Fotó: Barabás Ákos
Hosszas várakozás után közvitára bocsátották a Környezetvédelmi Alap (AFM) által ügykezelt napelemes Zöld ház program – nem végleges – lebonyolítási útmutatóját. A házi áramtermelő berendezések megvásárlását legtöbb 20 ezer lejjel támogató állami program új kiírása több ponton is változásokat hoz, viszont a „nagy reform” várhatóan elmarad.
2023. március 27., 14:042023. március 27., 14:04
2023. március 27., 14:172023. március 27., 14:17
A napelemprogram 2023-as „idényének” egyik fő újdonsága, hogy immár parókiák is pályázhatnak egyházi tulajdonban lévő ingatlannal. A szerelőcégeket érintő változás viszont minden bizonnyal nem válik a vállalkozások ínyére, ugyanis az AFM a tervezet szerint jótállási összeget, garanciát kér a jelentkező cégektől, mégpedig 200 ezer és egymillió lej között, attól függően, mekkora ügyfélkörrel dolgoznak. Amint a program lebonyolítását régóta árgus szemekkel figyelő Kodok Márton informatikus az általa működtetett Napelem AFM pályázók nevű Facebook-csoportban kifejtette,
A civil aktivista bejegyzéséből az is kiderül, hogy változtak az igénylőt érintő feltételek is: a pályázónak nemcsak tulajdonosnak kell lennie, hanem az épületben kell laknia is. Az ingatlannak lakóházként kell szolgálnia, azaz melléképületekre (például garázs, csűr) nem lehet a program révén napelemeket szereltetni. Ugyanakkor meglévő rendszert nem lehet bővíteni az új kiírás segítségével.
A minden téren amúgy is tapasztalt árnövekedés mellett egyes vélemények szerint szintén drágulást okozhat az igénylők számára a cégektől megkövetelt jelentős garanciapénz is, ugyanis ha például egy vállalkozás emiatt hitelfelvételre kényszerül, az ügyfeleken „hajthatja be“ a kölcsönnel járó pluszkiadásokat.
Nagy az ösztökélés, lelkesedés manapság a napelemek beszerelése terén. Ezzel együtt a beruházáson elgondolkodó, az online világban informálódni próbáló, tudatlan kíváncsiskodó megriadhat.
Bár az elmúlt hónapokban rengeteg ötletelés zajlott arról, gyakorlatilag ki és milyen formában bonyolítja le a korábban időben nagyon elhúzódó programot, milyen állami intézményt, önkormányzatot vonnak be az akár többszázezres nagyságrendű pályázati mennyiség átvizsgálását-elbírálását jelentő munkába, az útmutató közvitán lévő tervezete szerint az ügykezelő továbbra is a Környezetvédelmi Alap. Ugyanakkor a leírás egyik bekezdése arra is kitér, hogy külsősöket, más állami intézmények alkalmazottait is bevonhatják az ellenőrzésbe.
Egyébként maga a kiírás – amely során továbbra is 20 ezer lejes támogatást nyújtanak – az útmutató szerint akkor kezdődik el, amikor az AFM honlapján közlik a rajttal kapcsolatos, az érdeklődő napelemes cégeket érintő információkat. Ezek után szerződést kötnek a programban részt vevő szerelőcégekkel, majd közlik a csatlakozott vállakozások listáját. Ezzel egy időben vagy ezután az igénylőkre vonatkozó információkat is közhírré teszik a honlapon, a pályázók pedig feliratkozhatnak a megadott internetes felületen, lefoglalva maguknak a támogatási összeget.
Egyébként a vállalkozások korábban éppen ez ellen tiltakoztak, mondván: nekik nem áll hatáskörükben állami intézmények által kibocsátott dokumentumokat ellenőrizni, ők napelemrendszerek szerelésével-beüzemelésével foglalkoznak. Szintén sok problémával szembesülhetnek az érdeklődő magánszemélyek a dokumentumok feltöltése során, hiszen az átlagos digitális kompetenciák ismeretében bizonyára sokuk nem tudja majd egyedül megtenni.
Visszatérve a tervezett jelentkezési folyamathoz: miután a szerelőcégek ellenőrizték az iratokat, jogosultnak nyilvánítják azokat, akiknél mindent rendben találtak, majd az AFM is „áldását adja” rájuk. Ezek után a vállalkozások nekifoghatnak a munkának – legtöbb 12 hónapon belül meg kell valósítani a beruházást –, és amikor végeztek, és a hatóságok is mindent rendben találtak, a Környezetvédelmi Alap átutalja a támogatási összeget.
Amelyet lekevesebb 3 kilowatt teljesítményű rendszerek üzembe helyezése esetén lehet igényelni; ha nagyobb, költségesebb berendezést szerelnek fel, a különbözetet – bármekkora is az – az ügyfél állja saját zsebből.
A napelemes Zöld ház program lebonyolítási útmutatóját pénteken bocsátották közvitára, tíz napig lehet hozzászólni. Az AFM és a környezetvédelmi minisztérium ezek után fogadja el a végleges verziót. A program lebonyolításához szükséges összeget a Környezetvédelmi Alap költségvetéséből fedezik. A büdzsé március 9-ei elfogadásakor kiderült, hogy bár korábban 3 milliárd lejes költségvetésről beszéltek, végül 2 milliárd lejt szánnak első körben a napelemprogramra.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter akkor úgy fogalmazott, hogy az új kiírás szerinte március végén-április elején rajtolhat a lakosság számára. A szakminiszter már csak 80 ezer lehetséges nyertesről beszélt – a korábbi 150 ezerhez képest –, ám reményét fejezte ki, hogy a nyári büdzsékiegészítéskor – európai és AFM-alapokból – sikerül legalább 3 milliárdra feltornázni a napelemprogram költségvetését.
Elfogadta csütörtökön a bukaresti kormány a Környezetvédelmi Alap költségvetését, több mint 13,3 milliárd lejt különítettek el zöldprogramokra – közölte a kormányülés után Tánczos Barna.
Közben kiderült, hogy „versenytársa” is lesz az AFM-programnak: lakossági napelemprogram finanszírozását is tartalmazza a bukaresti európai alapok minisztériuma által megvalósítandó, szintén közvitára bocsátott REPowerEU elnevezésű terv. Az új kezdeményezés független a Környezetvédelmi Alap már létező, újabb kiírás előtt álló napelemes Zöld ház programjától. A 25 ezer lejes támogatást nyújtó új kezdeményezés gazdái „könnyed és objektív” lebonyolítást ígérnek, amely „kevésbé bürokratikus lesz, mint az eddig használatos mechanizmusok”.
Lakossági napelemprogram finanszírozását is tartalmazza a bukaresti európai alapok minisztériuma által megvalósítandó, jelenleg közvitán lévő REPowerEU nevű terv. Az új kezdeményezés független a már létező Zöld ház programtól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az elmúlt három és fél évtizedben nem egyetlen energiaválságot élt át, hanem válságok sorozatát, egymást követő, egymásra épülő válságokat – fogalmazta meg Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke friss elemzésében.
Meghosszabbította a képviselőház szerdán az egyes alapélelmiszerek kereskedelmi haszonkulcsának mértékét korlátozó jogszabály hatályát.
A jelenlegi becslések szerint 6,32 milliárd lej kárt okozhatott az ügyfeleknek, hogy a romániai bankok a Versenytanács szerint trükköztek a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásakor.
A Tarom egyenesen a csőd felé száguld – figyelmeztetett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes szerdán.
Az új személygépkocsik megvásárlásának támogatását célzó roncsautóprogramok történetében először a kibocsátási követelmények és a motortípus mellett az autó gyártási helye alapján is korlátozni készül a román kormány a választható járművek körét.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter bejelentette, hogy párbeszédet kezdeményez a társadalommal az új közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, és csütörtökön élő beszélgetést indít a témáról a Facebook-oldalán.
Románia fokozott járványvédelmi intézkedéseket vezetett be, miután Magyarországon első alkalommal mutatták ki az afrikai sertéspestist házi sertésekben. Romániában jelenleg 13 fertőzési gócpontot tartanak nyilván.
Sokan nyugtázták örömmel és várakozással a Versenytanács döntését, amellyel rekordbírságot szabott ki a ROBOR referencia-kamatláb körüli trükközések miatt tíz romániai bankra.
Lezárult a 2026. évi APIA-támogatások igénylésére benyújtott kifizetési kérelmek kampánya, és a hatóságok közzétették az első hivatalos adatokat.
A magyar Wizz Air légitársaság az első európai fapados légitársaság, amely bevezeti az internethasználatot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!