2011. november 17., 08:092011. november 17., 08:09
Hozzáfűzte: a vasútállomás mögött, így a belvároshoz viszonylag közel található bútorgyárnak rendkívül jó az elhelyezkedése, a rendelkezésre álló 45 ezer négyzetméternyi alapterülete is alkalmassá teszi arra, hogy kis- és középvállalkozásoknak, illetve nagyvállalatoknak is irodahelyiséget biztosítson. Ráadásul a tervezett lakóházakat és középületeket is be tudja fogadni – részletezte a helyszínválasztás miértjét Ion Sturza. Az 1999 februárja és decembere között a Moldovai Köztársaság miniszterelnöki tisztségét is betöltő üzletember ugyanakkor elmondta: a kolozsvári befektetés mellett az szólt, hogy a Szamos-parti város megfelel a minimális követelményeknek: azaz egyetemi központ, rendelkezik szakképzett munkaerővel, valamint műszaki és egészségügyi ellátás szempontjából is elég fejlett.
A befektetői csoport ugyanakkor csak azt követően döntött a beruházás mellett, hogy piackutatásaikból kiderült: több európai és egyesült államokbeli távközlési és informatikai cég jelezte, szívesen áthelyezné egy-két részlegét Romániába. Újságírói kérdésre, hogy konkrétan mely cégek jelezték, hogy szívesen költöznének a kincses városba, Sturza elmondta: számos nagy névvel tárgyaltak a fent említett iparágakban, ugyanakkor ezek az információk bizalmasak, az érintett cégek nem járultak hozzá közzétételükhöz. Mint részletezte: fontos megemlíteni, hogy a befektetést teljes egészében saját tőkéjükből finanszírozzák, és nem bankhitelekből, a pénzintézetek amúgy is rossz szemmel nézik az ilyen típusú befektetéseket.
A beruházás kezdeti szakaszaiban a rendelkezésre álló terület felét, mintegy 22 ezer négyzetmétert alakítanak át úgy, hogy az irodahelyiségek mellett az kiállítási csarnokkal, sport- és szabadidőközponttal, éttermekkel, orvosi rendelővel és 17 ezer négyzetméter zöld területtel is rendelkezzen. Később 2000 négyzetméternyi területen lakásokat is építenek, ugyanis ennél többre úgy sincs kereslet a piacon. Sturza még elmondta: az elavult technológiával üzemelő bútorgyárat valahová a város szélére költöztetik, úgy tervezik, hogy a kezdeti munkálatokat három év alatt fejezik be. A 19. századi épület értékes részeit érintetlenül hagyják, csak a teljesen fölösleges raktárakat bontják le. A teljes beruházás becsült értéke a jelenlegi árak mellett 30-33 millió euróra rúg majd.
| Romániába költöztetheti szlovákiai gyárait a Samsung-konszern – közölte az osztrák Wirtschaftsblatt gazdasági lap szlovák sajtóértesülésekre hivatkozva. A lap információi szerint ha az állam nem fizeti ki a szükséges szubvenciókat, a dél-koreai elektronikai vállalat mindkét üzemét bezárja, ennek következtében pedig 4000 alkalmazott maradhat állás nélkül. A szlovák gazdasági minisztérium egyik munkatársa szerint a konszern 28 millió eurós állami támogatás ellenében hajlandó lenne továbbra is megtartani 950 munkahelyet – a Samsung egyébként eddig mintegy 111 millió eurónyi támogatást kapott a kormánytól. Jozef Mihal szlovák munkaügyi miniszter jelenleg hivatalos látogatáson tartózkodik Dél-Koreában, amelynek során a Samsung gyárainak sorsáról is tárgyal az illetékesekkel, a vállalat vezetősége ugyanakkor nem nyilatkozott az üggyel kapcsolatban. A konszern 2002-ben helyezte át spanyolországi és nagy-britanniai számítógép- és televízió-alkatrészeket előállító egységeit Szlovákiába. A gyárak Romániába való költöztetése már akkor felmerült, a dél-koreai gyártó azonban végül előnyösebbnek találta a szlovák feltételeket. 2010-ben a Samsung volt Szlovákia legnagyobb exportőre. K. A. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
Látogatottsági adatok