Fotó: LNG/Facebook
A németországi vállalatok 27 százaléka rövid távon tevékenysége átmeneti felfüggesztésével vagy végleges leállításával reagál az energiaválságra egy felmérés szerint, minden második cég pedig azt fontolgatja, hogy külföldre helyezi át a termelését. Eközben a német gazdasági miniszter az Egyesült Államokat bírálta, amiért csillagászati áron értékesíti a cseppfolyósított gázt.
2022. október 09., 18:212022. október 09., 18:21
Németországot a szövetségi kormány energiapolitikája miatt az a veszély fenyegeti, hogy ipari országból ipari múzeummá válik – figyelmeztetett a Német Vegyipari Szövetség (VCI) elnöke. Markus Steilemann szerint a kormányzati célként kitűzött energiafordulat megvalósításához naponta tíz szélturbinára lenne szükség. Wolfgang Große Entrup, a VCI ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az energiaárak radikális emelkedése miatt egyre több vállalkozás kénytelen jelentősen visszafogni vagy leállítani a termelést.
– idézte a V4NA nemzetközi hírügynökség Reinhold von Eben-Worléet, a Családi Vállalkozások Szövetségének vezetőjét. A szervezet olyan felmérésre hivatkozik, amelyben több mint hétszáz vállalat és egyesület vett részt. Ebből kiderül, hogy a vállalatok huszonhét százaléka rövid távon tevékenysége átmeneti felfüggesztésével vagy végleges leállításával reagál az energiaválságra. Miután a villamos energia ára átlagosan 173 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, a földgázé pedig 224 százalékkal, minden második németországi vállalat azt fontolgatja, külföldre helyezi át a termelését, ahol valamivel olcsóbbak a fenntartási költségek.
A tárcavezető a Neue Osnabrücker Zeitung című regionális lapnak adott interjújában arra emlékeztetett, hogy „az Egyesült Államok megkeresett minket, amikor az olajárak robbanásszerűen megemelkedtek, és ennek eredményeként a nemzeti olajtartalékokat is megcsapolták Európában”. Szerinte egy ilyen szolidaritás a gázárak visszafogásának is jót tenne.
Hortay Olivér, a budapesti Századvég Gazdaságkutató Zrt. energetikai üzletágvezetője ugyanakkor úgy látja, a német gazdasági miniszter kijelentése súlyos inkompetenciáról árulkodik. „Az európai gázpiacon kialakuló árakat elsősorban az aktuális kereslet és kínálat (illetve az azokra vonatkozó várakozások) határozza meg. Az áremelkedés oka a szűkös kínálat, ami a (Habeck által szorgalmazott) szankciók lebegtetésének, a bevezetett büntetőintézkedéseknek és az azokra adott válaszlépéseknek a következménye” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében a szakértő. Arra is emlékeztetett, hogy az infrastrukturális korlátok miatt a „baráti” országokból érkező gázmennyiség csak részben képes helyettesíteni a kieső orosz szállításokat.
aminek mélyülésében – az Északi Áramlat 2 engedélyeztetésének akadályozásával, a meggondolatlan nyilatkozatokkal és a szankciók erőltetésével – Németországnak és magának Habecknek is megkerülhetetlen szerepe volt. Úgy véli, naivitás azt gondolni, hogy bármelyik ország barátságból olcsóbban fogja adni a gázt Németországnak, vagy Európának.
„Az EU-ba érkező cseppfolyósított gázszállítmányok egy részét például a kereskedők azért irányították a kontinens felé (esetenként megsértve ezzel a más vevőkkel kötött szerződéseiket), mert Európában jelenleg olyan magasak a piaci árak, hogy (a szerződésszegésből fakadó büntetés megfizetése után is) megéri nekik a váltás. A jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben különösen igaz, hogy a józan országok saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni a kereskedelmi megállapodásokban. Az USA például tavasszal nem barátságból kötött az EU-val hosszú távú gázszerződést, hanem mert azzal képes több évre előre piacot biztosítani saját kitermelőinek” – fogalmazott az elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás