Fotó: LNG/Facebook
A németországi vállalatok 27 százaléka rövid távon tevékenysége átmeneti felfüggesztésével vagy végleges leállításával reagál az energiaválságra egy felmérés szerint, minden második cég pedig azt fontolgatja, hogy külföldre helyezi át a termelését. Eközben a német gazdasági miniszter az Egyesült Államokat bírálta, amiért csillagászati áron értékesíti a cseppfolyósított gázt.
2022. október 09., 18:212022. október 09., 18:21
Németországot a szövetségi kormány energiapolitikája miatt az a veszély fenyegeti, hogy ipari országból ipari múzeummá válik – figyelmeztetett a Német Vegyipari Szövetség (VCI) elnöke. Markus Steilemann szerint a kormányzati célként kitűzött energiafordulat megvalósításához naponta tíz szélturbinára lenne szükség. Wolfgang Große Entrup, a VCI ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az energiaárak radikális emelkedése miatt egyre több vállalkozás kénytelen jelentősen visszafogni vagy leállítani a termelést.
– idézte a V4NA nemzetközi hírügynökség Reinhold von Eben-Worléet, a Családi Vállalkozások Szövetségének vezetőjét. A szervezet olyan felmérésre hivatkozik, amelyben több mint hétszáz vállalat és egyesület vett részt. Ebből kiderül, hogy a vállalatok huszonhét százaléka rövid távon tevékenysége átmeneti felfüggesztésével vagy végleges leállításával reagál az energiaválságra. Miután a villamos energia ára átlagosan 173 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, a földgázé pedig 224 százalékkal, minden második németországi vállalat azt fontolgatja, külföldre helyezi át a termelését, ahol valamivel olcsóbbak a fenntartási költségek.
A tárcavezető a Neue Osnabrücker Zeitung című regionális lapnak adott interjújában arra emlékeztetett, hogy „az Egyesült Államok megkeresett minket, amikor az olajárak robbanásszerűen megemelkedtek, és ennek eredményeként a nemzeti olajtartalékokat is megcsapolták Európában”. Szerinte egy ilyen szolidaritás a gázárak visszafogásának is jót tenne.
Hortay Olivér, a budapesti Századvég Gazdaságkutató Zrt. energetikai üzletágvezetője ugyanakkor úgy látja, a német gazdasági miniszter kijelentése súlyos inkompetenciáról árulkodik. „Az európai gázpiacon kialakuló árakat elsősorban az aktuális kereslet és kínálat (illetve az azokra vonatkozó várakozások) határozza meg. Az áremelkedés oka a szűkös kínálat, ami a (Habeck által szorgalmazott) szankciók lebegtetésének, a bevezetett büntetőintézkedéseknek és az azokra adott válaszlépéseknek a következménye” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében a szakértő. Arra is emlékeztetett, hogy az infrastrukturális korlátok miatt a „baráti” országokból érkező gázmennyiség csak részben képes helyettesíteni a kieső orosz szállításokat.
aminek mélyülésében – az Északi Áramlat 2 engedélyeztetésének akadályozásával, a meggondolatlan nyilatkozatokkal és a szankciók erőltetésével – Németországnak és magának Habecknek is megkerülhetetlen szerepe volt. Úgy véli, naivitás azt gondolni, hogy bármelyik ország barátságból olcsóbban fogja adni a gázt Németországnak, vagy Európának.
„Az EU-ba érkező cseppfolyósított gázszállítmányok egy részét például a kereskedők azért irányították a kontinens felé (esetenként megsértve ezzel a más vevőkkel kötött szerződéseiket), mert Európában jelenleg olyan magasak a piaci árak, hogy (a szerződésszegésből fakadó büntetés megfizetése után is) megéri nekik a váltás. A jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben különösen igaz, hogy a józan országok saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni a kereskedelmi megállapodásokban. Az USA például tavasszal nem barátságból kötött az EU-val hosszú távú gázszerződést, hanem mert azzal képes több évre előre piacot biztosítani saját kitermelőinek” – fogalmazott az elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás