Ha nincs pénz, nincs autópálya. Vészharangot kongat a Pro Infrastruktúra Egyesület
Fotó: Pro Infrastructura Egyesület
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
2025. augusztus 13., 15:242025. augusztus 13., 15:24
A közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokat árgus szemekkel követő civilek szerint – bár eddig az állam gyorsan, akár 2-3 héten belül, vagyis jóval a szerződéses 60 napos határidő előtt fizette ki a számlákat a kivitelezőknek – a plusz források hiánya azonnali hatállyal leállíthatja a kifizetéseket.
Az egyesület megjegyzi, hogy a probléma nem csupán a rövid távú cashflow-val kapcsolatos. Románia mintegy 25 milliárd euró értékben van megkötött szerződése közúti projektekre, miközben a közlekedési program keretében rendelkezésre álló európai források 2028-ig csak 5,5 milliárd eurót tesznek ki.
Immár bebizonyosodott, hogy jócskán elszaladt a ló azokkal, akik a tavalyi kiváló autópálya-építési lendület láttán idénre még eszméletlenebb sztrádavágtát vártak-ígértek.
Állásfoglalásában a szervezet bírálja a koalícióban hozott „tűzoltó és átláthatatlan” döntéseket, és elutasítja a kormányból való kilépéssel való fenyegetőzésen és „forrásokból” származó információkon alapuló politikai „majomkodást” egyes projektek leállítása kapcsán.
Az egyesület komoly szakmai vitát kér, amelyben minden érintett szereplő – beleértve saját magát is – részt vesz, hogy
„A kialakult zűrzavarban a kivitelezők visszavonulnak. Az első helyen Umbrărescu („az aszfalt királykaént” emlegetett román üzletember, aki UMB nevű vállalatával jelenleg több sztrádaszakaszon is dolgozik – szerk. megj.) áll. Nem ez az első alkalom, hogy ezt teszi” – irányítja rá a figyelmet a Pro Infrastruktúra Egyesület a G4media.ro portál által ismertetett közleményben, amely emlékeztet arra, hogy 2022 júliusában Dorinel Umbrărescu a szerződések felmondásával fenyegetőzött, mert késlekedett egy rendelet elfogadása, amelynek célja – a világjárvány és az ukrajnai háború hatására jelentősen megemelkedett – árak aktualizálása volt.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Akkor az egyesület a védelmére kelt, mivel úgy vélte, hogy a kérések indokoltak, és elengedhetetlenek ahhoz, hogy elkerüljék több milliárd eurós szerződések felbontását mind a közúti, mind a vasúti szektorban.
„Az állam nemrégiben mintegy 300 millió lejt fizetett ki az UMB csoport vállalatainak, és jelenleg összesen 1,1 milliárd lej értékű számla van, a legrégebbi augusztus 1-jéről. Bár az UMB a leginkább kitett generálkivitelező, különösen az A7-es autópályán, ahol gyorsan haladt a Buzău és Pașcani közötti 10 szakaszon, és 21 százalékos különbséget halmozott fel a fizikai és a pénzügyi előrehaladás között, ez az érték nem haladja meg jelentősen a más építkezéseken regisztrált szokásos 14-15 százalékos átlagot” – áll az állásfoglalásban.
Amelyben a Pro Infrastruktúra Egyesület pontosítja, hogy 2025-ben az államnak nem voltak késedelmes kifizetései Umbrărescu felé, a számlákat átlagosan 2-3 héttel a kibocsátás után fizették ki, jóval a 60 napos szerződéses határidő előtt, ami más építőkre is érvényes.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!