
Fotó: Jakab Mónika
Az országos bruttó átlagbér 8 lejjel (0,1 százalékkal) 6405 lejre csökkent júliusban júniushoz képest, a nettó átlagbér pedig 3975 lej volt, két lejjel (0,1 százalékkal) kisebb, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2022. szeptember 12., 13:182022. szeptember 12., 13:18
A legnagyobb nettó átlagbért – 9549 lej – az információtechnológiai ágazatban (beleértve az informatikai szolgáltatásokat) jegyezték, a legkisebbet – 2273 lej – pedig a vendéglátóiparban.
4 és 6 százalék közötti béremelkedést jegyeztek a villamos- és hőenergia, valamint a földgáz termelésének és elosztásának ágazatában, a ruházati termékek gyártásának, a gépek, berendezések javításának, karbantartásának és beszerelésének ágazatában, a mezőgazdaságban, légi szállításban, bányászatban. A növekedéshez főleg az éves, negyedéves, féléves vagy a rendkívüli teljesítményért járó prémiumok és egyéb juttatások járultak hozzá, ugyanakkor több cégnek nőttek a bevételei.
A legnagyobb mértékű csökkenés (14,2 százalékos) a kiadói tevékenységekben következett be, míg 4 és 7 százalék közötti volt a csökkenés a gépek és felszerelések gyártásának, a számítógépek és más elektronikus cikkek gyártásának, a kokszipari és kőolajfeldolgozásból származó termékek gyártásának, dohányipari termékek gyártásának ágazatában, a szénbányászatban.
Ami a közalkalmazotti szférát illeti, a tanügyben 6,6 százalékkal, a közigazgatásban 1,5 százalékkal, az egészségügyben pedig 1 százalékkal csökkent a nettó átlagbér júliusban júniushoz képest – közölte az Agerpres hírügynökség.
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
szóljon hozzá!