
Fotó: Jakab Mónika
Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke szerint a bankok átestek a ló túlsó oldalára, amikor az alapkamat fölé emelték a bankközi hitelkamatlábakat.
2022. augusztus 09., 15:292022. augusztus 09., 15:29
A bankok átestek a ló túlsó oldalára, amikor az alapkamat fölé emelték a bankközi hitelkamatlábakat (ROBOR) – pörkölt oda a hitelintézeteknek a friss inflációs jelentést ismertető keddi sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke. Egyúttal arra figyelmeztette a kereskedelmi bankokat, hogy „figyeljenek jobban oda a központi pénzintézet üzeneteire”.
– fogalmazott Isărescu, aki azt vallja, hogy az alacsony kamatok ideje lejárt. A jegybankelnök beszélt ugyanakkor arról is, hogy a központi pénzintézetnél az elmúlt időszakban azt tapasztalják, hogy visszaesett a fogyasztási kedv, és úgy számolnak, hogy a második félévben ez még érezhetőbbé válik. „A fogyasztók inkább a diszkontáruházakat és a sajátmárkás termékeket választják” – mutatott rá. Szerinte ez pozitív trend, és várható volt, hogy az emberek, amikor azt érzik, hogy csökken a vásárlóerejük, akkor visszafogják a fogyasztást.
És egyelőre jó hírekkel sem szolgáltak a BNR szakértői.
Idei májusi jelentésében erre az évre még 12,5 százalékos, 2023-ra pedig 6,7 százalékos inflációt vetített előre a BNR. A jegybank szakértői szerint a fogyasztói árindex alapján kiszámolt éves ráta a harmadik negyedévben tetőzik, a negyedik negyedévtől pedig csökkenő pályára áll, feltéve, ha a nagykereskedelmi energia-, agrár- és élelmiszerpiacokra nehezedő nyomás fokozatosan enyhül. A BNR szerint a csökkenés ideiglenesen megtorpan 2023 második negyedévében, amikor érvényét veszti a földgáz és az áram árát kompenzáló jogszabály. A jegybank szakértői 2024 júniusára 2,3 százalékos éves inflációt prognosztizálnak.
„Az infláció globális jelenség, nem csak Romániában van jelen. A legalacsonyabb európai inflációs ráta is meghaladja az 5 százalékot. Románia a 7. helyen van. Nálunk a pénzromlás az energiaárak, a rezsiköltségek, valamint az élelmiszerárak miatt alakult úgy, ahogy. Ha nem jött volna az ársapka, elérte volna a 20 százalékot” – fejtette ki a BNR elnöke. Hozzátette: Magyarországon azért alacsonyabb az inflációs ráta, mivel „bőkezűbb volt az ársapka”.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa pénteken évi 4,75 százalékról évi 5,50 százalékra emelte az alapkamatot. Az új kamat augusztus 8-tól lép hatályba. A jegybank emellett évi 5,75 százalékról évi 6,50 százalékra emelte a lombard hitel kamatát, és évi 3,75 százalékról 4,50 százalékra a letéti rátát.
A jegybank ugyanakkor frissítette az előrejelzését is, arra számítanak, hogy az éves inflációs ráta az idei harmadik negyedévben tetőzik, majd fokozatosan csökken, de mérsékelten felfelé módosított pályán. A jegybank szerint a fogyasztói árindex a harmadik negyedévben várhatóan kisebb ingadozásokat mutat majd, ezt követően három negyedéven keresztül fokozatosan csökken. A mérséklődés üteme az időszak végén felgyorsul, és kilenc hónap múlva az infláció a célértéknél valamivel kisebb lesz.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!