2009. február 10., 00:022009. február 10., 00:02
Sokba kerül az országnak, ha újabb készenléti hitelt vesz igénybe a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) – figyelmeztetett Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke. “A készenléti hitel olyan, mint egy használaton kívüli esernyő, amelyért 25 százalékos kezelési költséget fizetünk, ami több százmillió eurós többletköltséget jelent. Ki állja majd ezt” – tette fel a kérdést tegnap a jegybankelnök.
Mugur Isărescu mindezt azt követően nyilatkozta, hogy találkozott Gheorghe Pogea pénzügyminiszterrel, valamint a bankszövetség képviselőivel. A megbeszélésen napirendre került a 2009-es költségvetés, az ország pénzügyi és gazdasági helyzete, és az is felmerült, hogy a pénzintézetek társfinanszírozóként beszállnak-e egyes nagyszabású beruházásokba.
A főbankár figyelmeztetett arra is, hogy az államadósság összege is túlságosan nagy. “Mintegy két-három milliárd euróról van szó, a pénzügyminisztérium ebből vélhetően kétmilliárd euró finanszírozására tud forrást találni” – mutatott rá Isărescu. Kifejtette ugyanakkor, hogy az Európai Uniótól fölvett kölcsön “nem ártana”, figyelembe véve az uniós források felhasználási kapacitását. Közölte, egyeztetett Traian Băsescu államfővel is, és arra a következtetésre jutott, hogy az ország az adminisztratív kapacitás hiánya miatt nem képes 6–7 milliárd eurót lehívni, ezért nem ártana az uniós előfinanszírozás.
Isărescu egyúttal leszögezte: a jegybank akkor sem finanszírozza az állami költségvetés deficitjét, ha az államkincstár számlája lenullázódik. “A költségvetési deficit kérdése rendkívüli jelentőséggel bír, a Nemzeti Bank pedig egyetlen banit sem tud ebből átvállalni. Amint a kincstár egyenlege lenullázódik, a kifizetések leállnak” – jelentette ki. Mindezt azzal indokolta, hogy tiszteletben kell tartani a jegybank semlegességét, amely nem finanszírozhatja közvetlen módon a költségvetési hiányt. Rámutatott, a költségvetési hiány az elmúlt hónapokban elérte a GDP 3 százalékát, ennek finanszírozása pedig nem lett volna lehetséges a nemzeti bank, egyes kereskedelmi bankok és a kincstár együttműködése nélkül. Közölte, a jegybank a 2008-as hiány finanszírozására egymilliárd eurót dobott piacra. Megoldásként felvázolta: a hiányt a jövőben államkötvények kibocsátásával lehetne finanszírozni, mivel Európában a román belső államadósság a legalacsonyabb.
Gheorghe Pogea úgy vélte, 2004-ben a bruttó hazai termék 1,44 százalékát kitevő összeget tud az ország lehívni az EU-tól, ami a tavalyi összeg ötszörös. Az uniós csatlakozás óta Románia összesen csupán 176 millió eurót tudott felhasználni a rendelkezésre álló 3,1 milliárdos keretből. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott: a valutaalapnak sürgős tőkeinjekcióra van szüksége, ha a jövőben is segíteni kíván a bajba jutott gazdaságokon, és figyelmeztetett: a jelenleg az intézmény rendelkezésére álló összeg legfeljebb hat hónapra elég.
A bankszövetség képviselői fölkérték a jegybank elnökét: az általa vezetett intézmény tegye lehetővé, hogy a kereskedelmi bankok ismét finanszírozhassák a reálgazdaságot. Ehhez többek között azt tartják szükségesnek, hogy a központi bank hosszabbítsa meg a hitelek törlesztésének késedelmi határidejét a jelenlegi 90-ől 150 napra. Ez lehetővé teszi, hogy a bankok átütemezzék a gazdasági válság által érintett ügyfelek hiteleit. Egyúttal javasolták a hitelmediátor intézményének létrehozását, amelyet 2008 óta a francia kormány is sikerrel alkalmaz: ennek segítségével 30 ezer munkahelyet mentett meg, és a mediátorhoz fordult 4000 cég közül 1200-at sikerült megmenteni a csődtől.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.