Ki kell védeni. Az áramhálózatot nem ilyen jellegű teherbírásra tervezték, ezért a feszültségszint-ingadozások mindenkinek gondokat okozhatnak
Fotó: Pinti Attila
Az áramtermelő-fogyasztók számának örvendetes megugrásával párhuzamosan gyarapodnak a sajnálatos problémák is – fogalmazták meg szakemberek az Energia Világtanács romániai bizottsága által szervezett, a napelemes prosumerek előretörését elemző konferencián. A még világszinten is gyerekcipőben járó úgynevezett helyi energiaközösségek létrehozását is szorgalmazó bukaresti rendezvényt a Zöld ház program utolsó pályázati szakaszának rajtján-végén szervezték: az egyházak leggyorsabb 875 képviselője kedden alig egy perc alatt kimerítette a számukra fenntartott támogatási keretet, így a magánszemélykekkel együtt összesen 87 500 szerencsés jelentkező várja a folytatást.
2023. június 28., 18:542023. június 28., 18:54
A következő lépésben a programot lebonyolító Környezetvédelmi Alap (AFM) hamarosan – egyes hírek szerint július 15-ig – közli a hatóság által jóváhagyott szerelőcégek listáját. Ezek után a pályázati anyagot sikeresen feltöltő személyek az AFM internetes felületén, legtöbb 90 napon belül megnevezik az általuk kiválasztott céget, amelynek képviselői – 30 napon belül – ellenőrzik a kliens pályázati anyagát, és sikeresnek vagy sikertelennek minősítik azt.
Lezárult csütörtökön a Zöld ház program magánszemélyek számára indított kiírása. Az utolsó szakaszban a nyugati fejlesztési régióból fogadták az igényléseket az áramfejlesztő napelemek felszerelésére nyújtott állami támogatásra.
Tehát a 87 500, fejenként 20 ezer lejes állami támogatásban részesülő új prosumer egyelőre nem „rohanja le” az országos áramhálózatot, de számuk így is jelentős, hiszen az idei áprilisi adatok szerint még 63 ezer, energiát egyaránt termelő és fogyasztót tartottak nyilván Romániában, ugyanakkor becslések szerint számuk év végére meghaladhatja a 100 ezret. Nem véletlen, hogy a háztartási méretű napelemes rendszerek hirtelen növekedő száma jelentős kihívások elé állítja a teljes szakmát, minden érintett felet, a magán- és az állami szektorból egyaránt.
Napelemek veszélyeztetik az UNESCO világörökségi listáján szereplő erdélyi Szászkézd (Saschiz) épített örökségét, miután az idei Zöld Ház program keretében számos helyi lakos nyert támogatást – nyilatkozta Ovidiu Șoaită, a település polgármestere.
Az Energia Világtanács romániai bizottsága (CNR-CME) által szervezett, Prosumer – egyre fontosabb játékos a romániai energiapiacon című konferencián elosztóhálózat-üzemeltetők, energiaszolgáltatók, az akadémiai és kereskedelmi szféra képviselői, tervező szakemberek, prosumerek osztották meg tapasztalataikat, elképzeléseiket. Az Economica.net portál összefoglalója szerint az érintettek megállapították, hogy
Beszéltek arról is, hogy valamilyen formában működik a mennyiségi kompenzálás (a nappal vagy nyáron által pluszban megtermelt áramot este vagy télen elfogyaszthatja a termelő az országos hálózatból), ugyanakkor egyre szükségszerűbbé válik a napelemes házi erőművek tulajdonosai számára az otthoni energiatárolás is, amit szabályozni kellene.
Szükségesek és jól fognak a napelemes Zöld házhoz hasonló állami programok, ám az energiapolitikáknak nem a szerencsére kellene épülniük – jelentette ki egy konferencián Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Miközben többen a napelemes rendszerek közismerten környezetbarát hasznát hangsúlyozták, felmerült az is, hogy egyre nagyobb kihívást jelent az elosztóhálózat-üzemeltetők számára a megfelelő elektromos feszültség biztosítása. Az egyszerre sok prosumer bekapcsolódása főleg a kevésbé korszerű hálózattal rendelkező vidékeken jelenthet gondot.
– jelentette ki Ștefan Gheorghe, a CNR-CME ügyvezető igazgatója, arra utalva, hogy a feszültségingadozás nagy fejfájást okozhat, hiszen emiatt rendszerint leállhatnak, elromolhatnak az elektromos (háztartási) gépek.
Miközben globálisan, Európában és Romániában is „virágzik” a zöld átállás, érdemes odafigyelni a világra egzisztenciális fenyegetést jelentő környezeti károk visszaszorítása, lassítása érdekében hozott intézkedések hátulütőire is.
De az aktív fogyasztók egymást is „kiüthetik”. Bár köztudott, hogy a házi erőművek klímavédelmi és egészségügyi szempontból, sőt az országos energiafüggőség csökkentése tekintetében is nemes célokat szolgálnak, az elosztó- és átviteli hálózatokat nem ilyen jellegű „munkára”, nem kétirányú áramlásra tervezték. Ezért az is előfordulhat, hogy ha kis területen több naperőmű működik, a túlzottan megemelkedett feszültségszint miatt a trafótól távolabb eső rendszerek már nem tudják hálózatba táplálni a plusztermelést.
Fotó: Pixabay
Viorel Alicuş, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) igazgatója jelezte, folyamatosan figyelemmel követik, elemzik az ágazat fejlődését, a felmerülő problémákat. Elmondása szerint a tavaly és idén április között eltelt 12 hónapban 47 000 új prosumer csatlakozott a hálózathoz, ami 600 MW elektromos összteljesítményt jelent. Alicuș szerint dolgoznak a meglévő szabályozások módosításán, kiegészítésén, hogy tartsák a lépést, és az új termelő-fogyasztók tömege ne ütközzön akadályokba a hálózatra csatlakozás, illetve a megtermelt pluszenergia értékesítése során.
A konferencia egyik felszólalója a Romániában, de még világszinten is alig-alig ismert, úgynevezett energiaközösségek létrehozását szorgalmazta. Nicolae Golovanov mérnök professzor az Economica szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy a prosumerek, azaz aktív fogyasztók jelenleg öncélú termelést folytatnak, a helyi közösség, a sérülékenyebb fogyasztók semmit nem nyernek belőle, ezért a „pénzesek”, és nem a szegények érdekeit szolgálják, miközben egyre inkább nő a lakosság energiaigénye. „Csodálatos lenne, ha ezt a problémát fel tudnánk számolni aggregátorok, energiaközösségek létrehozásával, amelyek lehetővé tennék a tárolást a helyiek számára, jelentős előnyökhöz juttatva őket” – jelentette ki a szakember.
Az energiaközösség mint jogi személy fogalma 2019-ben jelent meg az Európai Unió egyik irányelvében. Az anyaországi Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ismertetése szerint az energiaközösség alapvetően energiatermelők és fogyasztók összessége. Önkéntes és nyitott részvételen alapul, a tagok vagy részvényesek irányítják, akik lehetnek természetes személyek, kisvállalkozások, helyi hatóságok.
– úgy mint energiatermelés, beleértve a megújuló forrás alapú termelést, energiaelosztás, energiaellátás, energiafogyasztás, aggregálás, energiatárolás vagy energiahatékonysági szolgáltatások. De ide tartoznak az elektromos járművek feltöltésére irányuló szolgáltatások, továbbá egyéb energetikai szolgáltatások kínálata is tagjai vagy részvényesei számára.
A gyakorlatban egy energiaközösség úgy néz ki, mint egy mini állami szolgáltató. Egy kis energetikailag önellátó vagy közel önellátó sziget. Vannak olyan tagjai, akik termelnek és vannak, akik termelnek és fogyasztanak is, de lehetnek csak fogyasztó tagjai is.
Fogyasztó lehet egy lakás, egy családi ház, egy hivatal, egy vállalkozás, de egy elektromosautó-töltőállomás is. Az energiatároló biztosítja az esetlegesen túltermelt energia tárolását. A legfontosabb, hogy minden energiatermelő és -tároló eszköz és minden fogyasztó összeköttetésben van egymással, egy okos szoftver (smart grid) pedig minden termelt és fogyasztott energiát számontart és a megfelelő helyre oszt – ismertette a magyarországi hivatal.
Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat.
Hosszas várakozás után közvitára bocsátották a napelemes Zöld ház program – nem végleges – lebonyolítási útmutatóját. A házi áramtermelő berendezések megvásárlását legtöbb 20 ezer lejjel támogató állami program új kiírása több több ponton változik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamosenergia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!