
Fotó: Jakab Mónika
Romániában a recesszió könnyebben elkerülhető, mint az Európai Unió egészében a BBTE friss elemzése szerint. A közgazdászok arra számítanak, hogy Romániában az év második felében jelentősen lelassul a gazdasági növekedés, az év végén ugyanakkor elindulhatnak lassú, de jó irányba tartó folyamatok.
2022. szeptember 14., 16:032022. szeptember 14., 16:03
2022. szeptember 14., 16:142022. szeptember 14., 16:14
A közeljövőben valószínűnek tűnik egy recessziós forgatókönyv az Európai Unióban, Romániában valamivel jobb a helyzet, de itt is jelentősen lelassulhat a hazai össztermék (GDP) növekedése – erre a következtetésre jutott a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja. A Romanian Economic Monitor elnevezésű projekt kutatói a rövid távú gazdasági előrejelzésekben használt mutatók alakulását elemezték, ezek alapján arra számítanak, hogy Romániában a recesszió könnyebben elkerülhető, mint az Európai Unió egészében.
Romániában 2022 második negyedévében rekordértékű, 5 százalék feletti éves GDP-növekedést mértek, ami az elemzőket is meglepte – idézte fel Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. A kutatócsoport arra számít, hogy ez a növekedés jelentős mértékben lelassul. 2022 második fele, 2023 eleje mindenképpen az infláció és az energetikai válság árnyékában fog eltelni, és az Európai Unió szintjén nagyobb a recessziós forgatókönyv valószínűsége, mint Romániában. Kérdésünkre Szász Levente kifejtette, ennek hátterében az áll, hogy az Unió szintjén az energiabiztonsággal kapcsolatos kilátások bizonytalanabbak,
Ez nem azt jelenti, hogy Románia független a világpiaci folyamatoktól, a földgáz- és a kőolajárak a világpiacon alakulnak, de mégis nálunk egy fokkal kisebb a bizonytalanság, pontosított a közgazdász. Az inflációval kapcsolatban is arra számítanak, hogy Románia nagy vonalakban elérte a csúcsot, még egy keveset növekedhet ugyan a mutató, de az év végére egy lassú csökkenést vetítenek előre, a Román Nemzeti Bank is az év végére 13,9 százalékos inflációval számol, ami lassan ugyan, de lefele tart a jelenlegi 15 százalék feletti szintről.
Fotó: Jakab Mónika
Amikor a kutatócsoport arra kereste a választ, hogy várható-e gazdasági recesszió az Európai Unióban és ezen belül Romániában, a rövid távú gazdasági előrejelzésekhez használt mutatók közül négyet vettek figyelembe: a gazdasági hangulat indexét, a vállalatvezetők alkalmazásra vonatkozó várakozásait, a tőzsdeindexeket és az állammal kapcsolatos vélekedéseket. Szász Levente emlékeztetett, a recesszió közgazdasági megközelítésből azt jelenti, hogy két egymás utáni negyedévben csökken a GDP, de nem mindegy, mekkora a visszaesés,
Példaként említette, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is technikai recesszióról beszélnek definíció szerint, mert az első negyedéves 1,6 százalékos visszaesés után a második negyedévben az évesített GDP csupán 0,6 százalékával esett vissza az amerikai gazdaság teljesítménye, de a gazdasági helyzet nem különösebben válságos egyelőre.
A vizsgált négy mutatót lebontva Szász Levente elmondta, a gazdasági hangulatindex a vállalatok és a fogyasztók várakozásait méri fel, a közeljövő gazdasági folyamatok alakulására vonatkozóan, vagyis, hogy mit gondolnak a különböző ágazatok – a termelők, a szolgáltatók, az építőipari cégek, a kereskedők, illetve a fogyasztók – képviselői. Ez azért fontos, mert a gazdaságot emberek alakítják, és a várakozásaik sok esetben beindítanak önbeteljesítő folyamatokat: ha valakinek negatívak a várakozásai a cégénél, áremelkedéseket, fizetéscsökkentést tervez, vagy éppen elhalasztja a beruházásokat.
Közben Romániában most pontosan 100 az index értéke, és csak apró csökkenés tapasztalható, tehát az ország egyelőre jobban áll ebből a szempontból.
A második mutató az alkalmazási várakozások, ami azt méri fel, hogy a vállalatvezetőknek milyen terveik vannak az alkalmazottak számának bővítésével kapcsolatosan. Nyilván, aki azt tervezi, hogy növeli az alkalmazottak számát, arra számít, hogy jól fog menni a gazdaság, ha óvatos ezzel kapcsolatosan, akkor az borúlátást jelez. Az uniós és a romániai mutató is 100 felett van, ám az Unióban jobban tetten érhető a csökkenő tendencia.
A harmadik mutató a tőzsdeindex, amely azt jelzi, hogy mit gondolnak a befektetők a vállalati szektorról. A legfontosabb európai tőzsdét, a Stoxx Europe 600-at vizsgálták, ahol erős csökkenés látható, a kisebb méretű romániai tőzsdén is észlelhető egy minimális csökkenés, az orosz–ukrán háború előtti történelmi maximumhoz képest 8 százalékos a visszaesés, de ez jóval kisebb mértékű, mint az európai.
Szász Levente rámutatott, e téren látható a leginkább negatív kép, vagyis hogy az államkötvények hozama meredeken elkezdett nőni az elmúlt időszakban az Unióban és Romániában is. Ez azt jelenti, hogy az állam, ha kölcsönt akar felvenni, azt egyre nagyobb költséggel teheti meg, meg kell győznie a befektetőket, hogy érdemes a román államnak vagy az Uniónak kölcsön adni, mert megbízhatóan visszafizetik. Minél nagyobbak a kötvényhozamok, annál bizonytalanabb a kilátás az adott ország gazdasági helyzetében.
Befektetői szempontból persze jól néz ki, hogy a 10 százalékot „alulról nyaldosó” román államkötvényhozamokról beszélhetünk, egy hosszabb távra szóló, akár tízéves államkötvény jó befektetési lehetőség válságos időszakban, de a kutatócsoport azt vizsgálta, mit mutat ez az állam a nemzetgazdaság szempontjából a jövőre nézve.
Szász Levente ugyanakkor rámutatott a négy mutatót összegyúrva rajzolódott ki egy kép a közeljövőre vonatkozóan, de figyelembe kell venni, hogy sok minden függ attól, milyen döntések születnek az orosz–ukrán háború kapcsán, a világpiaci nagy szereplők – az Amerikai Egyesült Államok, Kína – gazdasági szempontból milyen lépéseket tesznek. Bármikor bekövetkezhet egy olyan hirtelen változás, ami alapjaiban módosítja a kilátásokat – húzta alá Szász Levente.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!