Ázsiából pótolják. Ma már egyáltalán nem ritka Romániában a vietnami építőipari munkás
Fotó: Pixabay
Nem kötelesek ezentúl bruttó átlagbért fizetni a romániai munkáltatók a külföldi vendégmunkásoknak, akiknek a fizetése csupán a hazai minimálbérrel kell hogy egyenértékű legyen. A bukaresti hatóságok az akut munkaerőhiány enyhítését remélik az intézkedéstől.
2018. november 13., 07:302018. november 13., 07:30
Zöld jelzést adtak a román hatóságok a munkaerőimportnak, engedve a munkáltatói körök részéről érkező folyamatos nyomásnak. A kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kezdeményezésére a parlament módosította a külföldi állampolgárok jogállásáról szóló törvényt, jelentősen csökkentve a vendégmunkások számára kötelezően nyújtandó bérminimumot. Ennek megfelelően
Ezzel egy időben felére csökkentették azoknak az illetékeknek az összegét, amelyek a munkáltatót terhelik idegen munkaerő alkalmazása során.
A külföldieknek megszabott kötelező „minimálbért” még az Emil Boc vezette kormány határozta meg 2011-ben azzal a szándékkal, hogy előnyben részesítse a romániai munkaerőt. Azóta azonban sokat változott a hazai munkaerőpiac: miközben az ország aktív munkaerejének több mint harminc százaléka külföldön dolgozik, az egyre akutabb belföldi munkaerőhiány immár egész ágazatokat befolyásol hátrányosan.
Az elmúlt években a munkáltatók egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a bukaresti kormányra, hogy nyissa meg az ország munkaerőpiacát a külföldi munkavállalók előtt, mivel
„Normális dolog, hogy egy Etiópiából vagy más országból származó, mosogatásra befogott alkalmazott legkevesebb 500 eurót keres havonta, miközben az ugyanolyan munkát végző román dolgozó csak 350-et?” – méltatlankodott nemrég Mohammad Murad, a romániai idegenforgalmi munkáltatók szövetségének elnöke. Vállalkozók és munkaerő-toborzással foglalkozó cégek szerint a jelenlegi helyzetre az jelenthet megoldást, ha a bérek fokozatos növekedésével egy időben Románia megnyitná a munkaerőpiacát a külföldiek, elsősorban a szomszédos, nem európai uniós országok, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság munkavállalói előtt, akik számára vonzóak lehetnek a romániai bérek.
Miközben ma már az ország fejletlenebb megyéiben is nehéz munkaerőt találni, az elmúlt években egyre többen alkalmaznak munkaerőt ázsiai országokból.
Bár Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter hónapokkal ezelőtt úgy vélekedett, nem látja értelmét afrikai és ázsiai munkavállalók nagy számban történő beengedésének, a kormány egyértelműen letette a voksot a külföldiek importálása mellett. Míg 2016-ban mintegy 5500, nem uniós országból származó polgár kapott munkavállalási engedélyt Romániában (kétszer többen, mint 2015-ben), a Dăncilă-kabinet idén már nyolcezerre emelte az engedélyezett vendégmunkás-kontingens számát, rajtuk kívül pedig további 4000 kiküldött munkavállaló alkalmazható.
Akadnak ugyanakkor, akik szerint csínján kell bánni az idegenek beengedésével. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke a külföldieknek nyújtandó kötelező bérösszeg csökkentése kapcsán úgy nyilatkozott: az intézkedés enyhítheti a munkaerőpiacon tetten érhető feszültséget, viszont vigyázni kell a megfelelő „adagolásra” is.
„Tekintettel arra, hogy sok vendégmunkás Keletről érkezik, ügyelni kell a kulturális és vallási egyensúly megőrzésére is. Lám, Magyarországon milyen vehemens reakciót váltott ki a migráció, illetve hová jutott a jelenséggel kapcsolatos vita az Egyesült Államokban” – jelentette ki a témában a jegybanki kormányzó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!