Ha a gazdaság különböző ágazatainak béremelkedését vesszük górcső alá, különösebb eltéréseket nem tapasztalunk. Míg az iparban 19 százalékkal nőttek az órabérek, addig az építkezési szektorban 19,8 százalékos volt a béremelkedés.
A leggyorsabb dinamikával különben Lettországban (33 százalék) és Litvániában (26,2 százalék) emelkedtek az idei év első negyedében az alkalmazottak órabérei, az Unióhoz Romániával egy időben csatlakozott Bulgária pedig a negyedik helyet foglalja el a maga 19,4 százalékos növekedésével. Az Eurostat által közzétett statisztika azonban arra nem tér ki, hogy reálértékben melyik tagállamban milyen szinten mozognak az órabérek. A svájci statisztikai hivatal által januárban publikált adatsor azonban egyértelműen arra mutat rá, hogy Románia Bulgáriával „karöltve” a rangsor legvégén kullog, e két országban a legalacsonyabbak változatlanul a bérek.
Mint kiderült, európai szinten Bulgáriában a legalacsonyabbak, miközben Svájcban a legmagasabbak az órabérek: míg az előbbiben a munkaerő óránkénti átlagos értéke 33,81 euró, addig déli szomszédunknál 21-szer olcsóbb, csupán 1,55 euró. Svájc után 32,16 euróval Svédország, 31,98 euróval Luxemburg és 30,31 euróval Franciaország következik. Ami a nálunk is dinamikusabb bérnövekedést mutató balti országokat illeti, az órabér Lettországban átlagosan 3,41 euró, Litvániában 4,21 euró, míg Észtországban 5,50 euró. A svájci statisztikai hivatal kutatói tanulmányukban arra is rámutattak, hogy bár Romániában 2002 és 2006 között több mint 60 százalékkal nőttek a bérek, az óránkénti 2,68 eurós bérköltség Bulgária után így is a vizsgált országok második legalacsonyabbja marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Látogatottsági adatok