Nincsenek jó hírek. Az árak csökkenése elsősorban attól függ, hogy mikor és hogyan rendeződik a katonai feszültség
Fotó: Facebook/International Monetary Fund
Minél több puskalövés dördül, minél több bomba robban, és minél több áldozata van a háborúnak Ukrajnában, annál nehezebb és hosszabb lesz a társadalom, a gazdaság helyreállítása – szögezte le lapunk megkeresésére Bálint Csaba makrogazdasági elemző. A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja ugyanakkor jelezte: a romániai bankrendszer stabil, védve vannak megtakarításaink, a betétbiztosítási alap százezer eurós értékig egy plusz garancia.
2022. március 12., 18:182022. március 12., 18:18
A pénzpiacok általában gyorsan reagálnak a negatív és a pozitív hírekre is, ám félő, hogy az Ukrajnában zajló háborúnak lesznek hosszú távú következményei – jelentette ki a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Hangsúlyozta: egy háború óriási sebeket okoz társadalmi és gazdasági szinten, a 21. század Európájában egy háborúnak csak vesztesei vannak. „Időre lesz szükség, amíg ezeket a sebeket nehezen, de sikerül majd begyógyítani.
– fogalmazta meg a makrogazdasági elemző. Emlékeztetett: a nemzetközi piacokon a nyersanyagárakra rendkívül kedvezőtlenül hatott a katonai konfliktus, a földgáz és a kőolaj ára tovább emelkedett. Ugyanakkor Oroszország és Ukrajna jelentős gabonatermelők és exportőrök, így amint kirobbant a háború, az európai tőzsdéken jelentősen megemelkedett a búza és a kukorica ára is.
A korrekció, az árak csökkenése elmondása szerint elsősorban attól függ, hogy mikor és hogyan rendeződik a katonai feszültség. „Közgazdászként nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni arról, hogy mikor fejeződhet be a katonai konfliktus, ezért arról is nehéz beszélni, hogy meddig maradnak az árak ezen a szinten. Ez attól függ, hogy mikor csillapodik az ukrajnai helyzet” – szögezte le Bálint Csaba. Aláhúzta:
„A lakosság körében is érzékelhető a teljesen érthető aggodalom, hiszen rettenetes filmkockákat látunk, amiket a szomszédos országból közvetítenek, ez a fogyasztást, az ingatlan célú beruházásokat is negatívan érintheti. A reálgazdaságra, a termelésre nézve a jelenlegi helyzet negatív, az infláció tekintetében további kockázatokat hordoz magában, amikor egyébként is arra számítottak, hogy idén lesz egy általános gazdasági lassulás, erre a háború ráerősített” – részletezte Bálint Csaba. Felidézte, a járvány okozta válságból kezdtünk kilábalni, nem azért, mert eltűnt a vírus, hanem mert az omikron-variáns enyhébb lefolyású betegséget okoz, kezelhetőbb a helyzet, ám ezt a képet nagyon beárnyékolja az orosz–ukrán háború.
„A háború megtépázza a piacokat, Romániához, Magyarországhoz, Lengyelországhoz, Csehországhoz földrajzilag is közel zajlik a katonai konfliktus, a válság, az elmúlt napok eseményei az árfolyamokban is meglátszanak, és a finanszírozási kamatköltségek szempontjából is kedvezőtlen hatással bírnak” – fejtette ki a jegybank igazgatótanácsának tagja.
Hozzáfűzte: a központi bank most is, mint minden válságban, például 2020 tavaszán, amikor a Covid-válság kirobbant, arra törekszik, hogy az árfolyamkilengéseket csillapítsa.
Az visszaköszönt a hírekben, hogy a pénzváltóknál nehezebb volt a helyzet, ott lecsapódott a megnövekedett készpénzkereslet, így náluk fundamentálisan nehezen magyarázható árfolyamokkal szembesülhetünk” – magyarázta Bálint Csaba, hangsúlyozva, a pénzváltók nem a nemzeti bankhoz tartoznak, külön üzletágat képviselnek, a nemzeti bank elsősorban a bankszektorért felelős.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy eddig a nagy értékű lej-euró tranzakciók általában az online térben történtek, amikor viszont nem elég elektronikusan átutalni egy összeget, hanem a készpénzt fizikailag is le kell szállítani, és oda kell adni az ügyfélnek, már megváltozik a helyzet. Eddig is, ha valaki nagyobb összeget szeretett volna felvenni a bankból készpénzben, két-három nappal előre jeleznie kellett, hogy logisztikailag juttassák el a készpénzt a bankfiókba. A hétvégeken kevés bank tart nyitva, így akkor nagyobb volt a kereslet a pénzváltóknál, de ha valaki a megszokott utat követi, a bejáratott rutin szerint időben felveszi a bankjával a kapcsolatot, jelezve, ha több ezer eurós összeget szeretne felvenni készpénzben, akkor nincsenek jelentős fennakadások.
„Természetes az aggodalom, amikor a szomszéd országban háború zajlik. Nem lehet beleszólni abba, hogy valaki úgy érzi, megnyugtatja, ha készpénzben otthon tartja a megtakarításait, ám a hazai bankrendszer stabil, az ott tartott lejek, eurók magas szintű védelmet élveznek” – szögezte le ugyanakkor Bálint Csaba. Fontosnak tartotta egyúttal leszögezni, hogy a régió országai – Románia, Magyarország, Lengyelország, Csehország – a NATO és az Európai Unió tagjai, így a helyzetük nem hasonlítható egy olyan országéhoz, amely nem tagja ezeknek a nemzetközi szervezeteknek, szövetségeknek.
„Nyugodt vagyok a romániai bankrendszer kapcsán, biztonságban, védelem alatt vannak a megtakarításaink. Miután az infláció emelkedett, az aggodalmak, a bizonytalanság növekedett még valamivel kedvezőbb betéti kamatokat is láthatunk a kereskedelmi bankok részéről” – mutatott rá Bálint Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!