
Fotó: A szerző felvétele
A tervek szerint a schrambergi központú anyavállalat hárommillió eurós befektetéssel, egyhektáros területen hozza létre azt az egységét, amely Európa egyik legnagyobb rugó- és rugókazetta gyára lesz. Egyébként a biztonsági övek alapalkatrészét előállító cég Kern-Liebers Carpatia (KLC) néven már két éve termelőegységet nyitott Erdélyben. A gyár jelenleg Marosvásárhelyen, egy hajdani szocialista munkavállalat csarnokában, „albérletben” működik. Fodor Elek vezérigazgató elmondta, a leányvállalat rendkívül gyors ütemben kinőtte a több mint ezer négyzetméteres munkacsarnokot, a befektetők ezért egy szinte háromszor akkora épület felhúzása mellett döntöttek. „2006 nyarán nyolc géppel és tucatnyi alkalmazottal kezdtünk. Ma már 22 gépünk és több mint hetven szakemberünk van, s ez még mindig kevés. Még akkor is, ha a kezdeti havi 250 ezer rugókazetta helyett ma már ennek az ötszörösét gyártjuk” – nyilatkozta lapunknak Székely Péter műszaki igazgató, aki viszont biztosra veszi, hogy az új gyár tovább fokozza a cég terjeszkedését. Az elképzelések szerint a keresztúri munkacsarnokban immár száz alkalmazottat fognak foglalkoztatni.
A biztonsági övek világpiacát uraló Kern-Liebers termékeinek végfelhasználói között olyan neves gépkocsimárkák találhatók, mint például az Audi, BMW, Volkswagen, Opel, Renault, Peugeot, Citroen, Nissan, Honda, Toyota, SAAB és Chrysler. Az egyik legnagyobb megrendelőnek viszont a Dacia számít. „Valós okunk van a derűlátásra, hisz az európai gépkocsipiac fokozatosan bővül, a romániai vállalat termékei pedig világszerte elismertté váltak. Másrészt Románia az európai gépkocsiipar egyik stratégiai országává kezdi kinőni magát” – fejtette ki Fodor Elek. Mondandója alátámasztásaként a gyárigazgató egy kimutatást mutatott, mely szerint a marosvásárhelyi leányvállalat szűk két év alatt a második helyre tornászta fel magát a Kern-Liebers 28 európai egysége között összeállított ranglistán. A KLC, többek között a konszern angol, spanyol, olasz és lengyel leányvállalatait utasította maga mögé. A tavaly sikerült megszerezni az ISO/TS 16949-2002-es, autóipari minőségirányzási szabványt, mely ma már elengedhetetlen feltétel a piacon maradáshoz. „Megrendelőink nagyon meg vannak elégedve az általunk szállított termékek minőségével, melyek az anyavállalat vezetői szerint is fölülmúlják a korábbi beszállítóktól rendelteket” – büszkélkedik a vezérigazgató.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.