Utolsó simítások. A terminálnak kilenc hónap alatt kell megépülnie a szerződés értelmében
Fotó: Brassó megyei tanács
Ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul, akkor 2021-ben már benépesül a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtér. Menetrend szerinti járatokat ugyan nem jelentettek még be, de érdeklődő légitársaságok szép számban akadnak, miközben az utazásszervezők úgy számolnak, hogy jövőre már mindenképp lesznek charterjáratok.
2020. január 20., 18:522020. január 20., 18:52
Az utazásszervezők már számolnak a Brassó–Vidombák nemzetközi repülőtérrel a 2021-es járatok tervezésekor – jelentette be Corina Martin, a Romániai Turisztikai Egyesületek Szövetségének (FAPT) elnöke egy brassópojánai konferencián. „Brassóban 2021-ben nyílik meg Románia 18. repülőtere. A létesítmény jelentős számú külföldi és hazai utazásszervezőt vonz majd, melyek még több hazai és külföldi turistát hoznak Brassóba, Erdélybe. Ugyanakkor a brassóiak és az erdélyiek könnyebben eljuthatnak a román tengerpartra” – fogalmazott Corina Martin.
A repülőtér hatalmas potenciállal rendelkezik, hiszen Bukarest után Brassó megye vonzza a legtöbb látogatót, olyan körülmények között, hogy a térségben nincs autópálya és repülőtér.
„Nagy érdeklődéssel várjuk a 18. romániai repülőtér megnyitását, a belföldi járatokra is nagy igény van, de különösképpen a külföldi forgalomra, a reptér mozgósítaná a sporthoz kötődő turizmust, az egyetemi életet, és nagy szolgálatot tesz a brassóiaknak, akik nem kell máshová autózzanak, ha repülős utat terveznek” – jelentette ki hasonlóképpen David Ciceo, a Romániai Repülőterek Szövetségének (AAR) elnöke.
Adrian Veştea, a Brassó megyei önkormányzat elnöke pedig arról értekezett, hogy a Cenk alatti város bebizonyította: egyetlen kilométer autópálya nélkül is a legfontosabb turisztikai célpont tudott lenni az országban, az elmúlt három évben a „hegyvidék rávert a tengerpartra”. Szerinte, ha beindul a repülőtér, a turizmusban rejlő kapacitás tovább növekszik.
Reményre ad okot az is, hogy úgy tűnik, minden idők legnagyobb összegét fordíthatja a légikikötő alakítására a Brassó megyei közgyűlés. A képviselő-testület legutóbbi ülésén például arról döntött, hogy a Brassó–Vidombák nemzetközi repülőtér építésének finanszírozására fordítja költségvetés-többletének jelentős részét. Az indoklás szerint azért van szükség a pénzre, mert az épülő repülőtéren idén 251 millió lej értékben lesznek beruházások.
Adrian Veştea ugyanakkor bejelentette, hogy amikor elkészül az idei költségvetés, a beruházásokra szánt többlet több mint felét a repülőtér építésére különítik el. Ebben az évben 251,3 millió lej értékben vannak aláírt szerződéseik, ami rekordösszegnek számít a légikikötő építésének történetében. A tanácselnök rámutatott, 140 millió lejbe kerül az utasterminál kivitelezése, mintegy 60 millió lejbe a repülőtér kivilágításának megtervezésére és megvalósítására, és még további kilenc, a működéshez szükséges elem megvalósítása van folyamatban. Rámutatott: a költségvetéstöbblet mellett még rendelkezésükre áll idén 89,4 millió lej a 2018-ban leszerződött bankhitelből, másrészt 50 millió lejt kaptak a kormánytól is repülőtérépítésre.
„Ezekkel az összegekkel megközelítjük a szükséges 251 millió lejt, nem lesz éppen annyi, de lobbizni fogunk a kormánynál is, hogy még utaljon pénzt erre a célra a költségvetés-kiegészítésekkor vagy a tartalékalapjából” – mondta a Brassó megyei közgyűlés elnöke. Hozzátette, meggyőződése, hogy az év végéig 90 százalékban befejezik a beruházást. Ennek nagy hányada az utasterminál, erre már elkészült a terv, beszerezték a szükséges engedélyeket, a közeljövőben kezdődik a munkatelep szervezése, és kiadják a kezdési parancsot.
A kivilágítás megvalósítására még az építkezési engedély beszerzése van hátra. Ugyanakkor újra meghirdették a közbeszerzést a mozgásfelület kijelölésére. A szerződés értéke 563 ezer lej, az ajánlatokat február 2-ig lehet benyújtani.
A brassóiak abban bíznak, hogy 2021 első felében felszállhatnak az első járatok. Eddig öt légitársaság érdeklődött, jelezte, hogy indítana járatokat a brassói repülőtéren: a Wizz Air, a Lufthansa, a LOT, a Blue Air és Turkish Airlines.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás