
Fotó: Pixabay.com
Szükségesek és jól fognak a napelemes Zöld házhoz hasonló állami programok, ám az energiapolitikálnak nem a szerencsére kellene épülniük – jelentette ki egy konferencián Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
2023. június 02., 09:542023. június 02., 09:54
A földgáz-, villamosenergia- és hidrogéniparban, illetve energiatakarékossági megoldások terén jártas szakembereket tömörítő civil szervezet vezetője szerint
A Wall-street.ro portál által idézett szakember jelezte, a környezetvédelmi minisztérium honlapján mintegy 12 projekt fut, amelyek a lakosságot, cégeket, hatóságokat célozzák a zöldberuházások támogatásával.
„Mindezek szívesen látottak, de véleményen szerint nem túl hasznos a minisztérium szintjén elindított formájuk. Jelenleg szerencsejáték zajlik, azaz belépek egy alkalmazásba, és kapok egy »sorsjegyet«: vagy nyerek, vagy nem. Szerintem az energiapolitikák túlmutatnak a sorsjegyeken: nem a szerencsére kellene alapoznunk, hanem a lehetőségekre, a szükségletekre, bizonyos kritikus elemekre. Hiszen sokan csak azért jelentkeznek, mert valamit ingyen adnak: a románok rajonganak azért, hogy sorban állhassanak valamiért, ami ingyen van, akár szükségük van rá, akár nem – ha ingyen adják, ő miért ne részesüljön belőle?!” – vázolta Dumitru Chisăliţă.
„A megújuló energiát akkor használod, ha maximálisan hatékony körülményeket teremtesz. Nem telepítesz roskadozó viskóra. Ha valaki pénzt ad, jelen esetben az állam, azaz mi mindannyian, akkor nem kéne kidobni az ablakon. Aggodalomra ad okot, hogy hatástalan programok révén gyakorlatilag pénzt dobunk ki a megtermelt energia egy részének elfecsérlése miatt, még akkor is, ha zöld – figyelmeztetett a szakember. – A másik probléma a hasznosság:
Az Intelligens Energia Egyesület elnöke hozzátette, úgy dobják piacra ezeket a „sorsjegyeket”, hogy közben nincsenek biztosítva a minimális háttérfeltételek sem: például nincs elég kétirányú villanyóra, mely nélkülözhetetlen az országos hálózatra visszatápláló (on-grid) napelemrendszerek beüzemeléséhez.
– mondta Chisăliţă. Aki feltette a kérdést: mi történik majd, amikor több millió termelő-fogyasztónk lesz. Ugyanis marad még szintén több millió, szerényebb anyagi hátterű fogyasztó, akiknek majd állniuk kell a hagyományos rendszerből részben vagy teljesen kilépők által már nem fizetett díjszabásokat is. „Csöbörből vödörbe esünk” – összegzett az egyesület elnöke.
Mint ismeretes, éppen zajlik az áramfejlesztő napelemes rendszerek telepítésére állami támogatást nyújtó Zöld ház program idei kiírása, amelyet óriási érdeklődés övez: az új lebonyolítás szerint a pályázók régiójuk szerint, sorra jelentkezhetnek online, és az eddig „lefutott” három térségben egyaránt percek alatt kimerült a keret.

Csaknem 14 ezer személy iratkozott fel hétfőn az északkeleti régió megyéiből a Zöld ház program keretében nyújtott támogatásra, a régió számára elkülönített keret öt perc alatt kimerült – közölte a Környezetvédelmi Alap (AFM).
A délkeleti fejlesztési régióból (Brăila, Buzău, Konstanca, Galac, Vrancea és Tulcea megye) június 9. és 13. között fogadják a pályázatokat, a 212,4 millió lejes keret kimerüléséig. A 280,9 millió lejes költségvetéssel rendelkező dél-munténiai régió (Argeş, Călăraşi, Dâmboviţa, Giurgiu, Ialomiţa, Prahova és Teleorman megye) június 14. és 16. között pályázhat.
A délnyugati fejlesztési régióban (Dolj, Gorj, Mehedinţi, Olt és Vâlcea megye) élők június 19. és 21. között nyújthatják be igényléseiket, összesen 174,3 millió lejre pályázhatnak.
Az egyházközségek június 27. és 29. között pályázhatnak valamennyi régióban, a számukra elkülönített keret 17,5 millió lej. A kedvezményezettek 20 ezer lejes támogatásban részesülnek, amelyhez 2000 lejes önrészre van szükség. A Zöld ház program költségvetése 1,75 milliárd lej, a pályázati keretből több mint 87 ezer házra kerülhet napelem.

Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
1 hozzászólás