Ha nincs pénz, nincs autópálya. Vészharangot kongat a Pro Infrastruktúra Egyesület
Fotó: Pro Infrastructura Egyesület
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
2025. augusztus 13., 15:242025. augusztus 13., 15:24
A közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokat árgus szemekkel követő civilek szerint – bár eddig az állam gyorsan, akár 2-3 héten belül, vagyis jóval a szerződéses 60 napos határidő előtt fizette ki a számlákat a kivitelezőknek – a plusz források hiánya azonnali hatállyal leállíthatja a kifizetéseket.
Az egyesület megjegyzi, hogy a probléma nem csupán a rövid távú cashflow-val kapcsolatos. Románia mintegy 25 milliárd euró értékben van megkötött szerződése közúti projektekre, miközben a közlekedési program keretében rendelkezésre álló európai források 2028-ig csak 5,5 milliárd eurót tesznek ki.
Immár bebizonyosodott, hogy jócskán elszaladt a ló azokkal, akik a tavalyi kiváló autópálya-építési lendület láttán idénre még eszméletlenebb sztrádavágtát vártak-ígértek.
Állásfoglalásában a szervezet bírálja a koalícióban hozott „tűzoltó és átláthatatlan” döntéseket, és elutasítja a kormányból való kilépéssel való fenyegetőzésen és „forrásokból” származó információkon alapuló politikai „majomkodást” egyes projektek leállítása kapcsán.
Az egyesület komoly szakmai vitát kér, amelyben minden érintett szereplő – beleértve saját magát is – részt vesz, hogy
„A kialakult zűrzavarban a kivitelezők visszavonulnak. Az első helyen Umbrărescu („az aszfalt királykaént” emlegetett román üzletember, aki UMB nevű vállalatával jelenleg több sztrádaszakaszon is dolgozik – szerk. megj.) áll. Nem ez az első alkalom, hogy ezt teszi” – irányítja rá a figyelmet a Pro Infrastruktúra Egyesület a G4media.ro portál által ismertetett közleményben, amely emlékeztet arra, hogy 2022 júliusában Dorinel Umbrărescu a szerződések felmondásával fenyegetőzött, mert késlekedett egy rendelet elfogadása, amelynek célja – a világjárvány és az ukrajnai háború hatására jelentősen megemelkedett – árak aktualizálása volt.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Akkor az egyesület a védelmére kelt, mivel úgy vélte, hogy a kérések indokoltak, és elengedhetetlenek ahhoz, hogy elkerüljék több milliárd eurós szerződések felbontását mind a közúti, mind a vasúti szektorban.
„Az állam nemrégiben mintegy 300 millió lejt fizetett ki az UMB csoport vállalatainak, és jelenleg összesen 1,1 milliárd lej értékű számla van, a legrégebbi augusztus 1-jéről. Bár az UMB a leginkább kitett generálkivitelező, különösen az A7-es autópályán, ahol gyorsan haladt a Buzău és Pașcani közötti 10 szakaszon, és 21 százalékos különbséget halmozott fel a fizikai és a pénzügyi előrehaladás között, ez az érték nem haladja meg jelentősen a más építkezéseken regisztrált szokásos 14-15 százalékos átlagot” – áll az állásfoglalásban.
Amelyben a Pro Infrastruktúra Egyesület pontosítja, hogy 2025-ben az államnak nem voltak késedelmes kifizetései Umbrărescu felé, a számlákat átlagosan 2-3 héttel a kibocsátás után fizették ki, jóval a 60 napos szerződéses határidő előtt, ami más építőkre is érvényes.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!