Fotó: Krónika
Fotó: Gönczi Ákos
Ennek nyomán valósnak tartják a jegybank becslését, amely szerint év végén 6,6 százalékos lesz az infláció szintje. Az infláció egyébként utoljára 2005 júliusában lépte át a 9 százalékot, amikor 9,3 százalékos pénzromlást mértek.
„Júliusban tetőzött az infláció a gáz-, a villany- és a jövedéki adók emelése miatt, ami mintegy 0,9 százalékkal növelhette a pénzromlás mértékét. A lejárfolyam júliusi növekedése ugyanakkor részben valószínűleg képes ellensúlyozni az áremelkedések hatását” – vélte a NewsIn hírügynökségnek nyilatkozva Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint a júliusi éves infláció mértéke 9,8, a havié pedig 0,9 százalék. Augusztus kapcsán viszont derűlátó: úgy véli, az éves infláció mértéke e hónapban 8,5 százalékra csökken. Sőt a csökkenő tendencia a továbbiakban is folytatódik, így év végére 6,5 százalék körüli infláció várható.
Mint arról beszámoltunk, a nemzeti bank hétfőn módosította a 2008 végére várt inflációs szintet 6 százalékról 6,6 százalékra. Az inflációs várakozások módosulásához a kőolaj árának emelkedése is hozzájárult, az új szint kiszámításánál 140 dolláros hordónkénti árfolyamot vettek alapul. Ezt ugyanakkor az elemzők túlságosan magasnak tartják. A szakemberek szerint az infláció akkor is csökkenő tendenciát mutatna augusztustól, ha a jegybank nem növelte volna 25 bázisponttal, 10-ről 10,25 százalékra az alapkamatot. Úgy vélik, a központi bank döntését elsősorban az indokolta, hogy attól tartott: nem sikerül betartani a 2009-es inflációs célt.
Jövőre folytatódik
a kedvező tendencia?
Nicolaie Alexandru-Chidesciuc, az ING Bank Románia vezető közgazdásza erre az időszakra – azaz 2009 végére – 4,4 százalékos inflációt vár, ami igen közel áll a jegybank által „belőtt” 3,5 +- 1 százalékos szinthez.
A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, valós veszély mutatkozik arra, hogy a 2009-es célt se sikerüljön betartani. Mint kifejtette, bármilyen, előre nem látható sokkhatás ezzel a következménnyel járhat. Augusztustól csökkenni kezd az infláció, amit 2009 közepéig a jegybanki alapkamat hatásai is erősítenek. A pénzromlás növekedésének veszélye az év második felében nő meg, főleg akkor, ha nem lesz kellőképpen szigorú a fiskális politika. Az ING Bank munkatársa szerint a júliusi infláció 9,3 százalékos lesz.
Radu Crăciun, az Interamerican Fond de Pensii nyugdíjalap befektetési igazgatója szerint 2009-ben a mezőgazdaság lesz az egyik olyan tényező, amely kiszámíthatatlansága miatt veszélyeztetheti a kitűzött inflációs célt. „Eddig még nemigen fordult elő, hogy két, egymást követő évben egyformán jó lett volna a termés” – mutatott rá, arra utalva, hogy a várakozások szerint az idei romániai gabonatermés rekordközeli lesz.
Sok múlik az élelmiszerárakon
Lucian Anghel, a Román Kereskedelmi Bank elemzője szerint a júliusi élelmiszerárak jól jelzik, milyen árszint várható az év hátralévő részében ebben a szektorban. „Amennyiben az élelmiszerárak csökkentek, úgy vélem, jó esély mutatkozik arra, hogy év végére 6,6 százalékos inflációt mérjünk” – mutatott rá Anghel, aki – kollégáihoz hasonlóan – 9,2 és 9,4 százalék közötti éves inflációt vár júliusra.
A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: az alapkamat-emelés nyomán a lej árfolyama olyan szintre növekedhet, ami egyáltalán nem indokolt. Ionuţ Dumitru szerint a kamatemelés nyomán kialakuló árfolyamszint veszélyes, mivel hiányoznak a gazdasági alapjai. Az elemző arra utalt, hogy a lejárfolyam csütörtökön tovább erősödött az euróhoz képest, elérve a 3,47 lejes eurónkénti átváltási összeget. Ennek fényében a szakértők úgy vélik, a legoptimálisabb lej-euró árfolyam 3,55–3,65 lej körüli összeg lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok