Az ily módon befolyt összeg 50 százaléka a helyi önkormányzatok bevételeit gazdagítja, 40 százaléka az államkasszába kerül, a fennmaradó 10 százalék pedig az országos telekkönyvi ügynökséghez.
A hatályos sürgősségi kormányrendelet értelmében 2008-tól a kormány teljes egészében az önkormányzatokra bízza az ingatlan-adásvételből származó adóbevételeket. Ennek értelmében a helyi önkormányzatok az öszszeg 65, a megyei önkormányzatok 10, a telekkönyvi ügynökség pedig 25 százaléka fölött rendelkezhet. A pénzügyi tárca adatai szerint egyébként a helyi önkormányzatok idén 130 millió lejhez jutottak ebből a forrásból.
Az idén hatályba lépett adóügyi jogszabály szerint immár minden értékesített ingatlan után adót kell fizetni. A korábbi gyakorlat szerint ugyanis három évnél hosszabb tulajdonviszony után a tulajdonos mentesült ez alól a kötelezettség alól. Ugyanakkor a három évnél fiatalabb ingatlanok eladásakor az adásvételi összeg 3 százalékát kell befizetni az államkasszába, amennyiben az öszszeg nem haladja meg a 200 000 lejt. Amennyiben az ingatlan ára több mint 200 000 lej, az adó összege 6000 lej, valamint annak az összegnek a 2 százaléka, amennyivel meghaladja a 200 000 lejt. A három évnél régebben épült ingatlanok esetében az adó az adásvétel összegének 2 százaléka, amennyiben nem haladja meg a 200 000 lejt, és 4000 lej, valamint a 200 000 lejt meghaladó összeg 1 százaléka, amennyiben igen.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.