Ha a gazdaság különböző ágazatainak béremelkedését vesszük górcső alá, különösebb eltéréseket nem tapasztalunk. Míg az iparban 19 százalékkal nőttek az órabérek, addig az építkezési szektorban 19,8 százalékos volt a béremelkedés.
A leggyorsabb dinamikával különben Lettországban (33 százalék) és Litvániában (26,2 százalék) emelkedtek az idei év első negyedében az alkalmazottak órabérei, az Unióhoz Romániával egy időben csatlakozott Bulgária pedig a negyedik helyet foglalja el a maga 19,4 százalékos növekedésével. Az Eurostat által közzétett statisztika azonban arra nem tér ki, hogy reálértékben melyik tagállamban milyen szinten mozognak az órabérek. A svájci statisztikai hivatal által januárban publikált adatsor azonban egyértelműen arra mutat rá, hogy Románia Bulgáriával „karöltve” a rangsor legvégén kullog, e két országban a legalacsonyabbak változatlanul a bérek.
Mint kiderült, európai szinten Bulgáriában a legalacsonyabbak, miközben Svájcban a legmagasabbak az órabérek: míg az előbbiben a munkaerő óránkénti átlagos értéke 33,81 euró, addig déli szomszédunknál 21-szer olcsóbb, csupán 1,55 euró. Svájc után 32,16 euróval Svédország, 31,98 euróval Luxemburg és 30,31 euróval Franciaország következik. Ami a nálunk is dinamikusabb bérnövekedést mutató balti országokat illeti, az órabér Lettországban átlagosan 3,41 euró, Litvániában 4,21 euró, míg Észtországban 5,50 euró. A svájci statisztikai hivatal kutatói tanulmányukban arra is rámutattak, hogy bár Romániában 2002 és 2006 között több mint 60 százalékkal nőttek a bérek, az óránkénti 2,68 eurós bérköltség Bulgária után így is a vizsgált országok második legalacsonyabbja marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok