2009. február 10., 00:022009. február 10., 00:02
Sokba kerül az országnak, ha újabb készenléti hitelt vesz igénybe a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) – figyelmeztetett Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke. “A készenléti hitel olyan, mint egy használaton kívüli esernyő, amelyért 25 százalékos kezelési költséget fizetünk, ami több százmillió eurós többletköltséget jelent. Ki állja majd ezt” – tette fel a kérdést tegnap a jegybankelnök.
Mugur Isărescu mindezt azt követően nyilatkozta, hogy találkozott Gheorghe Pogea pénzügyminiszterrel, valamint a bankszövetség képviselőivel. A megbeszélésen napirendre került a 2009-es költségvetés, az ország pénzügyi és gazdasági helyzete, és az is felmerült, hogy a pénzintézetek társfinanszírozóként beszállnak-e egyes nagyszabású beruházásokba.
A főbankár figyelmeztetett arra is, hogy az államadósság összege is túlságosan nagy. “Mintegy két-három milliárd euróról van szó, a pénzügyminisztérium ebből vélhetően kétmilliárd euró finanszírozására tud forrást találni” – mutatott rá Isărescu. Kifejtette ugyanakkor, hogy az Európai Uniótól fölvett kölcsön “nem ártana”, figyelembe véve az uniós források felhasználási kapacitását. Közölte, egyeztetett Traian Băsescu államfővel is, és arra a következtetésre jutott, hogy az ország az adminisztratív kapacitás hiánya miatt nem képes 6–7 milliárd eurót lehívni, ezért nem ártana az uniós előfinanszírozás.
Isărescu egyúttal leszögezte: a jegybank akkor sem finanszírozza az állami költségvetés deficitjét, ha az államkincstár számlája lenullázódik. “A költségvetési deficit kérdése rendkívüli jelentőséggel bír, a Nemzeti Bank pedig egyetlen banit sem tud ebből átvállalni. Amint a kincstár egyenlege lenullázódik, a kifizetések leállnak” – jelentette ki. Mindezt azzal indokolta, hogy tiszteletben kell tartani a jegybank semlegességét, amely nem finanszírozhatja közvetlen módon a költségvetési hiányt. Rámutatott, a költségvetési hiány az elmúlt hónapokban elérte a GDP 3 százalékát, ennek finanszírozása pedig nem lett volna lehetséges a nemzeti bank, egyes kereskedelmi bankok és a kincstár együttműködése nélkül. Közölte, a jegybank a 2008-as hiány finanszírozására egymilliárd eurót dobott piacra. Megoldásként felvázolta: a hiányt a jövőben államkötvények kibocsátásával lehetne finanszírozni, mivel Európában a román belső államadósság a legalacsonyabb.
Gheorghe Pogea úgy vélte, 2004-ben a bruttó hazai termék 1,44 százalékát kitevő összeget tud az ország lehívni az EU-tól, ami a tavalyi összeg ötszörös. Az uniós csatlakozás óta Románia összesen csupán 176 millió eurót tudott felhasználni a rendelkezésre álló 3,1 milliárdos keretből. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott: a valutaalapnak sürgős tőkeinjekcióra van szüksége, ha a jövőben is segíteni kíván a bajba jutott gazdaságokon, és figyelmeztetett: a jelenleg az intézmény rendelkezésére álló összeg legfeljebb hat hónapra elég.
A bankszövetség képviselői fölkérték a jegybank elnökét: az általa vezetett intézmény tegye lehetővé, hogy a kereskedelmi bankok ismét finanszírozhassák a reálgazdaságot. Ehhez többek között azt tartják szükségesnek, hogy a központi bank hosszabbítsa meg a hitelek törlesztésének késedelmi határidejét a jelenlegi 90-ől 150 napra. Ez lehetővé teszi, hogy a bankok átütemezzék a gazdasági válság által érintett ügyfelek hiteleit. Egyúttal javasolták a hitelmediátor intézményének létrehozását, amelyet 2008 óta a francia kormány is sikerrel alkalmaz: ennek segítségével 30 ezer munkahelyet mentett meg, és a mediátorhoz fordult 4000 cég közül 1200-at sikerült megmenteni a csődtől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok