Fotó: LNG/Facebook
A németországi vállalatok 27 százaléka rövid távon tevékenysége átmeneti felfüggesztésével vagy végleges leállításával reagál az energiaválságra egy felmérés szerint, minden második cég pedig azt fontolgatja, hogy külföldre helyezi át a termelését. Eközben a német gazdasági miniszter az Egyesült Államokat bírálta, amiért csillagászati áron értékesíti a cseppfolyósított gázt.
2022. október 09., 18:212022. október 09., 18:21
Németországot a szövetségi kormány energiapolitikája miatt az a veszély fenyegeti, hogy ipari országból ipari múzeummá válik – figyelmeztetett a Német Vegyipari Szövetség (VCI) elnöke. Markus Steilemann szerint a kormányzati célként kitűzött energiafordulat megvalósításához naponta tíz szélturbinára lenne szükség. Wolfgang Große Entrup, a VCI ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az energiaárak radikális emelkedése miatt egyre több vállalkozás kénytelen jelentősen visszafogni vagy leállítani a termelést.
– idézte a V4NA nemzetközi hírügynökség Reinhold von Eben-Worléet, a Családi Vállalkozások Szövetségének vezetőjét. A szervezet olyan felmérésre hivatkozik, amelyben több mint hétszáz vállalat és egyesület vett részt. Ebből kiderül, hogy a vállalatok huszonhét százaléka rövid távon tevékenysége átmeneti felfüggesztésével vagy végleges leállításával reagál az energiaválságra. Miután a villamos energia ára átlagosan 173 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, a földgázé pedig 224 százalékkal, minden második németországi vállalat azt fontolgatja, külföldre helyezi át a termelését, ahol valamivel olcsóbbak a fenntartási költségek.
A tárcavezető a Neue Osnabrücker Zeitung című regionális lapnak adott interjújában arra emlékeztetett, hogy „az Egyesült Államok megkeresett minket, amikor az olajárak robbanásszerűen megemelkedtek, és ennek eredményeként a nemzeti olajtartalékokat is megcsapolták Európában”. Szerinte egy ilyen szolidaritás a gázárak visszafogásának is jót tenne.
Hortay Olivér, a budapesti Századvég Gazdaságkutató Zrt. energetikai üzletágvezetője ugyanakkor úgy látja, a német gazdasági miniszter kijelentése súlyos inkompetenciáról árulkodik. „Az európai gázpiacon kialakuló árakat elsősorban az aktuális kereslet és kínálat (illetve az azokra vonatkozó várakozások) határozza meg. Az áremelkedés oka a szűkös kínálat, ami a (Habeck által szorgalmazott) szankciók lebegtetésének, a bevezetett büntetőintézkedéseknek és az azokra adott válaszlépéseknek a következménye” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében a szakértő. Arra is emlékeztetett, hogy az infrastrukturális korlátok miatt a „baráti” országokból érkező gázmennyiség csak részben képes helyettesíteni a kieső orosz szállításokat.
aminek mélyülésében – az Északi Áramlat 2 engedélyeztetésének akadályozásával, a meggondolatlan nyilatkozatokkal és a szankciók erőltetésével – Németországnak és magának Habecknek is megkerülhetetlen szerepe volt. Úgy véli, naivitás azt gondolni, hogy bármelyik ország barátságból olcsóbban fogja adni a gázt Németországnak, vagy Európának.
„Az EU-ba érkező cseppfolyósított gázszállítmányok egy részét például a kereskedők azért irányították a kontinens felé (esetenként megsértve ezzel a más vevőkkel kötött szerződéseiket), mert Európában jelenleg olyan magasak a piaci árak, hogy (a szerződésszegésből fakadó büntetés megfizetése után is) megéri nekik a váltás. A jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben különösen igaz, hogy a józan országok saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni a kereskedelmi megállapodásokban. Az USA például tavasszal nem barátságból kötött az EU-val hosszú távú gázszerződést, hanem mert azzal képes több évre előre piacot biztosítani saját kitermelőinek” – fogalmazott az elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Háromszáz alkalmazottat bocsát el Romániában a szerencsejáték-szervező és sportfogadási cég, a Betfair – írja az Economedia.ro.
A kötelező magánnyugdíj-megtakarítások biztonságban vannak – jelentette ki szerdán Luca Niculescu.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás