
Csak 2025-ben 35,5 millió, akut alultápláltságban szenvedő gyermek élt világszerte, köztük 10 millió súlyosan alultáplált is
Fotó: Pixabay
Idén is kritikus lesz az éhezés mértéke a világban dúló válságok, az aszály és a segélyek megcsappanó mértéke miatt, az élelmezési bizonytalanság pedig várhatóan nő a világ legkiszolgáltatottabb térségeiben – áll a globális élelmezési válságokról és súlyos éhínségekről szóló, pénteken közzétett éves jelentésben (Global Report on Food Crises).
2026. április 24., 19:012026. április 24., 19:01
Az ENSZ, az Európai Unió és segélyszervezetek adatai alapján készített jelentésben felhívják a figyelmet arra, hogy duplájára nőtt az akut éhezés mértéke az utóbbi tíz évben, és 2025-ben – először a feljegyzések készítésének kezdete óta – két éhínséget is jelentettek, a Gázai övezetből és Szudánból. Hozzátették, hogy az akut élelmezési bizonytalanság fő okozói továbbra is a fegyveres konfliktusok, azonban figyelmeztetett arra is, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek is hozzájárultak az élelmezési válság mélyüléséhez. Az adatok szerint 2025-ben 47 országban és területen összesen 266 millióan voltak kitéve súlyos élelmezési bizonytalanságnak, illetve 1,4 millióan éltek „katasztrofális körülmények közepette”, a többi között Maliban, Dél-Szudánban, Jemenben és a Gázai övezetben.
A jelentés összeállítói hangsúlyozták, hogy a mérték idén sem változott komolyabb mértékben, jóllehet kis mértékű előremozdulás történt a többi között Haitin, Bangladesben és Szíriában.
„Többé nem átmeneti válságokról van szó, hanem tartós krízisekről” – figyelmeztetett Alvaro Lario, az ENSZ-nek a jelentés elkészítésében segítséget nyújtó Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapjának (UNIFAD) vezetője, hozzátéve, hogy az élelmezési bizonytalanság immár a globális stabilitást veszélyezteti. Lario kiemelte azt is, hogy az iráni háború tovább súlyosbította a helyzetet, hangsúlyozva, hogy az energia- és műtrágya-kereskedelem tartós zavara átterjedhet a globális élelmiszerpiacokra, és tovább súlyosbíthatja az éhezést az olyan, az importnak kitett országokban, amelyek már így is válságban vannak. Mint mondta,
Ezzel kapcsolatban úgy vélte, a válságot enyhíteni lehetne a kevésbé vízigényes, a szélsőséges éghajlatnak ellenálló növények termesztésének támogatásával, valamint segítséget nyújtanának a gazdáknak abban, hogy helyben állítsanak elő trágyát, és befektetésre ösztönöznék a helyi kisvállalkozásokat.
Emlékeztetett arra is, hogy Nyugat-Afrika és a Száhel-övezet esetében már a február végén kirobbant háború előtt is úgy tűnt, hogy a fegyveres konfliktusok és az infláció okozta nyomás idén is fennmarad, hozzátéve, hogy egyedül Nigériával kapcsolatban szakértők úgy vélték, hogy idén további 4,1 millióval nő az akut éhségben szenvedők száma.
A jelentésben arra is felhívták a figyelmet, hogy mindeközben erősen megcsappant a humanitárius és fejlesztési segélyek mértéke és ez a tendencia várhatóan folytatódni fog.
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Az országos villamosenergia-hálózat (SEN) teljes fogyasztása a 20–22 óra közötti időintervallumban akár körülbelül 300 MW-tal is csökkent augusztus 1-jétől, amikor energetikai veszélyhelyzetet hirdettek Romániában.
Az elmúlt években Románia jelentősen előrelépett az uniós felzárkózásban, ugyanakkor a Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a gazdaság fejlődését.
A bukaresti kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
Bár a romániai mezőgazdasági szövetkezetek forgalma folyamatosan növekszik, gazdasági súlyuk továbbra is eltörpül a nemzetközi áruházláncok mellett. Az Economica.net elemzése szerint több hazai szövetkezet már százmillió lejes árbevételt ér el.
szóljon hozzá!