Fotó: Videófelvétel
Spontán sztrájkba kezdtek csütörtökön a Bihar megyei Rézbányán működő, rézbányászattal foglalkozó, brit tulajdonú Vast Băiţa Plai Rt. munkatársai, miután a cég sokadszor késik a bérek kifizetésével.
2023. szeptember 21., 16:572023. szeptember 21., 16:57
A bányászok szakszervezetének közleménye szerint a munkások nem hajlandók lemenni a tárnákba, miután a cég vezetősége nem tartotta be azon ígéretét, miszerint az alkalmazottak szeptember 20-án megkapják a fizetésüket.
A szakszervezet közleményes szerint szinte havi rendszerességgel előfordul, hogy a munkáltató késlekedik a bérek kifizetésével és az élelmiszer-utalványok kiosztásával.
Ez a helyzet enyhén szólva is furcsa, tekintve, hogy a bánya rézércet termel ki, ami rendkívül fontos nyersanyag a jelenlegi gazdasági körülmények között” – áll a közleményben.
A szakszervezet követeli, hogy a gazdasági minisztérium és a kormánynak alárendelt és a miniszterelnök koordinálásával működő Ásványkincsek Országos Ügynöksége ellenőrizze, hogy a Vast Băița Plai Rt., amely a Vast Resources PLC brit vállalat tulajdonában lévő Vast Băița Plai platformon rézérceket termel ki, betartja-e az engedély megadásának feltételeit, valamint
„Felhívással fordulunk a román politikai osztályhoz és az illetékes intézményekhez, hogy szankcionálják az ilyen magatartást, mert a befektetők ilyen magatartása nemcsak erkölcstelen, hanem némileg törvénytelen is. Azzal, hogy nem törődnek azzal, hogy tárgyalásokat kezdjenek a kollektív munkaszerződésről, noha erre törvényi kötelezettségük van, nem tesznek eleget a saját alkalmazottaik kifizetésére vonatkozó kötelezettségüknek, és a megalapozott gyanú szerint megszegik saját magatartási kódexüket, rossz szolgálatot tesznek a munkavállalóknak, a befektetőknek és a román államnak. Felszólítjuk a politikai osztályt és az állami intézményeket, hogy a Baița Plai platformon képviseljék a munkavállalók érdekeit, és biztosítsák az összes munkavállaló jogainak tiszteletben tartását a hatályos jogszabályoknak megfelelően” – áll a bányászok követelésében.
A rézványai céget 2013-ban a gazdaságosság hiányára hivatkozva bezárták. A 2014-ben a romániai piacra belépett Vast Resources 2020-ban indította újra a termelést. Az angliai anyacég vezetői 2021-ben már derűlátó közleményben tudatták, hogy a bányászati tevékenység tovább bővül.
Idén a kitermelés növekedését jelentették, és úgy becsülték, hogy a cég tevékenysége hamarosan nyereségessé válik. A cégnek mintegy 400 alkalmazottja van. A cég tavalyi bejelentése szerint a beruházások nyomán havi 7000 tonnáról havi 14 000 tonnára bővítették az ércfeldolgozó-kapacitást. A bánya értékét a Vast Resources 70 millió dollárra becsüli.
Nem csak rezet, uránércet is bányásztak Rézbányán
Rézbányán már a középkor óta zajlik a rézérc kitermelése, de nem csupán rezet bányásznak a helyszínen. A török időkben megszűnt benne a bányaművelés, 1726-ban birtokosa, a nagyváradi római katolikus püspökség indította újra. 1744 után a püspökség vaskohi uradalma két ispánsága közül az egyiknek lett a székhelye. 1751-ben a bányákban részesedést szerzett a királyi kincstár. Az Antal-tárnában 1755-ben már ólomércet termeltek ki. Német bányászai számára 1793-ban római katolikus plébániát szerveztek. A helyben bányászott réz- és ezüstércet a gyulafehérvári pénzverdének adták el, az ólmot helyben dolgozták fel. 1840-ben 227 bánya- és kohómunkás és 25 fuvaros dolgozott benne. 1863–64 és 1870 között a bányászat ideiglenesen szünetelt, majd a magyar állam indította újra a Mélyvölgybánya nevű tárnát. 1880-ban 1567 kg ezüstöt, 5326 kg ólmot és 7399 kg rezet termeltek ki. 1899-ben a Gizella- és a Réz-bányában megkezdték a márvány bányászatát. Az 1900-as évekig közigazgatásilag két részből, Rézbányaváros-ból és Rézbányafalu-ból állt. 1935-ben az Aurum cég kezdett bányáiban molibdént és bizmutot bányászni, 1937-ben összesen 27 tonnát. 1938-ban flottáló üzemet is létrehoztak. 1959–60-ban megnyitották az 1 Molibden aknát, majd hamarosan másik kettőt. A molibdén- és bizmutbányászat az 1970-es években ért csúcspontjára. A második világháború után külterületén hozták létre Diófást. Rézbányától két és fél kilométerre északra a Sovrom–Kvarțit szovjet–román vállalat kezdte meg 1952-ben az uránérc felszíni és felszín alatti bányászatát. A kinyert érc nagy részét közvetlenül a Szovjetunióba szállították, és e célból a Vaskohsziklás és Szegyest közötti Dumbrava fennsíkon repülőteret is kialakítottak. Az uránércbányászat miatt a vidék lakossága sokszorosára duzzadt. 1960 után csökkent a termelés, bár 1962-ben megnyitották az Avram Iancu bányát. Gheorghe Gheorghiu-Dej 1965-ben felmondta a szovjetekkel kötött uránbányászati szerződést, ezután az ércet Földvár mellett dolgozták föl. 1985-ben itt hozták létre Románia egyetlen atomtemetőjét az egykori uránbánya két tárnájában, 840 méteres magasságban. 1970 körül a településtől öt kilométerre kőbányát is nyitottak, ahol fehér díszítő mészkövet termelnek ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!