Ha nincs pénz, nincs autópálya. Vészharangot kongat a Pro Infrastruktúra Egyesület
Fotó: Pro Infrastructura Egyesület
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
2025. augusztus 13., 15:242025. augusztus 13., 15:24
A közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokat árgus szemekkel követő civilek szerint – bár eddig az állam gyorsan, akár 2-3 héten belül, vagyis jóval a szerződéses 60 napos határidő előtt fizette ki a számlákat a kivitelezőknek – a plusz források hiánya azonnali hatállyal leállíthatja a kifizetéseket.
Az egyesület megjegyzi, hogy a probléma nem csupán a rövid távú cashflow-val kapcsolatos. Románia mintegy 25 milliárd euró értékben van megkötött szerződése közúti projektekre, miközben a közlekedési program keretében rendelkezésre álló európai források 2028-ig csak 5,5 milliárd eurót tesznek ki.
Immár bebizonyosodott, hogy jócskán elszaladt a ló azokkal, akik a tavalyi kiváló autópálya-építési lendület láttán idénre még eszméletlenebb sztrádavágtát vártak-ígértek.
Állásfoglalásában a szervezet bírálja a koalícióban hozott „tűzoltó és átláthatatlan” döntéseket, és elutasítja a kormányból való kilépéssel való fenyegetőzésen és „forrásokból” származó információkon alapuló politikai „majomkodást” egyes projektek leállítása kapcsán.
Az egyesület komoly szakmai vitát kér, amelyben minden érintett szereplő – beleértve saját magát is – részt vesz, hogy
„A kialakult zűrzavarban a kivitelezők visszavonulnak. Az első helyen Umbrărescu („az aszfalt királykaént” emlegetett román üzletember, aki UMB nevű vállalatával jelenleg több sztrádaszakaszon is dolgozik – szerk. megj.) áll. Nem ez az első alkalom, hogy ezt teszi” – irányítja rá a figyelmet a Pro Infrastruktúra Egyesület a G4media.ro portál által ismertetett közleményben, amely emlékeztet arra, hogy 2022 júliusában Dorinel Umbrărescu a szerződések felmondásával fenyegetőzött, mert késlekedett egy rendelet elfogadása, amelynek célja – a világjárvány és az ukrajnai háború hatására jelentősen megemelkedett – árak aktualizálása volt.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Akkor az egyesület a védelmére kelt, mivel úgy vélte, hogy a kérések indokoltak, és elengedhetetlenek ahhoz, hogy elkerüljék több milliárd eurós szerződések felbontását mind a közúti, mind a vasúti szektorban.
„Az állam nemrégiben mintegy 300 millió lejt fizetett ki az UMB csoport vállalatainak, és jelenleg összesen 1,1 milliárd lej értékű számla van, a legrégebbi augusztus 1-jéről. Bár az UMB a leginkább kitett generálkivitelező, különösen az A7-es autópályán, ahol gyorsan haladt a Buzău és Pașcani közötti 10 szakaszon, és 21 százalékos különbséget halmozott fel a fizikai és a pénzügyi előrehaladás között, ez az érték nem haladja meg jelentősen a más építkezéseken regisztrált szokásos 14-15 százalékos átlagot” – áll az állásfoglalásban.
Amelyben a Pro Infrastruktúra Egyesület pontosítja, hogy 2025-ben az államnak nem voltak késedelmes kifizetései Umbrărescu felé, a számlákat átlagosan 2-3 héttel a kibocsátás után fizették ki, jóval a 60 napos szerződéses határidő előtt, ami más építőkre is érvényes.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!