Fotó: A szerző felvétele
2009. február 05., 08:192009. február 05., 08:19
A kis- és közepes vállalkozók megsegítését célul kitűző szervezet elnöke, Pécsi Ferenc ugyanakkor a Krónikának úgy nyilatkozott, a gazdasági válság közepette a legmegfelelőbb kiutat az európai uniós pályázatok jelentik. „A világpiaci krízis kétszeresen sújtja a kis- és középvállalkozásokat, hiszen szinte teljesíthetetlen feltételek mellett kaphatnak csak banki hitelt. A piac is visszaesett, gyengült a felvásárlóerő, és ez az állapot sok kisvállalkozást a tönk szélére visz. Ezért mi folyamatosan tájékoztatjuk vállalkozóinkat a legújabb pályázati lehetőségekről, valamint külső munkatársaink segítségével meg is írjuk pályázataikat. Szerintünk ebben tudjuk a leghatékonyabban segíteni a kis- és középvállalkozásokat” – véli Pécsi.
Már több mint egy évtizede két civil szervezet is segíti a Szatmár megyei kis- és középvállalkozásokat. A Vállalkozók Fóruma Egyesület 1993. február 12. óta szolgálja a Szatmár környékiek érdekeit. „Ez a fórum a megye magyar nemzetiségű vállalkozóinak nyújt segítséget, lehetőséget biztosít szakmai vitákra, tapasztalatcserére” – részletezte a Krónikának Pécsi Ferenc, az egyesület elnöke. Egy évvel később, a vállalkozókat támogató szervezete mellett, Pécsi megalapította a Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ Alapítványt. Az intézmények elnöke szerint a két szervezet jogilag különálló, de szakmailag szorosan összekapcsolódik, egymást kiegészítve működik. Az eltelt több mint 15 évben, a két szervezet arra koncentrált, hogy elősegítse a megye magyar vállalkozásait.
Kezdetben a vállalkozások bemutatását, megismertetését tartották a legfőbb célnak. „Ki akartuk vinni a helyi vállalkozásokat a nagyvilágba. Számos üzletember-találkozót szerveztünk, amelyek fontos fórumai voltak az akkori vállalkozóknak. Itt meg tudták osztani egymással addigi tapasztalataikat, kapcsolatok jöttek létre, megismerték egymás termékeit” – emlékszik vissza az alapító. Emellett az egyesület segítségével a szatmári üzletemberek háromszor voltak Bécsben, kétszer német városokban, de svájci és olaszországi fórumokon is jártak. Akkoriban nagy népszerűsége volt ezeknek a szakmai kirándulásoknak. Bérelt autóbusszal jutottak el a különböző helyszínekre, ahol az ottani kereskedelmi kamara és vendéglátó vállalkozók fogadták őket. Emlékei szerint ezek a kirándulások akkoriban túlnőtték a megyét, hiszen az ország több pontjáról is csatlakoztak hozzájuk. Mindig értesítették a társszervezeteket is, mert fontos volt számukra minél tágabb körben ismertté válni.
Többek között székelyudvarhelyi kisvállalkozók is voltak, akik az akkor kötött üzleti kapcsolataikból ma is profitálnak. A találkozók legfontosabb vetülete mégis az volt, hogy segített átállni az akkor frissen induló kis- és középvállalkozások vezetőinek, az előző rendszer szocialista gazdaságáról a profitorientált, kapitalista termelésre. Nagy segítség volt ez a szatmári vállalkozóknak, hiszen piacot tudtak maguknak kiépíteni, és meg tudták tanulni, hogyan kell egy potenciális külföldi partnerrel eredményesen tárgyalni.
A külföldi utak mellett évente szerveztek nemzetközi szakmai fórumot a szatmárnémeti Pannónia Szállóban, ahol a hazai vállalkozók mellett külföldi partnereiket is vendégül látták. „Ezeken a találkozókon a szomszédos magyarországi megyék meghívottai mellett kárpátaljai, felvidéki és vajdasági vállalkozók vettek részt. Bevontuk a tapasztalatcserébe a megyében már akkor jelen lévő multinacionális cégek területi képviselőit is” – fűzte hozzá a fórumvezető. Az egyesület igyekezett folyamatosan alkalmazkodni a megváltozott trendekhez, így bekapcsolódtak a határ menti együttműködési programokba.
Az utóbbi hat év mindenikében pályáztak ilyen együttműködési projekttel, és jelenleg is napirenden van egy ilyen pályázat. A szomszédos határon túli megyék hasonló egyesületeivel kiválóan együtt tudnak működni. Nemrég együtt fejezték be két közös fejlesztésük jelentési tervét: egyikben magyarországi, másikban ukrajnai partnerük volt. Az utóbbi időben ez tevékenységük egyik fő területe, hiszen már a határ menti együttműködési projektek szerves részét képezik azok a konferenciák, amiket az egyesület kezdetben saját ötletek alapján kezdeményezett. Most a közös tervek nyitó- és záró-konferenciáján találkoznak a szatmári vállalkozók külföldi partnereikkel.
A Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ Alapítvány Romániában az elsők között bonyolított le mikrohitelprogramokat, több évig segítette a vállalkozásokat a Világbank jutányos kölcsöneihez. Már tíz éve partnere a magyarországi Új Kézfogás Közalapítványnak, ami később Corvinus Zrt-vé alakult. Ennek keretében különböző pályázatokat bonyolítanak. Legutóbb egy fiatal vállalkozók támogatását célzó projektben segítették a szatmáriakat. „Két éve például 15 jelentkezőből 10-en kaptak segítséget vállalkozásuk elindításához. A támogatások révén Szatmárnémetiben és Nagykárolyban nyelviskola jött létre. Nagyon sok érdekes ötletet szült ez a pályázati lehetőség. Január 8-án járt le a legújabb kiírás határideje, amire mi 12 pályázót neveztünk be” – tájékoztat Pécsi.
Az alapítvány többek között kamattámogatási pályázatokban is segíti a vállalkozókat. Ez azt jelenti, ha valaki hazai banktól hitelt vesz fel, a visszafizetendő összeg kamatának egy részét pályázati pénzekből finanszírozhatja, mentesül a kamatterhek egy részétől. Lehet kérni továbbá külföldi termékkiállítások költségeinek támogatását, valamint az ISO termékminőségi bizonyítvány költségeinek finanszírozását is. Alapítványi segítséggel az uniós projektek önrészének feléhez is hozzá lehet jutni.
„A világpiaci krízis kétszeresen sújtja a kis- és közepes vállalkozásokat, hiszen nem, vagy szinte teljesíthetetlen feltételek mellett kapnak csak banki hitelt. A piac is visszaesett, gyengült a felvásárlóerő, és ez az állapot sok kisvállalkozást a tönk szélére visz. Ezek miatt nagyon megnő a pályázatok jelentősége. Mi folyamatosan tájékoztatjuk vállalkozóinkat a legújabb lehetőségekről, valamint külső munkatársaink segítségével meg is írjuk pályázataikat. Szerintünk ebben tudjuk a leghatékonyabban segíteni a kis- és középvállalkozásokat” – véli Pécsi.
Az egyesület hatalmas terv megvalósítására készül. Létre szeretnének hozni Szatmárnémetiben egy olyan inkubátorháznak nevezett központot, ami az üzletemberek szakmai fóruma lenne. Ez az intézmény elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat segíti majd. Jutányos bérleti díjjal műhelyeket ajánl fel, internet-hozzáférést biztosít, valamint könyvelési és marketingkérdésekben ad tanácsot. Az inkubátorház számos olyan szolgáltatást tud nyújtani, amiért egy vállalkozó több cégnek, sok utánajárással, komoly összegeket fizet. Itt egy helyen lesz majd minden, ami a sikeres vállalkozáshoz kellhet.
Pécsi Ferenc szerint előzetes terveiket már támogatták az illetékes szervek, továbbá a megvalósíthatósági tanulmány és az építkezési terv is elkészült. „A következőkben már az építkezést fogjuk megpályázni, ez ugyanis komoly anyagi ráfordítást igényel” – ismerteti az egyesület elnöke a kezdeményezés jelenlegi állását. Az inkubátorház fontos szerepet vállalna magára, mert a jelenlegi versenyhelyzethez próbálná felzárkóztatni a hozzá forduló vállalkozókat. Folyamatosan különböző képzéseket indítana, hogy versenyképessé tegye a szatmári vállalkozásokat, felvilágosítsa a helyi üzletembereket a dinamikusan változó nyugati trendekről. Továbbá hiányzó, kihalóban lévő, vagy már eltűnt szakmákat, mesterségeket kívánnak ott betanítani. Ilyen például az esztergályosság, ami hiányszakmának számít ma Szatmáron, mert a hozzáértők nagy része szakmát váltott, vagy külföldön vállal munkát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok