Fotó: Bone Ewald
2009. május 21., 10:532009. május 21., 10:53
Robin Hood-adóval fenyegeti a külföldi bankokat Emil Boc miniszterelnök. A kormányfő a közszolgálati rádióban sugárzott nyilatkozatában leszögezte: amennyiben a külföldi bankok visszavonják romániai hitelajánlataikat, és külföldre viszik az itteni profitot, a kormány azonnal súlyos ellenintézkedéseket vezethet be.
Ezek közül a Robin Hood-adóként elhíresült adónem bevezetését említette meg, amelynek értelmében többletadót rónának ki a pénzintézetek nyereségére. „Ha a külföldi bankok romániai leányvállalatai kizárólag a romániai polgárokra kívánják terhelni a veszteségeket, és az anyabankokba utalják át az itt elért nyereséget, a kormány sem ül majd a babérjain” – fenyegette meg a pénzintézeteket Boc.
A kormányfő szerint a pénznek az országban kell maradnia, már csak azért is, mert mostanáig a bankok óriási profitot értek el Romániában. Boc ugyanakkor közölte: egyelőre nem kapott olyan jelzéseket, hogy a bankok a nyereség kimenekítésére készülnének, ám a banki piacon már léteznek ilyen irányú félelmek.
Márciusban egyébként kilenc külföldi tulajdonú bank tett ígéretet arra, hogy nem állítják le a hitelezési tevékenységet Romániában, kedden pedig Brüsszelben az EU és a Nemzetközi Valutaalap képviselőinek jelenlétében egyeztettek a jegybank vezetőivel a tőke Romániában tartásának feltételeiről. A jegybank ugyanakkor hűteni igyekszik a kedélyeket, és árnyalni a kormányfő kijelentéseit.
Nemzeti banki illetékesek szerint a Boc által beharangozott többletadó bevezetése éppen hogy felgyorsítaná a külföldi tőke menekülését az országból. „Az ilyesmi lehetetlen. Egy ilyen jellegű intézkedés ugyanis épp a várthoz képest ellentétes magatartást eredményez” – vélik a nemzeti bank szakértői. Hasonló véleményen vannak a kereskedelmi bankok vezetői is, akik szerint a Robin Hood-adó csak menekülésre késztetné a pénzintézeteket.
A banki vezetők szerint a lépés már csak azért sem indokolt, mivel az első negyedévben a kereskedelmi bankok mintegy 50 millió eurós veszteséget könyveltek el. 2008 szeptembere és 2009 márciusa között ugyanakkor mintegy 2,3 milliárd eurót vittek ki az országból.
A mostani megállapodás értelmében a gazdaság újjáélesztése és a hitelezési folyamat ismételt beindítása érdekében a pénzintézetek tőkeemelést hajtanak végre romániai leánybankjaikban. Steven van Goningen, a Raiffeisen Bank Románia elnöke tegnap közölte, a megállapodást aláíró kilenc bank kész arra, hogy hat hónap múlva újra tárgyalóasztalhoz üljön a kormánnyal, hogy az újratőkésítés körülményeiről tárgyaljanak, de nem tartotta valószínűnek, hogy fél éven belül jelentős változások következnének be a gazdaságban.
Azt ugyanakkor közölte: az anyabankok egy hónapon belül aláírják a kilenc romániai kirendeltség és a valutaalap, valamint az Európai Unió képviselői között kedden, Brüsszelben megkötött feltételek alapján a megállapodást a tőke Romániában tartásáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok