Július elején érkezhet a hitel Romániának

Románia, miután az IMF igazgatótanácsa hamarosan jóváhagyja a hitelcsomagot, azonnal lehívhat 5 milliárd eurót. Az első részlet valószínűleg július elején érkezik Romániába. A hitelkeretből mintegy 12,95 milliárd eurót az IMF, 5 milliárdot az Európai Unió, 1–1,5 milliárd eurót a Világbank, a többit más pénzintézetek, köztük az EBRD bocsátja rendelkezésre. Az IMF igazgatótanácsa várhatóan május 4-én hagyja jóvá a hitelmegállapodást. Franks elmondta: a hitel feltételeiről részleteket csak ezután tesznek közzé.

Reform igen, nyugdíjcsökkentés nem

Az IMF romániai küldöttségének vezetője szerint a pénzintézet nem kérte a nyugdíjak csökkentését, de megállapodott a román hatóságokkal arról, hogy megreformálják a jelenlegi nyugdíjrendszert, hogy az hosszú távon is fenntarthatóvá váljon. A román kormánynak két év alatt kell felülvizsgálnia nemzetközi segítséggel az állami bérek és nyugdíjak rendszerét, valamint az állami vállalatok ellenőrzési módszereit, mondta Franks.

Emlékeztetett, hogy a közszférában az elmúlt három év alatt megkétszereződtek a bérek. Franks rámutatott: ezentúl kevesebb pótlékot kapnak majd a közalkalmazottak, és ezek a juttatások nem haladhatják meg a bér 25 százalékát. Hangsúlyozta: a kormánynak a következő két évben felelős pénzügyi politikát kell követnie annak érdekében, hogy elkerülje a költségvetési hiány további növekedését.

Franks megerősítette azt is, hogy az előzetes egyezmény a kis-jövedelmű nyugdíjasokat és közalkalmazottakat védő intézkedéseket is tartalmaz. A Mediafax hírügynökségnek a tárgyaláson részt vevő, nevük elhallgatását kérő illetékesek elmondták: a nyugdíjakat hozzáigazítják az évi infláció szintjéhez, de változni fog a nyugdíj kiszámításának módszere.

Romániában a nyugdíjakat az átlagbérhez viszonyítják. Az átalakítás célja az, hogy közép- és hosszú távon kiegyenlítse a nyugdíjalap bevételei és kiadásai közötti aránytalanságokat. Annak, hogy a nyugdíjak mértékét függetlenítik az átlagbértől, nem lesznek azonnali hatásai, ugyanis a cél az, hogy hosszú távon stabilizálják a nyugdíjrendszert, mondták a meg nem nevezett illetékesek.

Franks szerint alapvetően fontos, hogy az infláció az idei év végén a Román Nemzeti Bank célsávjába illeszkedjen. Hozzátette: a jegybank monetáris politikáján csak akkor enyhíthet, ha a feltételek ezt megengedik. A BNR 2009-re 3,5 százalékos inflációs célt állapított meg – egyszázalékos eltérést megengedve.

Az IMF küldöttsége csütörtökön Bécsben találkozik a Romániában jelen lévő tíz legnagyobb pénzintézet anyabankjainak vezetőségével. Franks elmondta: azt kérik majd tőlük, hogy segítsenek a likviditás megőrzésében, és ne vigyék ki a pénzüket Romániából.

Az EBRD egymilliárd eurót ad a csomaghoz

A következő két évben egymilliárd eurót fektet be Romániában a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Az összeg a román gazdaság stabilizálására összeállított 20 milliárd eurós nemzetközi védőháló része. A kelet-európai és közép-ázsiai gazdaságok pénzügyi támogatására alapított bank szerdai londoni bejelentése szerint így 500 millió euróval növeli a Romániának idén és jövőre szánt finanszírozásokat az eredetileg tervezetthez képest. Az öszszegnek hozzávetőleg a felét a román pénzügyi szektor, a másik felét a gazdaság többi ágazata kapja.

Február végén az EBRD, az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank saját, külön támogatási tervet is bejelentett a finanszírozási gondokkal küszködő kelet-európai gazdaságok számára, összesen 24,5 milliárd eurós kerettel. Ehhez a legnagyobb hozzájárulást az EIB adja, 11 milliárd euróval. Ennek a részcsomagnak a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor. Az EIB 11 milliárd eurós finanszírozásából 5,7 milliárd euró máris hozzáférhető; további 2,8 milliárd eurónyi finanszírozást az intézet várhatóan április végéig hagy jóvá, és ezen felül is várhatók még kiutalások.

A Világbank hozzávetőleg 7,5 milliárd euróval járul hozzá ehhez a februárban bejelentett programhoz, ebből idén és jövőre összesen 3,5 milliárd euró jut a feltörekvő európai bankszektor problémáinak kezelésére. Az EBRD 2009–2010-ben 6 milliárd euróig terjedő összeget nyújt a térségi pénzügyi szektornak – és közvetlenül a kis- és középvállalatoknak –, befektetés, valamint adósság- és kereskedelemfinanszírozás formájában.

A londoni bank már múlt hónapban ismertetett éves eredménybeszámolójában közölte, hogy jóllehet tavaly – az 1998-as orosz fizetési válság óta először – veszteséges volt, ennek ellenére idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a tavalyi 5,1 milliárd euró után. Az EBRD már korábban bejelentette, hogy a globális pénzügyi válságra tekintettel 2009-ben rekordértékű finanszírozást nyújt az átalakuló országoknak, és az eredetileg tervezett csökkentés helyett növelni fogja a fejlettebb közép-európai térség támogatását is.

Varel Freeman, a bank amerikai alelnöke néhány hete Londonban tartott soron kívüli helyzetértékelésében megerősítette: a bank az idén „drámaian növeli” tevékenységét azokban a közép-európai EU-tagállamokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-ben már nem lesz szükségük az EBRD támogatására.

Több pénz kellene?

Londoni elemzői körökben már előzetesen a tegnap bejelentett összegű romániai IMF-csomagot valószínűsítették, ugyanakkor több citybeli elemző úgy vélekedett, hogy Romániának ennél nagyobb finanszírozásra lehet szüksége. A Bank of America–Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének minap kiadott európai feltörekvő piaci elemzése szerint például a cég alapeseti forgatókönyve egyedül 2009-re 26 milliárd dolláros (20 milliárd eurós) román külső finanszírozási hiányt feltételez. A ház szerint így megvan annak a kockázata, hogy a pénzügyi védőháló Románia idei és jövő évi külső finanszírozási igényeire együtt már nem lesz elégséges.