
Fotó: Pixabay
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelentősen csökkentette az idei várható román gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, a nemzetközi pénzintézet alig 2,8 százalékos GDP-bővülésre számít.
2022. április 01., 10:352022. április 01., 10:35
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet a tavaly júniusi prognózisában még a román bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékos növekedésére számított 2022-re.
A héten Bukaresten járt Paolo Gentiloni gazdaságipolitikáért felelős uniós biztos, aki egy konferencián szintén azt mondta, hogy
Kifejtette, hogy az orosz–ukrán háború következményeinek felmérése még túl korai, így az új prognózis is attól függ, hogy a háború hogyan befolyásolja a gazdasági környezetet.

Minél több puskalövés dördül, minél több bomba robban, és minél több áldozata van a háborúnak Ukrajnában, annál nehezebb és hosszabb lesz a társadalom, a gazdaság helyreállítása – szögezte le lapunk megkeresésére Bálint Csaba makrogazdasági elemző.
Mint ismeretes, tavaly a román gazdaság teljesítménye 5,9 százalékkal nőtt, de ez az ütem is elmaradt a korábban prognosztizált 7 százaléktól.

Ha az orosz–ukrán háború elhúzódik a gazdasági stagnálás sem kizárt, sőt az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági háború esetén a recesszió is valós forgatókönyv lehet világszerte – jelentette ki a Krónikának Nagy Bálint Zsolt egyetemi előadótanár.

A romániai vállalkozók legnagyobb része – 93,5 százaléka – úgy látja, hogy a szomszédos országban zajló háború miatt újabb gazdasági válságra kell számítani – derül ki a kis- és közepes vállalkozások országos szövetsége által készített felmérésből.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!