Inflációs sokk az építőtelepeken is. Kénytelen növelni a beruházásokra szánt keretet a román kormány
Fotó: Rab Zoltán
Veszélybe került a nagy infrastrukturális fejlesztések végrehajtása az országban az építőanyagok drágulása miatt, emiatt a kormány – engedve az árkiigazítást követelő építőipari vállalatok nyomásának – sorra egészíti ki az állami beruházások már megítélt költségvetését.
2022. november 15., 07:322022. november 15., 07:32
Folyamatban lévő állami beruházások tucatjainak költségét kénytelenek felsrófolni a román hatóságok az építőipari anyagok árának drágulása következtében. Az országban valamivel több mint egy év leforgása alatt 15 és több mint 100 százalék közötti áremelkedés volt tapasztalható az építőanyagok piacán, gyakorlatilag minden megdrágult a vasbetontól, téglától kezdődően a faanyagokon át a rézig és a kavicsig.
A romániai vállalatvezetők az építőipari és kiskereskedelmi árak erőteljes emelkedésére számítanak a következő három hónapban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Idén nyáron az ország legnagyobb közúti építővállalata, az UMB Spedition zsarolásnak is beillő nyomásgyakorlásba fogott a hatóságokkal szemben. A Dorinel Umbrărescu üzletember tulajdonában lévő társaság azt követelte a kormánytól, hogy az infrastruktúraépítési költségeket emeljék az alapanyagok drágulásához mérten. A cég egyúttal kezdeményezte állami közbeszerzéseken nyert megbízatásai békés úton történő felmondását a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaságnál (CNAIR), egyúttal júliusban felfüggesztette a munkát a munkatelepein.
A román „aszfaltkirálynak” is nevezett Umbrărescuhoz hasonlóan korábban más építőipari vállalkozók is azzal fenyegetőztek, hogy felfüggesztik a közbeszerzéseken elnyert infrastrukturális munkálatok végrehajtását az árrobbanás következtében.
Hatott a fellépés: a román kormány beismerte, hogy a posztCovid-korszak, az energiaválság és a Fekete-tenger térségében kirobbant háborús konfliktus kiváltotta előre nem látható helyzet krízist okozott az építőiparban, és veszélybe sodorta a nagy infrastrukturális beruházások végrehajtását. A Nicolae Ciucă vezette kabinet sürgősségi rendeletet fogadott el a már megkötött szerződésekben rögzített árak kiigazításáról, bizonyos többletköltségek elszámolásáról.
Az állami árkiigazítás keretében a CNAIR a napokban hozzájárult az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Berettyószéplak közötti, 13,5 kilométeres szakaszának kivitelezéséről szóló szerződés értékének 19,1 százalékos emeléséhez. Ennek nyomán a török Nurol társasággal kötött szerződés értéke 384,14 millió lejről 457,49 millióra emelkedett. Ennek a sztrádaszakasznak egyébként eddig több mint 50 százalékával elkészült a kivitelező. De persze a költségek felsrófolásának legfőbb haszonélvezője az UMB Spedition, amely számára októberben hat nagyszabású sztrádaépítés esetében foganatosított árkiigazítást a közúti infrastruktúrát kezelő állami társaság. Ezek közül egy szerződés értéke 16, a többié 21, 22, valamint 23 százalékkal emelkedik, az építőipari vállalat pedig 747 millió lejjel nagyobb összeghez jut a közbeszerzésen megállapított költséghez képest.
Ennek kivitelezésére hat társaság jelentkezett, a versenytárgyaláson meghirdetett ár pedig 3,9 milliárd euró, ami azonban kormányzati illetékesek szerint sem reális már.
Mint arról beszámoltunk, a bukaresti kormány októberben jóváhagyta a Kolozsvárra tervezett metróvonal költségeinek megemelését, ennek alapján a 21 kilométeres földalatti az eredeti tervekhez képest 35 százalékkal kerül többe, és 2,7 milliárd lejbe kerül. Megemelték a hatóságok egy nagyszabású vasúti infrastruktúrafejlesztés költségét is. A Brassót Segesvárral összekötő vasúti pálya 83 kilométeres szakaszának felújítására 23,69 millió lejjel többet ítéltek meg nemrég az Alstom társaságnak, amely így több mint 3 milliárd lejért korszerűsítheti az érintett szakaszt.
Újabb esélyt kapott a kolozsvári metróvonal megépítésének terve, miután szerdán jóváhagyta a kormány a megemelt költségeket. Eszerint a kincses várost Szászfenessel összekötő metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal kerül többe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!