A nyugdíjak összegét legutóbb novemberben emelték, akkor a nyugdíjpont értéke lényegesen nagyobb mértékben, 416-ról 541 lejre emelkedett, elérve ezzel a 2007-es 1443 lejes átlagbér 37,5 százalékát. A mostani nyugdíjemelést az idén elfogadott törvény teszi szükségessé, amelynek értelmében a nyugdíjpont értéke minden évben az átlagbér 37,5 százaléka kell hogy legyen.
A törvényt még a Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezte az év közepén. Bár kezdetben azt kívánták elérni, hogy a nyugdíjpont értéke az átlagbér 45 százaléka legyen, a legnagyobb ellenzéki párt többszöri egyeztetést követõen – amelynek során a PSD azzal is fenyegetõzött, hogy megvonja külsõ támogatását a kabinettõl – végül a 37,5 százalékos arányban állapodott meg a kormánnyal. Ugyanakkor abban is megegyeztek, hogy az 2009-tõl nõ 45 százalékra.
B. L.
Többen kaphatnak fûtéspótlékot
Januártól többen jogosultak fûtéspótlékra, miután egy októberi kormányrendelet értelmében nem csupán az 500, hanem a 615 lejes havibérrel rendelkezõ polgárok is kaphatnak támogatást. Mindez azt is maga után vonja, hogy azoknak, akik már eddig is részesültek ilyen támogatásban, újabb kérvényt kell benyújtaniuk az önkormányzathoz, amelyben ismét nyilatkoznak jövedelmük mértékérõl. Az állam havi 155 lejes jövedelemig a távhõszámla 90, 155 és 210 lej között 80, 210 és 260 lej között pedig 70 százalékát vállalja át. 260 és 310 lej között 60 százalékos a támogatás, 310 és 355 között 50, 355 és 425 között pedig 40 százalékot fizet az államkassza. 425 és 480 lej között 30, 480 és 550 között 20, 550 és 615 lejes jövedelem között pedig 10 százalékos a támogatás. Ugyancsak jövedelemarányos támogatást kapnak azok, akik földgázt vagy szilárd tüzelõanyagot használnak otthonuk fûtésére.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.