Fotó: Barabás Ákos
Hosszas várakozás után közvitára bocsátották a Környezetvédelmi Alap (AFM) által ügykezelt napelemes Zöld ház program – nem végleges – lebonyolítási útmutatóját. A házi áramtermelő berendezések megvásárlását legtöbb 20 ezer lejjel támogató állami program új kiírása több ponton is változásokat hoz, viszont a „nagy reform” várhatóan elmarad.
2023. március 27., 14:042023. március 27., 14:04
2023. március 27., 14:172023. március 27., 14:17
A napelemprogram 2023-as „idényének” egyik fő újdonsága, hogy immár parókiák is pályázhatnak egyházi tulajdonban lévő ingatlannal. A szerelőcégeket érintő változás viszont minden bizonnyal nem válik a vállalkozások ínyére, ugyanis az AFM a tervezet szerint jótállási összeget, garanciát kér a jelentkező cégektől, mégpedig 200 ezer és egymillió lej között, attól függően, mekkora ügyfélkörrel dolgoznak. Amint a program lebonyolítását régóta árgus szemekkel figyelő Kodok Márton informatikus az általa működtetett Napelem AFM pályázók nevű Facebook-csoportban kifejtette,
A civil aktivista bejegyzéséből az is kiderül, hogy változtak az igénylőt érintő feltételek is: a pályázónak nemcsak tulajdonosnak kell lennie, hanem az épületben kell laknia is. Az ingatlannak lakóházként kell szolgálnia, azaz melléképületekre (például garázs, csűr) nem lehet a program révén napelemeket szereltetni. Ugyanakkor meglévő rendszert nem lehet bővíteni az új kiírás segítségével.
A minden téren amúgy is tapasztalt árnövekedés mellett egyes vélemények szerint szintén drágulást okozhat az igénylők számára a cégektől megkövetelt jelentős garanciapénz is, ugyanis ha például egy vállalkozás emiatt hitelfelvételre kényszerül, az ügyfeleken „hajthatja be“ a kölcsönnel járó pluszkiadásokat.
Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat.
Bár az elmúlt hónapokban rengeteg ötletelés zajlott arról, gyakorlatilag ki és milyen formában bonyolítja le a korábban időben nagyon elhúzódó programot, milyen állami intézményt, önkormányzatot vonnak be az akár többszázezres nagyságrendű pályázati mennyiség átvizsgálását-elbírálását jelentő munkába, az útmutató közvitán lévő tervezete szerint az ügykezelő továbbra is a Környezetvédelmi Alap. Ugyanakkor a leírás egyik bekezdése arra is kitér, hogy külsősöket, más állami intézmények alkalmazottait is bevonhatják az ellenőrzésbe.
Egyébként maga a kiírás – amely során továbbra is 20 ezer lejes támogatást nyújtanak – az útmutató szerint akkor kezdődik el, amikor az AFM honlapján közlik a rajttal kapcsolatos, az érdeklődő napelemes cégeket érintő információkat. Ezek után szerződést kötnek a programban részt vevő szerelőcégekkel, majd közlik a csatlakozott vállakozások listáját. Ezzel egy időben vagy ezután az igénylőkre vonatkozó információkat is közhírré teszik a honlapon, a pályázók pedig feliratkozhatnak a megadott internetes felületen, lefoglalva maguknak a támogatási összeget.
Egyébként a vállalkozások korábban éppen ez ellen tiltakoztak, mondván: nekik nem áll hatáskörükben állami intézmények által kibocsátott dokumentumokat ellenőrizni, ők napelemrendszerek szerelésével-beüzemelésével foglalkoznak. Szintén sok problémával szembesülhetnek az érdeklődő magánszemélyek a dokumentumok feltöltése során, hiszen az átlagos digitális kompetenciák ismeretében bizonyára sokuk nem tudja majd egyedül megtenni.
Visszatérve a tervezett jelentkezési folyamathoz: miután a szerelőcégek ellenőrizték az iratokat, jogosultnak nyilvánítják azokat, akiknél mindent rendben találtak, majd az AFM is „áldását adja” rájuk. Ezek után a vállalkozások nekifoghatnak a munkának – legtöbb 12 hónapon belül meg kell valósítani a beruházást –, és amikor végeztek, és a hatóságok is mindent rendben találtak, a Környezetvédelmi Alap átutalja a támogatási összeget.
Amelyet lekevesebb 3 kilowatt teljesítményű rendszerek üzembe helyezése esetén lehet igényelni; ha nagyobb, költségesebb berendezést szerelnek fel, a különbözetet – bármekkora is az – az ügyfél állja saját zsebből.
A napelemes Zöld ház program lebonyolítási útmutatóját pénteken bocsátották közvitára, tíz napig lehet hozzászólni. Az AFM és a környezetvédelmi minisztérium ezek után fogadja el a végleges verziót. A program lebonyolításához szükséges összeget a Környezetvédelmi Alap költségvetéséből fedezik. A büdzsé március 9-ei elfogadásakor kiderült, hogy bár korábban 3 milliárd lejes költségvetésről beszéltek, végül 2 milliárd lejt szánnak első körben a napelemprogramra.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter akkor úgy fogalmazott, hogy az új kiírás szerinte március végén-április elején rajtolhat a lakosság számára. A szakminiszter már csak 80 ezer lehetséges nyertesről beszélt – a korábbi 150 ezerhez képest –, ám reményét fejezte ki, hogy a nyári büdzsékiegészítéskor – európai és AFM-alapokból – sikerül legalább 3 milliárdra feltornázni a napelemprogram költségvetését.
Elfogadta csütörtökön a bukaresti kormány a Környezetvédelmi Alap költségvetését, több mint 13,3 milliárd lejt különítettek el zöldprogramokra – közölte a kormányülés után Tánczos Barna.
Közben kiderült, hogy „versenytársa” is lesz az AFM-programnak: lakossági napelemprogram finanszírozását is tartalmazza a bukaresti európai alapok minisztériuma által megvalósítandó, szintén közvitára bocsátott REPowerEU elnevezésű terv. Az új kezdeményezés független a Környezetvédelmi Alap már létező, újabb kiírás előtt álló napelemes Zöld ház programjától. A 25 ezer lejes támogatást nyújtó új kezdeményezés gazdái „könnyed és objektív” lebonyolítást ígérnek, amely „kevésbé bürokratikus lesz, mint az eddig használatos mechanizmusok”.
Lakossági napelemprogram finanszírozását is tartalmazza a bukaresti európai alapok minisztériuma által megvalósítandó, jelenleg közvitán lévő REPowerEU nevű terv. Az új kezdeményezés független a már létező Zöld ház programtól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!