Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Jelentősen rontotta globális növekedési előrejelzését az OECD hétfőn publikált prognózisában, melyben az euróövezetre nagy teljesítménycsökkenést, Németországra pedig recessziót vetített előre a jövő évre vonatkozóan.
2022. szeptember 26., 15:592022. szeptember 26., 15:59
2022. szeptember 26., 16:242022. szeptember 26., 16:24
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a világgazdasági növekedés jövőre várhatóan meredeken, 2,2 százalékra lassul, a júniusi 2,8 százalékos előrejelzéshez képest, szemben a 2022-re prognosztizált 3,0 százalékos növekedéssel.
A párizsi székhelyű szervezet szerint az ukrajnai háború miatti energiaellátási zavarok, valamint a monetáris politika általános szigorítása szerte a világon gyengíti a gazdasági növekedési kilátásokat, mivel az infláció emiatt a vártnál hosszabb ideig magas marad.
– írja az OECD elemzése.
Az euróövezet GDP-növekedése az idei 3,1 százalékról 2023-ban mindössze 0,3 százalékra mérséklődik, szemben a júniusi 1,6 százalékos növekedésről tett előrejelzéssel.
Németország orosz gázellátástól erősen függő gazdasága pedig 0,7 százalékkal zsugorodik, szemben a júniusi prognózisban tett 1,7 százalékos GDP-növekedési előrejelzéssel. Az idei német növekedés 1,2 százalék lehet.
Az Egyesült Államok gazdasága jövőre csak 0,5 százalékkal növekszik, míg júniusban 1,2 százalékot jelzett az OECD. Az amerikai gazdaság az idén 1,5 százalékkal nő, szemben a 2,5 százalékos júniusi prognózissal.
A júniusi prognózisban még 4,4 százalékos kínai GDP-növekedést várt az OECD.
Az inflációs nyomás szinte mindenhol túlmutat majd az élelmiszereken és az energián, a vállalkozások pedig a gazdaság egészében át fogják hárítani a fogyasztókra a magasabb energia-, szállítási és munkaerőköltségeket. A szélesebb körű inflációs nyomás már 2022 elején is érzékelhető volt az Egyesült Államokban, de most már az euróövezetben is megfigyelhető, és kisebb mértékben Japánban is – írja az OECD.
A negyedik negyedévben és 2023-ban a legtöbb G20-országban az infláció már csökkenni fog. Az éves infláció 2023-ban azonban ezzel együtt is szinte mindenhol jóval a központi banki célok felett marad.
Növekedési kockázatot elsősorban az energiaellátás alakulása, az Európában kieső orosz energiahordozó-szállítások pótlása támaszt az OECD megítélése szerint. Az ellátási hiány jelentősen növekedhet, ha az orosz szállítások kiváltására szánt tételek Európai Unión kívülről nem valósulnak meg a várakozásoknak megfelelően, vagy ha a hideg tél miatt nagyobb lesz a gáz iránti kereslet.
A kínálat megfelelő diverzifikálása és a kereslet szabályozott csökkentése nélkül a hiány felhajtaná a globális energiaárakat, megingatná az üzleti bizalmat és a pénzügyi kondíciókat, valamint a vállalkozások számára a gázfelhasználás átmeneti korlátozását tenné szükségessé. Ilyen sokkok együttesen több mint 1,5 százalékponttal csökkenthetik az európai gazdaságok növekedését 2023-ban, és több mint 1,5 százalékponttal növelhetik az inflációt.
Egy ilyen fogatókönyv számos európai országot recesszióba taszítana 2023-ban. Globális szinten pedig az infláció 2023-ban valamivel több mint fél százalékponttal emelkedne, a GDP-növekedés pedig valamivel kevesebb mint fél százalékponttal csökkenne.
– tájékoztatott hétfőn a pénzügyminisztérium.
A nemzetközi pénzintézet romániai küldöttségének vezetője, Jan Kees Martijn egy júniusi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az IMF prognózisa szerint idén a román gazdaság 3,5 százalékkal, jövőre pedig 4,5 százalékkal bővül.
A pénzügyminisztériumi közleményben Adrian Câciu tárcavezető emlékeztetett arra, hogy tekintettel a Románia szomszédságában zajló háborúra, tavasszal az IMF még csak 2,2 százalékosra becsülte a román gazdaság idei növekedését. Szerinte a prognózis jelentős javítása a jelenlegi kormány adó-és költségvetési politikáját igazolja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!