Fotó: Agerpres
A jegybankelnök szerint az év elején mért gazdasági növekedés mértéke jóval meghaladja az ország teljesítőképességét. Ez Isărescu magyarázata szerint annyit jelent, hogy a kereslet még jobban gyarapodott, miközben a bérek a termelékenység szintjét meghaladó mértékben növekedtek. Ennek nyomán a jegybank fokozta az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Hat százalékról 6,6 százalékra változtatta az idei december végi, éves inflációval kapcsolatos várakozását. Most úgy látja, hogy 2009 végén az éves infláció 4,2 százalék lesz, míg eddig 3,5 százalékot várt. Az új inflációs cél kiszámításához hordónként 140 dolláros kőolajárral számoltak.
A jegybankelnök az inflációs előrejelzések módosításának további okaként a nyugdíjak tervezett növelését, valamint az üzemanyagárak növekedését jelölte meg. Ugyanakkor pozitív kilátásokról is beszélt, ezek az importárak várható kedvező alakulásán és egyes élelmiszerek árának volatilitásán alapulnak. A bankelnök szerint a továbbiakban csökkenő infláció várható, ám a júliusi adatok még mindenképpen rendkívül magasabbak lesznek. Isărescu szerint a múlt havi infláció 0,7–0,8 százalékkal lehet több az előző havihoz képest, így a júliusi infláció mértéke elérheti a 9–9,1 százalékot. A gazdaság idei növekedése egyébként a jegybanki vezető várakozása szerint 8–9 százalékra nő a tavalyi 6 százalékról.
Isărescu arra is kitért, hogy az infláció visszaszorítására a jegybank továbbra is a két számjegyű alapkamatot tartja a legmegfelelőbb eszköznek. Mint kifejtette, az alapkamat magasan tartásának egyik legfőbb oka szintén a nagyarányú kereslet. Mint arról beszámoltunk, július 31-én a jegybank az inflációs nyomás féken tartása céljából 10 százalékról 10,25 százalékra emelte az alapkamatot.
Mugur Isărescu azt is közölte, az általa vezetett intézmény két héten belül dönt a banki hitelek rendszerének átalakításáról. Mint arról beszámoltunk, a jegybank által a hitelfeltételek szigorítására kidolgozott intézkedéscsomag az elmúlt hetekben heves tiltakozást váltott ki a kereskedelmi bankok részéről, amelyek arra figyelmeztettek, hogy válságba kerülhet az ingatlanpiac. A nemzeti bank többek között azt kívánja keresztülvinni, hogy a kereskedelmi bankok a továbbiakban csupán az adóhivatal által kibocsátott jövedelemigazolás alapján folyósíthassanak lakossági hiteleket, emellett a hitelplafont a jelenlegi 70 százalék helyett a jövedelem 40 százalékára kívánja csökkenteni. A bankok képviselői ugyanakkor e szigorú intézkedések enyhítését követelik. Attól tartanak ugyanis, hogy jelentősen csökken ügyfeleik száma, és így a folyósított hitelek mennyisége is.
BCR: csökkenhet az infláció
A jegybank elnöke által felvázolthoz hasonló, bár némileg kedvezőtlenebb inflációs kilátásokat tettek közzé júliusra vonatkozóan a Román Kereskedelmi Bank (BCR) elemzői is. A bank szakértői szerint a júliusi infláció mértéke elérheti a 9,2–9,5 százalékot, ugyanakkor a nemzeti bankhoz hasonlóan ők is azon a véleményen vannak, hogy augusztustól csökkenhet a pénzromlás üteme. A derűlátásra a lej árfolyamának alakulása, valamint a múlt havi bőséges élelmiszerkínálat ad okot. A szakértők úgy vélik, ennek nyomán előfordulhat, hogy egyes szolgáltatások, valamint az élelmiszerek ára csökken majd. Az infláció további gerjesztésének veszélyét ennek fényében az energia-, valamint a vasúti árak növekedése, illetve a további kőolajár-emelkedés rejti magában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok