
Fotó: Facebook/Klaus Iohannis
Klaus Johannis államfő szerint az egymást követő szociáldemokrata (PSD) kormányok „vitatható” gazdaságpolitikája okolható a piaci nyugtalanságért, a váratlanul gyorsan emelkedő inflációért, nem pedig a Román Nemzeti Bank, ahogy azt a kormánytöbbség el akarja hitetni.
2018. április 23., 23:092018. április 23., 23:09
A jobboldali elnök hétfőn, kerékpározás közben szakított időt arra, hogy a bukaresti diadalívnél rá várók újságíróknak egy rögtönzött sajtóértekezleten beszéljen a pénzromlásról. Úgy vélekedett: a PSD nem igazán fogta fel, milyen következményekkel jár a bér- és adópolitikája, de azt
Johannis bejelentette: közvetíteni próbál a kormány és a jegybank között az infláció kezelése ügyében, mert a „vádaskodó nyilatkozatok túl messzire mentek”.
Az elnök arra reagált, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke a jegybank és a jobboldali ellenzék megnyilvánulásainak „gyanús” egybeeséséről beszélt. A PSD elnöke nem először fogalmazott meg burkolt bírálatot a Román Nemzeti Bankkal szemben, amiért az „hagyja elszabadulni” az inflációt.
Dragnea egy múlt heti tévéinterjúban leszögezte: semmiképpen sem ért egyet azzal, hogy az inflációt a béremelések okozták. Szerinte a pénzromlás egyrészt az energiaárak növekedésével áll összefüggésben, amiről nem a kormány tehet. Másfelől az élelmiszerárak emelkedtek, olyan körülmények között, amikor azok 70 százalékát Románia az EU-ból importálja és ugyanazok az élelmiszerek ugyanazoknál a forgalmazóknál más országokban nem drágultak.
– mondta a PSD elnöke.
Romániában márciusban 5 százalékra emelkedett az éves inflációs ráta. Tavaly decemberben 3,3 százalék volt az éves infláció, azóta folyamatosan emelkedik. A román központi bank idén 3,5 százalékos inflációra számít, 2019-ben pedig 3,1 százalékra. Az éves inflációs ráta másfél év után, 2017 januárjában került pozitív tartományba. A negatív inflációhoz a kormány több lépcsős áfacsökkentése vezetett.
A várakozásokhoz képest gyorsabb ütemű infláció miatt a román jegybank az idén már kétszer emelte az alapkamatot, amely jelenleg 2,25 százalék.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
szóljon hozzá!