
Fotó: Pixabay.com
A jelenlegi 1586 lejről 1785 lejre nő január 1-jétől a nyugdíjpont értéke – többek között ezt írja elő egy, a pénzügyminisztérium honlapján kedden közétett sürgősségirendelet-tervezet.
2022. november 29., 19:592022. november 29., 19:59
2022. november 29., 21:322022. november 29., 21:32
A jogszabályjavaslat szerint 2024-től kezdődően a nyugdíjpont értékét az átlagos éves inflációs rátával, valamint a bruttó átlagbér reálnövekedésének 50 százalékával évente emelik.
Az emelés mértékét és hatályba lépésének dátumát a társadalombiztosítási költségvetés törvényében szabják meg minden évben – írja elő a tervezet.
A 2017. december 31-e előtt kiszámolt vagy újraszámolt, legfeljebb 3000 lejig terjedő katonai nyugdíjak 12,5 százalékkal nőnek, de nem haladhatják meg a 3256 lejt, a 3001 lej és 4400 lej közöttieket 8,5 százalékkal indexálják, de nem haladhatják meg a 4687 lejt, a 4401 lej és 5800 lej közötti juttatásokat 6,5 százalékkal indexálják, de nem haladhatják meg a 6103 lejt, az 5801 és 7200 lej közötti nyugdíjakat 5,2 százalékkal emelik, de nem haladhatják meg a 7518 lejt, a 7201 és 8600 lej közötti katonai nyugdíjak összege a 4,4 százalékos indexálás után nem lehet nagyobb 8902 lejnél, a 8601 lej és 10.000 lej közöttieké pedig a 3,5 százalékos emeléssel nem haladhatja meg a 10.000 lejt.
A 2018. január 1-je után kiszámolt katonai nyugdíjakat a következőképpen indexálják: 3000 lejig 3,8 százalékkal, de nem haladhatják meg a 3076 lejt; 3001 lej és 4400 lej között 2,5 százalékkal, de nem haladhatják meg a 4485 lejt; 4401 lej és 5800 lej között 1,9 százalékkal, de nem haladhatják meg az 5888 lejt; 5801 lej és 7200 lej között 1,5 százalékkal, de nem haladhatják meg a 7295 lejt; 7201 lej és 8600 lej között 1,3 százalékkal, de nem haladhatják meg a 8687 lejt; 8601 lej és 10.000 lej között 1 százalékkal, de nem haladhatják meg a 10.000 lejt.
A támogatást két részletben folyósítják, az egyiket 2023 januárjában, a másikat 2023 októberében kapják meg a nyugdíjasok.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!