2011. november 25., 10:062011. november 25., 10:06
„Elképzelésünk lényege az, hogy a japán vállalatok, a helyi önkormányzatok és vállalkozások összefogásával, uniós források felhasználásával Erdélyben és a Partiumban hat bioerőművet hozzunk létre, amely olcsó energiát szolgáltat majd a helyi közösségeknek” – részletezte Keizer Róbert. Egy bioerőmű megközelítőleg 4,5 millió euróba kerül, az EU megújuló energiaforrásokat támogató alapjából a költségek 70 százalékát finanszíroznák. A többi költséget közösen állná a japán cég, valamint a helyi önkormányzatok és vállalkozók. Keizer elmondta, a Székelyföldön tíz település önkormányzata tanúsított érdeklődést a projekt iránt, az azonban a későbbiekben dől el, hogy hol épülnek meg végül a bioerőművek, amelyek egy tízezer fős kisváros vagy egy közepes méretű gyár energiaellátását tudják biztosítani.
Jasuharu Macusita, a Zero Emissions Holdings tulajdonosa a bioenergiát termelő technológiát mutatta be a megjelent polgármestereknek és a vállalkozóknak, akik leginkább a nyersanyag-felvásárlási árakra és projekt kivitelezhetőségére voltak kíváncsiak. Kolozs megyéből Körösfő, Tordaszentlászló és Szék, Bihar megyéből Székelyhíd, míg Szatmár megyéből Kaplony önkormányzata képviseltette magát.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.