
Jelenleg az élelmiszerárak emelkedése jelent valós problémát
Fotó: Barabás Ákos
Ha az orosz–ukrán háború elhúzódik, a gazdasági stagnálás sem kizárt, sőt az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti erőteljes gazdasági háború esetén a recesszió is valós forgatókönyv lehet világszerte – jelentette ki a Krónikának Nagy Bálint Zsolt egyetemi oktató. Kifejtette, a 2022-re vonatkozó korábbi előrejelzésük 3,5 százalékos éves GDP-növekedés volt, ám ezt 2 százalékra csökkentették, mert a háború új konjunktúrát hozott létre.
2022. március 22., 14:542022. március 22., 14:54
2022. március 22., 14:582022. március 22., 14:58
A korábbi 3,5 százalékosról 2 százalékosra rontotta az idei román össztermék (GDP) növekedéséről szóló előrejelzését a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsapata. A gazdasági szakemberek szerint eleve tapasztalható volt egy lassulás, nemcsak a romániai, hanem a világgazdaságban is, a koronavírus-járvány során bekövetkezett egy gyors helyreállás, majd a háborútól függetlenül is bekövetkezett a gazdasági növekedés kifulladása, ezt tetézte a háború okozta bizonytalanság.
Nagy Bálint Zsolt, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója a Krónika megkeresésére rámutatott, az előrejelzésük még így, a csökkentéssel is optimistának bizonyulhat adott esetben. Még nagyon sok a kérdőjel, ilyen bizonytalan helyzetben az előrejelzések és a mutatók módosulhatnak,
„Jelenleg az élelmiszerárak emelkedése jelent valós problémát, de az akadozó nyersanyag-, műtrágya- és fémellátás is lassíthatja a növekedést. Másrészt nem zárható ki a külföldi befektetők elmaradása, a beruházások csökkenése, hiszen az egész régiót kockázatosabbnak ítélik meg, amióta a háború kitört” – részletezte a gazdasági szakember. Jelezte ugyanakkor, hogy ez utóbbira vonatkozóan még nincsenek adatok, azok jellemzően sokkal később futnak be, ezt csak feltételezik, hogy bekövetkezhet.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy az energiaválság hatására leállt a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát, a Dacia-gyár jelentős részlegei, és ezek mind lefele húzzák a GDP-növekedést. Másfelől
A kolozsvári elemző kifejtette, a legrosszabb forgatókönyv, ha az Amerikai Egyesült Államok és Kína között kialakul egy teljes gazdasági háború, ami biztosan világgazdasági recessziót vonna maga után, abben az esetben nullaszázalékos „növekedésnek” is örülni kellene, ám ennek a lehetőségnek jelenleg elenyésző a valószínűsége.
Szorításban. A koronavírus-járvány után most a háború alakítja a világ gazdaságát
Fotó: Pixabay
„Az infláció a GDP növekedésétől függetlenül alakul, és most éppen pörög, viszont a lassuló növekedés közvetlen hatása, hogy az emelkedő árak mellett nem lesznek növekedő fizetések. Nem lesz annyi új beruházó, annyi új gazdasági tevékenység, amely létre tudná hozni a reálbér-emelkedéseket,
– részletezte Nagy Bálint Zsolt. Emellett – tette hozzá – munkahelyek is veszélybe kerülhetnek a gépkocsigyártásban, a mezőgazdaságban, sőt a turizmusban is újra gondok mutatkoznak, Máramarosban kezdik visszamondani a foglalásokat. „Mindent összevetve, ha a háborús helyzet nem eszkalálódik, ha nem lesz totális amerikai–kínai gazdasági konfliktus, a most körvonalazódó válság kisebb lesz, mint 2020-ban a koronavírus-járvány okozta visszaesés” – szögezte le Nagy Bálint Zsolt.
Felidézte, 2020 tavaszán a teljes lezárás olyan volt, mintha minden országban háború zajlott volna, az a kritikus két hónap a gazdaság szempontjából háborús állapotnak minősült. Annyira most nem romolhat meg a helyzet, most jobbak a mutatók, az egyetlen vetület, ami jelenleg rosszabb, az az árak emelkedése, az infláció.
– vont mérleget a közgazdász.

A romániai vállalkozók legnagyobb része – 93,5 százaléka – úgy látja, hogy a szomszédos országban zajló háború miatt újabb gazdasági válságra kell számítani – derül ki a kis- és közepes vállalkozások országos szövetsége által készített felmérésből.
Az államadósság mindenképpen nőni fog, az összeg nemcsak a gazdaság lassulása miatt duzzad, hanem a kamatnövekedés miatt is – fejtette ki kérdésünkre az egyetemi oktató. Emlékeztetett: a koronavírus-járvány előtti 35 százalékos GDP-arányos államadósság a járvány alatt felment közel 50 százalékra, a jelenlegi konjunktúrában elérheti a 60 százalékot is.
„Ahogy növekszik az infláció, emelkednek a kamatok, ezzel együtt az állampapírok kamatai is nőnek, az év eleji 5 százalékos éves hozam helyett most már 7 százalékon van a 10 éves román állampapírok éves hozama. Mindez mindenképpen növelni fogja a külső államadósságot, de még az sem jelent katasztrófát, ha az eléri a GDP 60 százalékát, hiszen a maastrichti szerződésben is 60 százalék szerepel az euróövezethez való csatlakozás kritériumaként. A csatlakozás most éppen nem aktuális, de a szerződésben lefektetett mutató jelzi, hogy nem annyira veszélyes, ha az államadósság eléri a GDP 60 százalékát. Inkább a tendencia aggasztó, hiszen a járvány előtti 35 százalékos hiány egy nagyon jó mutató volt, ahhoz képest jelentős romlás állt be” – összegzett lapunknak Nagy Bálint Zsolt.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
szóljon hozzá!