Fotó: Agerpres
A jegybankelnök szerint az év elején mért gazdasági növekedés mértéke jóval meghaladja az ország teljesítőképességét. Ez Isărescu magyarázata szerint annyit jelent, hogy a kereslet még jobban gyarapodott, miközben a bérek a termelékenység szintjét meghaladó mértékben növekedtek. Ennek nyomán a jegybank fokozta az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Hat százalékról 6,6 százalékra változtatta az idei december végi, éves inflációval kapcsolatos várakozását. Most úgy látja, hogy 2009 végén az éves infláció 4,2 százalék lesz, míg eddig 3,5 százalékot várt. Az új inflációs cél kiszámításához hordónként 140 dolláros kőolajárral számoltak.
A jegybankelnök az inflációs előrejelzések módosításának további okaként a nyugdíjak tervezett növelését, valamint az üzemanyagárak növekedését jelölte meg. Ugyanakkor pozitív kilátásokról is beszélt, ezek az importárak várható kedvező alakulásán és egyes élelmiszerek árának volatilitásán alapulnak. A bankelnök szerint a továbbiakban csökkenő infláció várható, ám a júliusi adatok még mindenképpen rendkívül magasabbak lesznek. Isărescu szerint a múlt havi infláció 0,7–0,8 százalékkal lehet több az előző havihoz képest, így a júliusi infláció mértéke elérheti a 9–9,1 százalékot. A gazdaság idei növekedése egyébként a jegybanki vezető várakozása szerint 8–9 százalékra nő a tavalyi 6 százalékról.
Isărescu arra is kitért, hogy az infláció visszaszorítására a jegybank továbbra is a két számjegyű alapkamatot tartja a legmegfelelőbb eszköznek. Mint kifejtette, az alapkamat magasan tartásának egyik legfőbb oka szintén a nagyarányú kereslet. Mint arról beszámoltunk, július 31-én a jegybank az inflációs nyomás féken tartása céljából 10 százalékról 10,25 százalékra emelte az alapkamatot.
Mugur Isărescu azt is közölte, az általa vezetett intézmény két héten belül dönt a banki hitelek rendszerének átalakításáról. Mint arról beszámoltunk, a jegybank által a hitelfeltételek szigorítására kidolgozott intézkedéscsomag az elmúlt hetekben heves tiltakozást váltott ki a kereskedelmi bankok részéről, amelyek arra figyelmeztettek, hogy válságba kerülhet az ingatlanpiac. A nemzeti bank többek között azt kívánja keresztülvinni, hogy a kereskedelmi bankok a továbbiakban csupán az adóhivatal által kibocsátott jövedelemigazolás alapján folyósíthassanak lakossági hiteleket, emellett a hitelplafont a jelenlegi 70 százalék helyett a jövedelem 40 százalékára kívánja csökkenteni. A bankok képviselői ugyanakkor e szigorú intézkedések enyhítését követelik. Attól tartanak ugyanis, hogy jelentősen csökken ügyfeleik száma, és így a folyósított hitelek mennyisége is.
BCR: csökkenhet az infláció
A jegybank elnöke által felvázolthoz hasonló, bár némileg kedvezőtlenebb inflációs kilátásokat tettek közzé júliusra vonatkozóan a Román Kereskedelmi Bank (BCR) elemzői is. A bank szakértői szerint a júliusi infláció mértéke elérheti a 9,2–9,5 százalékot, ugyanakkor a nemzeti bankhoz hasonlóan ők is azon a véleményen vannak, hogy augusztustól csökkenhet a pénzromlás üteme. A derűlátásra a lej árfolyamának alakulása, valamint a múlt havi bőséges élelmiszerkínálat ad okot. A szakértők úgy vélik, ennek nyomán előfordulhat, hogy egyes szolgáltatások, valamint az élelmiszerek ára csökken majd. Az infláció további gerjesztésének veszélyét ennek fényében az energia-, valamint a vasúti árak növekedése, illetve a további kőolajár-emelkedés rejti magában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok