, az éves infláció mértéke e hónapban 8,5 százalékra csökken. Sőt a csökkenő tendencia a továbbiakban is folytatódik, így év végére 6,5 százalék körüli infláció várható.
Mint arról beszámoltunk, a nemzeti bank hétfőn módosította a 2008 végére várt inflációs szintet 6 százalékról 6,6 százalékra. Az inflációs várakozások módosulásához a kőolaj árának emelkedése is hozzájárult, az új szint kiszámításánál 140 dolláros hordónkénti árfolyamot vettek alapul. Ezt ugyanakkor az elemzők túlságosan magasnak tartják. A szakemberek szerint az infláció akkor is csökkenő tendenciát mutatna augusztustól, ha a jegybank nem növelte volna 25 bázisponttal, 10-ről 10,25 százalékra az alapkamatot. Úgy vélik, a központi bank döntését elsősorban az indokolta, hogy attól tartott: nem sikerül betartani a 2009-es inflációs célt.
Jövőre folytatódik
a kedvező tendencia?
Nicolaie Alexandru-Chidesciuc, az ING Bank Románia vezető közgazdásza erre az időszakra – azaz 2009 végére – 4,4 százalékos inflációt vár, ami igen közel áll a jegybank által „belőtt” 3,5 +- 1 százalékos szinthez.
A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, valós veszély mutatkozik arra, hogy a 2009-es célt se sikerüljön betartani. Mint kifejtette, bármilyen, előre nem látható sokkhatás ezzel a következménnyel járhat. Augusztustól csökkenni kezd az infláció, amit 2009 közepéig a jegybanki alapkamat hatásai is erősítenek. A pénzromlás növekedésének veszélye az év második felében nő meg, főleg akkor, ha nem lesz kellőképpen szigorú a fiskális politika. Az ING Bank munkatársa szerint a júliusi infláció 9,3 százalékos lesz.
Radu Crăciun, az Interamerican Fond de Pensii nyugdíjalap befektetési igazgatója szerint 2009-ben a mezőgazdaság lesz az egyik olyan tényező, amely kiszámíthatatlansága miatt veszélyeztetheti a kitűzött inflációs célt. „Eddig még nemigen fordult elő, hogy két, egymást követő évben egyformán jó lett volna a termés” – mutatott rá, arra utalva, hogy a várakozások szerint az idei romániai gabonatermés rekordközeli lesz.
Sok múlik az élelmiszerárakon
Lucian Anghel, a Román Kereskedelmi Bank elemzője szerint a júliusi élelmiszerárak jól jelzik, milyen árszint várható az év hátralévő részében ebben a szektorban. „Amennyiben az élelmiszerárak csökkentek, úgy vélem, jó esély mutatkozik arra, hogy év végére 6,6 százalékos inflációt mérjünk” – mutatott rá Anghel, aki – kollégáihoz hasonlóan – 9,2 és 9,4 százalék közötti éves inflációt vár júliusra.
A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: az alapkamat-emelés nyomán a lej árfolyama olyan szintre növekedhet, ami egyáltalán nem indokolt. Ionuţ Dumitru szerint a kamatemelés nyomán kialakuló árfolyamszint veszélyes, mivel hiányoznak a gazdasági alapjai. Az elemző arra utalt, hogy a lejárfolyam csütörtökön tovább erősödött az euróhoz képest, elérve a 3,47 lejes eurónkénti átváltási összeget. Ennek fényében a szakértők úgy vélik, a legoptimálisabb lej-euró árfolyam 3,55–3,65 lej körüli összeg lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok