Fotó: Pixabay
A romániai vállalkozók legnagyobb része – 93,5 százaléka – úgy látja, hogy a szomszédos országban zajló háború miatt újabb gazdasági válságra kell számítani még olyan körülmények között is, hogy tízből nyolc cégnek nincsenek üzleti kapcsolatai sem Oroszországgal, sem Ukrajnával – derül ki a kis- és közepes vállalkozások országos szövetsége (CNIPMMR) által készített felmérésből.
2022. március 22., 12:362022. március 22., 12:36
2022. március 22., 13:452022. március 22., 13:45
A március 2–21. között 2598 vállalkozó megkérdezésével készített közvélemény-kutatás kedden nyilvánosságra hozott eredményei szerint a cégvezetők 89,7 százaléka máris érzi az ukrajnai konfliktus miatti drágulások hatását,
További rossz hír Románia gazdaságára nézve, hogy 60 százalékuk mondta azt, elhalasztja a mostanság tervezett beruházását, és alig 3,7 százalékra rúg azoknak az aránya, akik még több befektetést eszközölnek ki, mint amennyivel eredetileg terveztek. A vállalkozók 54 százaléka az üzleti forgalma visszaesésére számít.
A vállalkozók többsége – tízből hatan – arra számítanak, hogy az állam az üzleti szféra segítségére siet, meglátásuk szerint ez elengedhetetlen az általuk gazdaságbiztonságinak nevezett ágazatok esetében.
A megkérdezettek 70 százaléka szerint az államnak hozzá kell járulnia az energetikai függetlenség fejlesztéséhez, támogatnia kell a fejlesztésre irányuló beruházásokat, anyagi forrásokat kell biztosítania a start-upok számára, és hazai vagy európai uniós pénzekkel kell támogatnia az emberi erőforrást.
Válságban minden kormánytámogatás úgy jön a vállalkozói szférának, mint a betegnek az oxigén – értékelt a Krónika megkeresésére Debreczeni László adószakértő, amikor a kormány által elfogadott új, kkv-knak nyújtott támogatásokról kérdeztük.
Ami pedig a közvetett segítséget illeti, a válaszadók szerint az állami intézményeknek fel kell venniük a harcot az egyre növekvő inflációval, állami beruházásokat kell kieszközölniük, illetve állami garanciát kellene biztosítaniuk a cégek által igényelt bankkölcsönökhöz.
Florin Jianu jelezte, a vállalkozók körében végezett közvélemény-kutatás eredményeit eljuttatták a kormányhoz, javaslataikat pedig elküldték a kkv-kat tömörítő európai szervezethez és közvetlenül az Európai Bizottsághoz is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!