Fotó: Szászkézd polgármesteri hivatala
Napelemek veszélyeztetik az UNESCO világörökségi listáján szereplő erdélyi Szászkézd (Saschiz) épített örökségét, miután az idei Zöld Ház program keretében számos helyi lakos nyert támogatást – nyilatkozta az Agerpresnek Ovidiu Șoaită, a település polgármestere.
2023. június 08., 19:042023. június 08., 19:04
2023. június 08., 19:082023. június 08., 19:08
Az épített örökségéről híres Brassó megyei település elöljárója az állami hírügynökségnek elmondta, hogy a községben 15-20 lakos nyert támogatást napelemek felszerelésére a Zöld Ház program keretében, de félő, hogy ezek tönkreteszik a faluképet. Rámutatott, hogy az egykori szász település erődtemploma és parasztvára mellett hagyományos cseréptetői miatt érdemelte ki a rangos kitüntetést, ezeket veszélyezteti a modernizációs folyamat.
„Próbáljuk elmagyarázni, kikényszeríteni, de nem sikerülhet, ha nincs világos törvényi szabályozás” – idézte az elöljárót az Agerpres. Ovidiu Șoaită szerint módosítani kellene a törvényeket, hogy az értékes épített örökséggel bíró településeken csak a kulturális igazgatóság jóváhagyásával lehessen fejlesztéseket véghezvinni.
Az elöljáró úgy vélte, a napelemeket az udvarok, kertek napos oldalán is fel lehetne állítani, káros lenne, ha a házak cseréptetőire, a legláthatóbb helyekre kerülnének. A napkollektorok ily módon a település turisták által leginkább látogatott pontjairól, a parasztvárból, az erődtemplom tornyából és a környező dombokról is láthatók lesznek – figyelmeztetett. Hasonló problémára hívta fel a figyelmet korábban Deák-Székely Szilárd, Torockó polgármestere is, amikor a májusi Hungarikum ünnepen az Europa Nostra-díjas épített örökségére büszke település fejlesztésről beszélt. Elmondta, hogy a Fehér megyei magyar községben napelemekkel tennék energiatakarékossá a középületeket, de meg kell találniuk ennek módját, hogy a fejlesztés ne ártson az értékes épített örökségnek.
Az országban hatalmas érdeklődés övezi a környezetvédelmi minisztérium napelemprogramját, az idei Zöld Ház program regionális támogatási kerete valamennyi fejlesztési régióban nagyon rövid idő alatt elfogyott, a Székelyföldet is magába foglaló regionális keret – ahova Brassó és Fehér megye is tartozik – három perc alatt merült ki. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter korábban közölte, idén minden eddiginél nagyobb – 1,75 milliárd lejes – költségvetést biztosítanak a napelemprogramra, hiszen az RMDSZ prioritása, hogy támogassa a családokat az energiaszámlák csökkentésében. A pályázati keretből 87 ezer házra kerülhet napelem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás