Hirdetés

Jöhet a munkásimport – eltörölték a külföldi dolgozóknak járó bérminimumot

Ázsiából pótolják. Ma már egyáltalán nem ritka Romániában a vietnami építőipari munkás •  Fotó: Pixabay

Ázsiából pótolják. Ma már egyáltalán nem ritka Romániában a vietnami építőipari munkás

Fotó: Pixabay

Nem kötelesek ezentúl bruttó átlagbért fizetni a romániai munkáltatók a külföldi vendégmunkásoknak, akiknek a fizetése csupán a hazai minimálbérrel kell hogy egyenértékű legyen. A bukaresti hatóságok az akut munkaerőhiány enyhítését remélik az intézkedéstől.

Rostás Szabolcs

2018. november 13., 07:302018. november 13., 07:30

Zöld jelzést adtak a román hatóságok a munkaerőimportnak, engedve a munkáltatói körök részéről érkező folyamatos nyomásnak. A kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kezdeményezésére a parlament módosította a külföldi állampolgárok jogállásáról szóló törvényt, jelentősen csökkentve a vendégmunkások számára kötelezően nyújtandó bérminimumot. Ennek megfelelően

ettől a héttől a romániai munkáltatók már nem kötelezhetők arra, hogy a hazai bruttó átlagbérnek (4482 lej) megfelelő javadalmazásban részesítsék a külföldről szerződtetett munkaerőt, hanem elég, ha csak az 1162 lejes nettó minimálbérrel fizetik a vendégmunkásokat.

Hirdetés

Ezzel egy időben felére csökkentették azoknak az illetékeknek az összegét, amelyek a munkáltatót terhelik idegen munkaerő alkalmazása során.

A külföldieknek megszabott kötelező „minimálbért” még az Emil Boc vezette kormány határozta meg 2011-ben azzal a szándékkal, hogy előnyben részesítse a romániai munkaerőt. Azóta azonban sokat változott a hazai munkaerőpiac: miközben az ország aktív munkaerejének több mint harminc százaléka külföldön dolgozik, az egyre akutabb belföldi munkaerőhiány immár egész ágazatokat befolyásol hátrányosan.

Az elmúlt években a munkáltatók egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a bukaresti kormányra, hogy nyissa meg az ország munkaerőpiacát a külföldi munkavállalók előtt, mivel

szak- és segédmunkások terén egyaránt óriási a deficit például az építkezési ágazatban, az idegenforgalomban, a vendéglátóiparban vagy a mezőgazdaságban.

„Normális dolog, hogy egy Etiópiából vagy más országból származó, mosogatásra befogott alkalmazott legkevesebb 500 eurót keres havonta, miközben az ugyanolyan munkát végző román dolgozó csak 350-et?” – méltatlankodott nemrég Mohammad Murad, a romániai idegenforgalmi munkáltatók szövetségének elnöke. Vállalkozók és munkaerő-toborzással foglalkozó cégek szerint a jelenlegi helyzetre az jelenthet megoldást, ha a bérek fokozatos növekedésével egy időben Románia megnyitná a munkaerőpiacát a külföldiek, elsősorban a szomszédos, nem európai uniós országok, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság munkavállalói előtt, akik számára vonzóak lehetnek a romániai bérek.

Miközben ma már az ország fejletlenebb megyéiben is nehéz munkaerőt találni, az elmúlt években egyre többen alkalmaznak munkaerőt ázsiai országokból.

Ma már egyáltalán nem ritka Romániában a vietnami építőipari munkás, az indiai, pakisztáni kamionsofőr, nepáli és bangladesi varrónő, továbbá a thaiföldi és Fülöp-szigeteki dadus.

Bár Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter hónapokkal ezelőtt úgy vélekedett, nem látja értelmét afrikai és ázsiai munkavállalók nagy számban történő beengedésének, a kormány egyértelműen letette a voksot a külföldiek importálása mellett. Míg 2016-ban mintegy 5500, nem uniós országból származó polgár kapott munkavállalási engedélyt Romániában (kétszer többen, mint 2015-ben), a Dăncilă-kabinet idén már nyolcezerre emelte az engedélyezett vendégmunkás-kontingens számát, rajtuk kívül pedig további 4000 kiküldött munkavállaló alkalmazható.

Akadnak ugyanakkor, akik szerint csínján kell bánni az idegenek beengedésével. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke a külföldieknek nyújtandó kötelező bérösszeg csökkentése kapcsán úgy nyilatkozott: az intézkedés enyhítheti a munkaerőpiacon tetten érhető feszültséget, viszont vigyázni kell a megfelelő „adagolásra” is.

„Tekintettel arra, hogy sok vendégmunkás Keletről érkezik, ügyelni kell a kulturális és vallási egyensúly megőrzésére is. Lám, Magyarországon milyen vehemens reakciót váltott ki a migráció, illetve hová jutott a jelenséggel kapcsolatos vita az Egyesült Államokban” – jelentette ki a témában a jegybanki kormányzó.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
2026. október 26., hétfő

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők

A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők
2026. október 26., hétfő

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek

Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek
Hirdetés
2026. október 25., vasárnap

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen

Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen
2026. október 25., vasárnap

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli

Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli
2026. október 24., szombat

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?

Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?
Hirdetés
Hirdetés