Inflációs sokk az építőtelepeken is. Kénytelen növelni a beruházásokra szánt keretet a román kormány
Fotó: Rab Zoltán
Veszélybe került a nagy infrastrukturális fejlesztések végrehajtása az országban az építőanyagok drágulása miatt, emiatt a kormány – engedve az árkiigazítást követelő építőipari vállalatok nyomásának – sorra egészíti ki az állami beruházások már megítélt költségvetését.
2022. november 15., 07:322022. november 15., 07:32
Folyamatban lévő állami beruházások tucatjainak költségét kénytelenek felsrófolni a román hatóságok az építőipari anyagok árának drágulása következtében. Az országban valamivel több mint egy év leforgása alatt 15 és több mint 100 százalék közötti áremelkedés volt tapasztalható az építőanyagok piacán, gyakorlatilag minden megdrágult a vasbetontól, téglától kezdődően a faanyagokon át a rézig és a kavicsig.
A romániai vállalatvezetők az építőipari és kiskereskedelmi árak erőteljes emelkedésére számítanak a következő három hónapban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Idén nyáron az ország legnagyobb közúti építővállalata, az UMB Spedition zsarolásnak is beillő nyomásgyakorlásba fogott a hatóságokkal szemben. A Dorinel Umbrărescu üzletember tulajdonában lévő társaság azt követelte a kormánytól, hogy az infrastruktúraépítési költségeket emeljék az alapanyagok drágulásához mérten. A cég egyúttal kezdeményezte állami közbeszerzéseken nyert megbízatásai békés úton történő felmondását a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaságnál (CNAIR), egyúttal júliusban felfüggesztette a munkát a munkatelepein.
A román „aszfaltkirálynak” is nevezett Umbrărescuhoz hasonlóan korábban más építőipari vállalkozók is azzal fenyegetőztek, hogy felfüggesztik a közbeszerzéseken elnyert infrastrukturális munkálatok végrehajtását az árrobbanás következtében.
Hatott a fellépés: a román kormány beismerte, hogy a posztCovid-korszak, az energiaválság és a Fekete-tenger térségében kirobbant háborús konfliktus kiváltotta előre nem látható helyzet krízist okozott az építőiparban, és veszélybe sodorta a nagy infrastrukturális beruházások végrehajtását. A Nicolae Ciucă vezette kabinet sürgősségi rendeletet fogadott el a már megkötött szerződésekben rögzített árak kiigazításáról, bizonyos többletköltségek elszámolásáról.
Az állami árkiigazítás keretében a CNAIR a napokban hozzájárult az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Berettyószéplak közötti, 13,5 kilométeres szakaszának kivitelezéséről szóló szerződés értékének 19,1 százalékos emeléséhez. Ennek nyomán a török Nurol társasággal kötött szerződés értéke 384,14 millió lejről 457,49 millióra emelkedett. Ennek a sztrádaszakasznak egyébként eddig több mint 50 százalékával elkészült a kivitelező. De persze a költségek felsrófolásának legfőbb haszonélvezője az UMB Spedition, amely számára októberben hat nagyszabású sztrádaépítés esetében foganatosított árkiigazítást a közúti infrastruktúrát kezelő állami társaság. Ezek közül egy szerződés értéke 16, a többié 21, 22, valamint 23 százalékkal emelkedik, az építőipari vállalat pedig 747 millió lejjel nagyobb összeghez jut a közbeszerzésen megállapított költséghez képest.
Ennek kivitelezésére hat társaság jelentkezett, a versenytárgyaláson meghirdetett ár pedig 3,9 milliárd euró, ami azonban kormányzati illetékesek szerint sem reális már.
Mint arról beszámoltunk, a bukaresti kormány októberben jóváhagyta a Kolozsvárra tervezett metróvonal költségeinek megemelését, ennek alapján a 21 kilométeres földalatti az eredeti tervekhez képest 35 százalékkal kerül többe, és 2,7 milliárd lejbe kerül. Megemelték a hatóságok egy nagyszabású vasúti infrastruktúrafejlesztés költségét is. A Brassót Segesvárral összekötő vasúti pálya 83 kilométeres szakaszának felújítására 23,69 millió lejjel többet ítéltek meg nemrég az Alstom társaságnak, amely így több mint 3 milliárd lejért korszerűsítheti az érintett szakaszt.
Újabb esélyt kapott a kolozsvári metróvonal megépítésének terve, miután szerdán jóváhagyta a kormány a megemelt költségeket. Eszerint a kincses várost Szászfenessel összekötő metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal kerül többe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!