Ázsiából pótolják. Ma már egyáltalán nem ritka Romániában a vietnami építőipari munkás
Fotó: Pixabay
Nem kötelesek ezentúl bruttó átlagbért fizetni a romániai munkáltatók a külföldi vendégmunkásoknak, akiknek a fizetése csupán a hazai minimálbérrel kell hogy egyenértékű legyen. A bukaresti hatóságok az akut munkaerőhiány enyhítését remélik az intézkedéstől.
2018. november 13., 07:302018. november 13., 07:30
Zöld jelzést adtak a román hatóságok a munkaerőimportnak, engedve a munkáltatói körök részéről érkező folyamatos nyomásnak. A kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kezdeményezésére a parlament módosította a külföldi állampolgárok jogállásáról szóló törvényt, jelentősen csökkentve a vendégmunkások számára kötelezően nyújtandó bérminimumot. Ennek megfelelően
Ezzel egy időben felére csökkentették azoknak az illetékeknek az összegét, amelyek a munkáltatót terhelik idegen munkaerő alkalmazása során.
A külföldieknek megszabott kötelező „minimálbért” még az Emil Boc vezette kormány határozta meg 2011-ben azzal a szándékkal, hogy előnyben részesítse a romániai munkaerőt. Azóta azonban sokat változott a hazai munkaerőpiac: miközben az ország aktív munkaerejének több mint harminc százaléka külföldön dolgozik, az egyre akutabb belföldi munkaerőhiány immár egész ágazatokat befolyásol hátrányosan.
Az elmúlt években a munkáltatók egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a bukaresti kormányra, hogy nyissa meg az ország munkaerőpiacát a külföldi munkavállalók előtt, mivel
„Normális dolog, hogy egy Etiópiából vagy más országból származó, mosogatásra befogott alkalmazott legkevesebb 500 eurót keres havonta, miközben az ugyanolyan munkát végző román dolgozó csak 350-et?” – méltatlankodott nemrég Mohammad Murad, a romániai idegenforgalmi munkáltatók szövetségének elnöke. Vállalkozók és munkaerő-toborzással foglalkozó cégek szerint a jelenlegi helyzetre az jelenthet megoldást, ha a bérek fokozatos növekedésével egy időben Románia megnyitná a munkaerőpiacát a külföldiek, elsősorban a szomszédos, nem európai uniós országok, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság munkavállalói előtt, akik számára vonzóak lehetnek a romániai bérek.
Miközben ma már az ország fejletlenebb megyéiben is nehéz munkaerőt találni, az elmúlt években egyre többen alkalmaznak munkaerőt ázsiai országokból.
Bár Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter hónapokkal ezelőtt úgy vélekedett, nem látja értelmét afrikai és ázsiai munkavállalók nagy számban történő beengedésének, a kormány egyértelműen letette a voksot a külföldiek importálása mellett. Míg 2016-ban mintegy 5500, nem uniós országból származó polgár kapott munkavállalási engedélyt Romániában (kétszer többen, mint 2015-ben), a Dăncilă-kabinet idén már nyolcezerre emelte az engedélyezett vendégmunkás-kontingens számát, rajtuk kívül pedig további 4000 kiküldött munkavállaló alkalmazható.
Akadnak ugyanakkor, akik szerint csínján kell bánni az idegenek beengedésével. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke a külföldieknek nyújtandó kötelező bérösszeg csökkentése kapcsán úgy nyilatkozott: az intézkedés enyhítheti a munkaerőpiacon tetten érhető feszültséget, viszont vigyázni kell a megfelelő „adagolásra” is.
„Tekintettel arra, hogy sok vendégmunkás Keletről érkezik, ügyelni kell a kulturális és vallási egyensúly megőrzésére is. Lám, Magyarországon milyen vehemens reakciót váltott ki a migráció, illetve hová jutott a jelenséggel kapcsolatos vita az Egyesült Államokban” – jelentette ki a témában a jegybanki kormányzó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!