Fotó: Barabás Ákos
Hosszas várakozás után közvitára bocsátották a Környezetvédelmi Alap (AFM) által ügykezelt napelemes Zöld ház program – nem végleges – lebonyolítási útmutatóját. A házi áramtermelő berendezések megvásárlását legtöbb 20 ezer lejjel támogató állami program új kiírása több ponton is változásokat hoz, viszont a „nagy reform” várhatóan elmarad.
2023. március 27., 14:042023. március 27., 14:04
2023. március 27., 14:172023. március 27., 14:17
A napelemprogram 2023-as „idényének” egyik fő újdonsága, hogy immár parókiák is pályázhatnak egyházi tulajdonban lévő ingatlannal. A szerelőcégeket érintő változás viszont minden bizonnyal nem válik a vállalkozások ínyére, ugyanis az AFM a tervezet szerint jótállási összeget, garanciát kér a jelentkező cégektől, mégpedig 200 ezer és egymillió lej között, attól függően, mekkora ügyfélkörrel dolgoznak. Amint a program lebonyolítását régóta árgus szemekkel figyelő Kodok Márton informatikus az általa működtetett Napelem AFM pályázók nevű Facebook-csoportban kifejtette,
A civil aktivista bejegyzéséből az is kiderül, hogy változtak az igénylőt érintő feltételek is: a pályázónak nemcsak tulajdonosnak kell lennie, hanem az épületben kell laknia is. Az ingatlannak lakóházként kell szolgálnia, azaz melléképületekre (például garázs, csűr) nem lehet a program révén napelemeket szereltetni. Ugyanakkor meglévő rendszert nem lehet bővíteni az új kiírás segítségével.
A minden téren amúgy is tapasztalt árnövekedés mellett egyes vélemények szerint szintén drágulást okozhat az igénylők számára a cégektől megkövetelt jelentős garanciapénz is, ugyanis ha például egy vállalkozás emiatt hitelfelvételre kényszerül, az ügyfeleken „hajthatja be“ a kölcsönnel járó pluszkiadásokat.
Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat.
Bár az elmúlt hónapokban rengeteg ötletelés zajlott arról, gyakorlatilag ki és milyen formában bonyolítja le a korábban időben nagyon elhúzódó programot, milyen állami intézményt, önkormányzatot vonnak be az akár többszázezres nagyságrendű pályázati mennyiség átvizsgálását-elbírálását jelentő munkába, az útmutató közvitán lévő tervezete szerint az ügykezelő továbbra is a Környezetvédelmi Alap. Ugyanakkor a leírás egyik bekezdése arra is kitér, hogy külsősöket, más állami intézmények alkalmazottait is bevonhatják az ellenőrzésbe.
Egyébként maga a kiírás – amely során továbbra is 20 ezer lejes támogatást nyújtanak – az útmutató szerint akkor kezdődik el, amikor az AFM honlapján közlik a rajttal kapcsolatos, az érdeklődő napelemes cégeket érintő információkat. Ezek után szerződést kötnek a programban részt vevő szerelőcégekkel, majd közlik a csatlakozott vállakozások listáját. Ezzel egy időben vagy ezután az igénylőkre vonatkozó információkat is közhírré teszik a honlapon, a pályázók pedig feliratkozhatnak a megadott internetes felületen, lefoglalva maguknak a támogatási összeget.
Egyébként a vállalkozások korábban éppen ez ellen tiltakoztak, mondván: nekik nem áll hatáskörükben állami intézmények által kibocsátott dokumentumokat ellenőrizni, ők napelemrendszerek szerelésével-beüzemelésével foglalkoznak. Szintén sok problémával szembesülhetnek az érdeklődő magánszemélyek a dokumentumok feltöltése során, hiszen az átlagos digitális kompetenciák ismeretében bizonyára sokuk nem tudja majd egyedül megtenni.
Visszatérve a tervezett jelentkezési folyamathoz: miután a szerelőcégek ellenőrizték az iratokat, jogosultnak nyilvánítják azokat, akiknél mindent rendben találtak, majd az AFM is „áldását adja” rájuk. Ezek után a vállalkozások nekifoghatnak a munkának – legtöbb 12 hónapon belül meg kell valósítani a beruházást –, és amikor végeztek, és a hatóságok is mindent rendben találtak, a Környezetvédelmi Alap átutalja a támogatási összeget.
Amelyet lekevesebb 3 kilowatt teljesítményű rendszerek üzembe helyezése esetén lehet igényelni; ha nagyobb, költségesebb berendezést szerelnek fel, a különbözetet – bármekkora is az – az ügyfél állja saját zsebből.
A napelemes Zöld ház program lebonyolítási útmutatóját pénteken bocsátották közvitára, tíz napig lehet hozzászólni. Az AFM és a környezetvédelmi minisztérium ezek után fogadja el a végleges verziót. A program lebonyolításához szükséges összeget a Környezetvédelmi Alap költségvetéséből fedezik. A büdzsé március 9-ei elfogadásakor kiderült, hogy bár korábban 3 milliárd lejes költségvetésről beszéltek, végül 2 milliárd lejt szánnak első körben a napelemprogramra.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter akkor úgy fogalmazott, hogy az új kiírás szerinte március végén-április elején rajtolhat a lakosság számára. A szakminiszter már csak 80 ezer lehetséges nyertesről beszélt – a korábbi 150 ezerhez képest –, ám reményét fejezte ki, hogy a nyári büdzsékiegészítéskor – európai és AFM-alapokból – sikerül legalább 3 milliárdra feltornázni a napelemprogram költségvetését.
Elfogadta csütörtökön a bukaresti kormány a Környezetvédelmi Alap költségvetését, több mint 13,3 milliárd lejt különítettek el zöldprogramokra – közölte a kormányülés után Tánczos Barna.
Közben kiderült, hogy „versenytársa” is lesz az AFM-programnak: lakossági napelemprogram finanszírozását is tartalmazza a bukaresti európai alapok minisztériuma által megvalósítandó, szintén közvitára bocsátott REPowerEU elnevezésű terv. Az új kezdeményezés független a Környezetvédelmi Alap már létező, újabb kiírás előtt álló napelemes Zöld ház programjától. A 25 ezer lejes támogatást nyújtó új kezdeményezés gazdái „könnyed és objektív” lebonyolítást ígérnek, amely „kevésbé bürokratikus lesz, mint az eddig használatos mechanizmusok”.
Lakossági napelemprogram finanszírozását is tartalmazza a bukaresti európai alapok minisztériuma által megvalósítandó, jelenleg közvitán lévő REPowerEU nevű terv. Az új kezdeményezés független a már létező Zöld ház programtól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!