
Fotó: A szerző felvétele
A tervek szerint a schrambergi központú anyavállalat hárommillió eurós befektetéssel, egyhektáros területen hozza létre azt az egységét, amely Európa egyik legnagyobb rugó- és rugókazetta gyára lesz. Egyébként a biztonsági övek alapalkatrészét előállító cég Kern-Liebers Carpatia (KLC) néven már két éve termelőegységet nyitott Erdélyben. A gyár jelenleg Marosvásárhelyen, egy hajdani szocialista munkavállalat csarnokában, „albérletben” működik. Fodor Elek vezérigazgató elmondta, a leányvállalat rendkívül gyors ütemben kinőtte a több mint ezer négyzetméteres munkacsarnokot, a befektetők ezért egy szinte háromszor akkora épület felhúzása mellett döntöttek. „2006 nyarán nyolc géppel és tucatnyi alkalmazottal kezdtünk. Ma már 22 gépünk és több mint hetven szakemberünk van, s ez még mindig kevés. Még akkor is, ha a kezdeti havi 250 ezer rugókazetta helyett ma már ennek az ötszörösét gyártjuk” – nyilatkozta lapunknak Székely Péter műszaki igazgató, aki viszont biztosra veszi, hogy az új gyár tovább fokozza a cég terjeszkedését. Az elképzelések szerint a keresztúri munkacsarnokban immár száz alkalmazottat fognak foglalkoztatni.
A biztonsági övek világpiacát uraló Kern-Liebers termékeinek végfelhasználói között olyan neves gépkocsimárkák találhatók, mint például az Audi, BMW, Volkswagen, Opel, Renault, Peugeot, Citroen, Nissan, Honda, Toyota, SAAB és Chrysler. Az egyik legnagyobb megrendelőnek viszont a Dacia számít. „Valós okunk van a derűlátásra, hisz az európai gépkocsipiac fokozatosan bővül, a romániai vállalat termékei pedig világszerte elismertté váltak. Másrészt Románia az európai gépkocsiipar egyik stratégiai országává kezdi kinőni magát” – fejtette ki Fodor Elek. Mondandója alátámasztásaként a gyárigazgató egy kimutatást mutatott, mely szerint a marosvásárhelyi leányvállalat szűk két év alatt a második helyre tornászta fel magát a Kern-Liebers 28 európai egysége között összeállított ranglistán. A KLC, többek között a konszern angol, spanyol, olasz és lengyel leányvállalatait utasította maga mögé. A tavaly sikerült megszerezni az ISO/TS 16949-2002-es, autóipari minőségirányzási szabványt, mely ma már elengedhetetlen feltétel a piacon maradáshoz. „Megrendelőink nagyon meg vannak elégedve az általunk szállított termékek minőségével, melyek az anyavállalat vezetői szerint is fölülmúlják a korábbi beszállítóktól rendelteket” – büszkélkedik a vezérigazgató.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.