Jelenleg az élelmiszerárak emelkedése jelent valós problémát
Fotó: Barabás Ákos
Ha az orosz–ukrán háború elhúzódik, a gazdasági stagnálás sem kizárt, sőt az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti erőteljes gazdasági háború esetén a recesszió is valós forgatókönyv lehet világszerte – jelentette ki a Krónikának Nagy Bálint Zsolt egyetemi oktató. Kifejtette, a 2022-re vonatkozó korábbi előrejelzésük 3,5 százalékos éves GDP-növekedés volt, ám ezt 2 százalékra csökkentették, mert a háború új konjunktúrát hozott létre.
2022. március 22., 14:542022. március 22., 14:54
2022. március 22., 14:582022. március 22., 14:58
A korábbi 3,5 százalékosról 2 százalékosra rontotta az idei román össztermék (GDP) növekedéséről szóló előrejelzését a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsapata. A gazdasági szakemberek szerint eleve tapasztalható volt egy lassulás, nemcsak a romániai, hanem a világgazdaságban is, a koronavírus-járvány során bekövetkezett egy gyors helyreállás, majd a háborútól függetlenül is bekövetkezett a gazdasági növekedés kifulladása, ezt tetézte a háború okozta bizonytalanság.
Nagy Bálint Zsolt, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója a Krónika megkeresésére rámutatott, az előrejelzésük még így, a csökkentéssel is optimistának bizonyulhat adott esetben. Még nagyon sok a kérdőjel, ilyen bizonytalan helyzetben az előrejelzések és a mutatók módosulhatnak,
„Jelenleg az élelmiszerárak emelkedése jelent valós problémát, de az akadozó nyersanyag-, műtrágya- és fémellátás is lassíthatja a növekedést. Másrészt nem zárható ki a külföldi befektetők elmaradása, a beruházások csökkenése, hiszen az egész régiót kockázatosabbnak ítélik meg, amióta a háború kitört” – részletezte a gazdasági szakember. Jelezte ugyanakkor, hogy ez utóbbira vonatkozóan még nincsenek adatok, azok jellemzően sokkal később futnak be, ezt csak feltételezik, hogy bekövetkezhet.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy az energiaválság hatására leállt a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát, a Dacia-gyár jelentős részlegei, és ezek mind lefele húzzák a GDP-növekedést. Másfelől
A kolozsvári elemző kifejtette, a legrosszabb forgatókönyv, ha az Amerikai Egyesült Államok és Kína között kialakul egy teljes gazdasági háború, ami biztosan világgazdasági recessziót vonna maga után, abben az esetben nullaszázalékos „növekedésnek” is örülni kellene, ám ennek a lehetőségnek jelenleg elenyésző a valószínűsége.
Szorításban. A koronavírus-járvány után most a háború alakítja a világ gazdaságát
Fotó: Pixabay
„Az infláció a GDP növekedésétől függetlenül alakul, és most éppen pörög, viszont a lassuló növekedés közvetlen hatása, hogy az emelkedő árak mellett nem lesznek növekedő fizetések. Nem lesz annyi új beruházó, annyi új gazdasági tevékenység, amely létre tudná hozni a reálbér-emelkedéseket,
– részletezte Nagy Bálint Zsolt. Emellett – tette hozzá – munkahelyek is veszélybe kerülhetnek a gépkocsigyártásban, a mezőgazdaságban, sőt a turizmusban is újra gondok mutatkoznak, Máramarosban kezdik visszamondani a foglalásokat. „Mindent összevetve, ha a háborús helyzet nem eszkalálódik, ha nem lesz totális amerikai–kínai gazdasági konfliktus, a most körvonalazódó válság kisebb lesz, mint 2020-ban a koronavírus-járvány okozta visszaesés” – szögezte le Nagy Bálint Zsolt.
Felidézte, 2020 tavaszán a teljes lezárás olyan volt, mintha minden országban háború zajlott volna, az a kritikus két hónap a gazdaság szempontjából háborús állapotnak minősült. Annyira most nem romolhat meg a helyzet, most jobbak a mutatók, az egyetlen vetület, ami jelenleg rosszabb, az az árak emelkedése, az infláció.
– vont mérleget a közgazdász.
A romániai vállalkozók legnagyobb része – 93,5 százaléka – úgy látja, hogy a szomszédos országban zajló háború miatt újabb gazdasági válságra kell számítani – derül ki a kis- és közepes vállalkozások országos szövetsége által készített felmérésből.
Az államadósság mindenképpen nőni fog, az összeg nemcsak a gazdaság lassulása miatt duzzad, hanem a kamatnövekedés miatt is – fejtette ki kérdésünkre az egyetemi oktató. Emlékeztetett: a koronavírus-járvány előtti 35 százalékos GDP-arányos államadósság a járvány alatt felment közel 50 százalékra, a jelenlegi konjunktúrában elérheti a 60 százalékot is.
„Ahogy növekszik az infláció, emelkednek a kamatok, ezzel együtt az állampapírok kamatai is nőnek, az év eleji 5 százalékos éves hozam helyett most már 7 százalékon van a 10 éves román állampapírok éves hozama. Mindez mindenképpen növelni fogja a külső államadósságot, de még az sem jelent katasztrófát, ha az eléri a GDP 60 százalékát, hiszen a maastrichti szerződésben is 60 százalék szerepel az euróövezethez való csatlakozás kritériumaként. A csatlakozás most éppen nem aktuális, de a szerződésben lefektetett mutató jelzi, hogy nem annyira veszélyes, ha az államadósság eléri a GDP 60 százalékát. Inkább a tendencia aggasztó, hiszen a járvány előtti 35 százalékos hiány egy nagyon jó mutató volt, ahhoz képest jelentős romlás állt be” – összegzett lapunknak Nagy Bálint Zsolt.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az EU-ban 0,6 százalékkal nőttek az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
szóljon hozzá!