
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Jelentősen rontotta globális növekedési előrejelzését az OECD hétfőn publikált prognózisában, melyben az euróövezetre nagy teljesítménycsökkenést, Németországra pedig recessziót vetített előre a jövő évre vonatkozóan.
2022. szeptember 26., 15:592022. szeptember 26., 15:59
2022. szeptember 26., 16:242022. szeptember 26., 16:24
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a világgazdasági növekedés jövőre várhatóan meredeken, 2,2 százalékra lassul, a júniusi 2,8 százalékos előrejelzéshez képest, szemben a 2022-re prognosztizált 3,0 százalékos növekedéssel.
A párizsi székhelyű szervezet szerint az ukrajnai háború miatti energiaellátási zavarok, valamint a monetáris politika általános szigorítása szerte a világon gyengíti a gazdasági növekedési kilátásokat, mivel az infláció emiatt a vártnál hosszabb ideig magas marad.
– írja az OECD elemzése.
Az euróövezet GDP-növekedése az idei 3,1 százalékról 2023-ban mindössze 0,3 százalékra mérséklődik, szemben a júniusi 1,6 százalékos növekedésről tett előrejelzéssel.
Németország orosz gázellátástól erősen függő gazdasága pedig 0,7 százalékkal zsugorodik, szemben a júniusi prognózisban tett 1,7 százalékos GDP-növekedési előrejelzéssel. Az idei német növekedés 1,2 százalék lehet.
Az Egyesült Államok gazdasága jövőre csak 0,5 százalékkal növekszik, míg júniusban 1,2 százalékot jelzett az OECD. Az amerikai gazdaság az idén 1,5 százalékkal nő, szemben a 2,5 százalékos júniusi prognózissal.
A júniusi prognózisban még 4,4 százalékos kínai GDP-növekedést várt az OECD.
Az inflációs nyomás szinte mindenhol túlmutat majd az élelmiszereken és az energián, a vállalkozások pedig a gazdaság egészében át fogják hárítani a fogyasztókra a magasabb energia-, szállítási és munkaerőköltségeket. A szélesebb körű inflációs nyomás már 2022 elején is érzékelhető volt az Egyesült Államokban, de most már az euróövezetben is megfigyelhető, és kisebb mértékben Japánban is – írja az OECD.
A negyedik negyedévben és 2023-ban a legtöbb G20-országban az infláció már csökkenni fog. Az éves infláció 2023-ban azonban ezzel együtt is szinte mindenhol jóval a központi banki célok felett marad.
Növekedési kockázatot elsősorban az energiaellátás alakulása, az Európában kieső orosz energiahordozó-szállítások pótlása támaszt az OECD megítélése szerint. Az ellátási hiány jelentősen növekedhet, ha az orosz szállítások kiváltására szánt tételek Európai Unión kívülről nem valósulnak meg a várakozásoknak megfelelően, vagy ha a hideg tél miatt nagyobb lesz a gáz iránti kereslet.
A kínálat megfelelő diverzifikálása és a kereslet szabályozott csökkentése nélkül a hiány felhajtaná a globális energiaárakat, megingatná az üzleti bizalmat és a pénzügyi kondíciókat, valamint a vállalkozások számára a gázfelhasználás átmeneti korlátozását tenné szükségessé. Ilyen sokkok együttesen több mint 1,5 százalékponttal csökkenthetik az európai gazdaságok növekedését 2023-ban, és több mint 1,5 százalékponttal növelhetik az inflációt.
Egy ilyen fogatókönyv számos európai országot recesszióba taszítana 2023-ban. Globális szinten pedig az infláció 2023-ban valamivel több mint fél százalékponttal emelkedne, a GDP-növekedés pedig valamivel kevesebb mint fél százalékponttal csökkenne.
– tájékoztatott hétfőn a pénzügyminisztérium.
A nemzetközi pénzintézet romániai küldöttségének vezetője, Jan Kees Martijn egy júniusi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az IMF prognózisa szerint idén a román gazdaság 3,5 százalékkal, jövőre pedig 4,5 százalékkal bővül.
A pénzügyminisztériumi közleményben Adrian Câciu tárcavezető emlékeztetett arra, hogy tekintettel a Románia szomszédságában zajló háborúra, tavasszal az IMF még csak 2,2 százalékosra becsülte a román gazdaság idei növekedését. Szerinte a prognózis jelentős javítása a jelenlegi kormány adó-és költségvetési politikáját igazolja.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
szóljon hozzá!