Fotó: Agerpres
A jegybankelnök szerint az év elején mért gazdasági növekedés mértéke jóval meghaladja az ország teljesítőképességét. Ez Isărescu magyarázata szerint annyit jelent, hogy a kereslet még jobban gyarapodott, miközben a bérek a termelékenység szintjét meghaladó mértékben növekedtek. Ennek nyomán a jegybank fokozta az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Hat százalékról 6,6 százalékra változtatta az idei december végi, éves inflációval kapcsolatos várakozását. Most úgy látja, hogy 2009 végén az éves infláció 4,2 százalék lesz, míg eddig 3,5 százalékot várt. Az új inflációs cél kiszámításához hordónként 140 dolláros kőolajárral számoltak.
A jegybankelnök az inflációs előrejelzések módosításának további okaként a nyugdíjak tervezett növelését, valamint az üzemanyagárak növekedését jelölte meg. Ugyanakkor pozitív kilátásokról is beszélt, ezek az importárak várható kedvező alakulásán és egyes élelmiszerek árának volatilitásán alapulnak. A bankelnök szerint a továbbiakban csökkenő infláció várható, ám a júliusi adatok még mindenképpen rendkívül magasabbak lesznek. Isărescu szerint a múlt havi infláció 0,7–0,8 százalékkal lehet több az előző havihoz képest, így a júliusi infláció mértéke elérheti a 9–9,1 százalékot. A gazdaság idei növekedése egyébként a jegybanki vezető várakozása szerint 8–9 százalékra nő a tavalyi 6 százalékról.
Isărescu arra is kitért, hogy az infláció visszaszorítására a jegybank továbbra is a két számjegyű alapkamatot tartja a legmegfelelőbb eszköznek. Mint kifejtette, az alapkamat magasan tartásának egyik legfőbb oka szintén a nagyarányú kereslet. Mint arról beszámoltunk, július 31-én a jegybank az inflációs nyomás féken tartása céljából 10 százalékról 10,25 százalékra emelte az alapkamatot.
Mugur Isărescu azt is közölte, az általa vezetett intézmény két héten belül dönt a banki hitelek rendszerének átalakításáról. Mint arról beszámoltunk, a jegybank által a hitelfeltételek szigorítására kidolgozott intézkedéscsomag az elmúlt hetekben heves tiltakozást váltott ki a kereskedelmi bankok részéről, amelyek arra figyelmeztettek, hogy válságba kerülhet az ingatlanpiac. A nemzeti bank többek között azt kívánja keresztülvinni, hogy a kereskedelmi bankok a továbbiakban csupán az adóhivatal által kibocsátott jövedelemigazolás alapján folyósíthassanak lakossági hiteleket, emellett a hitelplafont a jelenlegi 70 százalék helyett a jövedelem 40 százalékára kívánja csökkenteni. A bankok képviselői ugyanakkor e szigorú intézkedések enyhítését követelik. Attól tartanak ugyanis, hogy jelentősen csökken ügyfeleik száma, és így a folyósított hitelek mennyisége is.
BCR: csökkenhet az infláció
A jegybank elnöke által felvázolthoz hasonló, bár némileg kedvezőtlenebb inflációs kilátásokat tettek közzé júliusra vonatkozóan a Román Kereskedelmi Bank (BCR) elemzői is. A bank szakértői szerint a júliusi infláció mértéke elérheti a 9,2–9,5 százalékot, ugyanakkor a nemzeti bankhoz hasonlóan ők is azon a véleményen vannak, hogy augusztustól csökkenhet a pénzromlás üteme. A derűlátásra a lej árfolyamának alakulása, valamint a múlt havi bőséges élelmiszerkínálat ad okot. A szakértők úgy vélik, ennek nyomán előfordulhat, hogy egyes szolgáltatások, valamint az élelmiszerek ára csökken majd. Az infláció további gerjesztésének veszélyét ennek fényében az energia-, valamint a vasúti árak növekedése, illetve a további kőolajár-emelkedés rejti magában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok