Az ily módon befolyt összeg 50 százaléka a helyi önkormányzatok bevételeit gazdagítja, 40 százaléka az államkasszába kerül, a fennmaradó 10 százalék pedig az országos telekkönyvi ügynökséghez.
A hatályos sürgősségi kormányrendelet értelmében 2008-tól a kormány teljes egészében az önkormányzatokra bízza az ingatlan-adásvételből származó adóbevételeket. Ennek értelmében a helyi önkormányzatok az öszszeg 65, a megyei önkormányzatok 10, a telekkönyvi ügynökség pedig 25 százaléka fölött rendelkezhet. A pénzügyi tárca adatai szerint egyébként a helyi önkormányzatok idén 130 millió lejhez jutottak ebből a forrásból.
Az idén hatályba lépett adóügyi jogszabály szerint immár minden értékesített ingatlan után adót kell fizetni. A korábbi gyakorlat szerint ugyanis három évnél hosszabb tulajdonviszony után a tulajdonos mentesült ez alól a kötelezettség alól. Ugyanakkor a három évnél fiatalabb ingatlanok eladásakor az adásvételi összeg 3 százalékát kell befizetni az államkasszába, amennyiben az öszszeg nem haladja meg a 200 000 lejt. Amennyiben az ingatlan ára több mint 200 000 lej, az adó összege 6000 lej, valamint annak az összegnek a 2 százaléka, amennyivel meghaladja a 200 000 lejt. A három évnél régebben épült ingatlanok esetében az adó az adásvétel összegének 2 százaléka, amennyiben nem haladja meg a 200 000 lejt, és 4000 lej, valamint a 200 000 lejt meghaladó összeg 1 százaléka, amennyiben igen.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.