Fotó: A szerző felvétele
2009. február 05., 08:192009. február 05., 08:19
A kis- és közepes vállalkozók megsegítését célul kitűző szervezet elnöke, Pécsi Ferenc ugyanakkor a Krónikának úgy nyilatkozott, a gazdasági válság közepette a legmegfelelőbb kiutat az európai uniós pályázatok jelentik. „A világpiaci krízis kétszeresen sújtja a kis- és középvállalkozásokat, hiszen szinte teljesíthetetlen feltételek mellett kaphatnak csak banki hitelt. A piac is visszaesett, gyengült a felvásárlóerő, és ez az állapot sok kisvállalkozást a tönk szélére visz. Ezért mi folyamatosan tájékoztatjuk vállalkozóinkat a legújabb pályázati lehetőségekről, valamint külső munkatársaink segítségével meg is írjuk pályázataikat. Szerintünk ebben tudjuk a leghatékonyabban segíteni a kis- és középvállalkozásokat” – véli Pécsi.
Már több mint egy évtizede két civil szervezet is segíti a Szatmár megyei kis- és középvállalkozásokat. A Vállalkozók Fóruma Egyesület 1993. február 12. óta szolgálja a Szatmár környékiek érdekeit. „Ez a fórum a megye magyar nemzetiségű vállalkozóinak nyújt segítséget, lehetőséget biztosít szakmai vitákra, tapasztalatcserére” – részletezte a Krónikának Pécsi Ferenc, az egyesület elnöke. Egy évvel később, a vállalkozókat támogató szervezete mellett, Pécsi megalapította a Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ Alapítványt. Az intézmények elnöke szerint a két szervezet jogilag különálló, de szakmailag szorosan összekapcsolódik, egymást kiegészítve működik. Az eltelt több mint 15 évben, a két szervezet arra koncentrált, hogy elősegítse a megye magyar vállalkozásait.
Kezdetben a vállalkozások bemutatását, megismertetését tartották a legfőbb célnak. „Ki akartuk vinni a helyi vállalkozásokat a nagyvilágba. Számos üzletember-találkozót szerveztünk, amelyek fontos fórumai voltak az akkori vállalkozóknak. Itt meg tudták osztani egymással addigi tapasztalataikat, kapcsolatok jöttek létre, megismerték egymás termékeit” – emlékszik vissza az alapító. Emellett az egyesület segítségével a szatmári üzletemberek háromszor voltak Bécsben, kétszer német városokban, de svájci és olaszországi fórumokon is jártak. Akkoriban nagy népszerűsége volt ezeknek a szakmai kirándulásoknak. Bérelt autóbusszal jutottak el a különböző helyszínekre, ahol az ottani kereskedelmi kamara és vendéglátó vállalkozók fogadták őket. Emlékei szerint ezek a kirándulások akkoriban túlnőtték a megyét, hiszen az ország több pontjáról is csatlakoztak hozzájuk. Mindig értesítették a társszervezeteket is, mert fontos volt számukra minél tágabb körben ismertté válni.
Többek között székelyudvarhelyi kisvállalkozók is voltak, akik az akkor kötött üzleti kapcsolataikból ma is profitálnak. A találkozók legfontosabb vetülete mégis az volt, hogy segített átállni az akkor frissen induló kis- és középvállalkozások vezetőinek, az előző rendszer szocialista gazdaságáról a profitorientált, kapitalista termelésre. Nagy segítség volt ez a szatmári vállalkozóknak, hiszen piacot tudtak maguknak kiépíteni, és meg tudták tanulni, hogyan kell egy potenciális külföldi partnerrel eredményesen tárgyalni.
A külföldi utak mellett évente szerveztek nemzetközi szakmai fórumot a szatmárnémeti Pannónia Szállóban, ahol a hazai vállalkozók mellett külföldi partnereiket is vendégül látták. „Ezeken a találkozókon a szomszédos magyarországi megyék meghívottai mellett kárpátaljai, felvidéki és vajdasági vállalkozók vettek részt. Bevontuk a tapasztalatcserébe a megyében már akkor jelen lévő multinacionális cégek területi képviselőit is” – fűzte hozzá a fórumvezető. Az egyesület igyekezett folyamatosan alkalmazkodni a megváltozott trendekhez, így bekapcsolódtak a határ menti együttműködési programokba.
Az utóbbi hat év mindenikében pályáztak ilyen együttműködési projekttel, és jelenleg is napirenden van egy ilyen pályázat. A szomszédos határon túli megyék hasonló egyesületeivel kiválóan együtt tudnak működni. Nemrég együtt fejezték be két közös fejlesztésük jelentési tervét: egyikben magyarországi, másikban ukrajnai partnerük volt. Az utóbbi időben ez tevékenységük egyik fő területe, hiszen már a határ menti együttműködési projektek szerves részét képezik azok a konferenciák, amiket az egyesület kezdetben saját ötletek alapján kezdeményezett. Most a közös tervek nyitó- és záró-konferenciáján találkoznak a szatmári vállalkozók külföldi partnereikkel.
A Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ Alapítvány Romániában az elsők között bonyolított le mikrohitelprogramokat, több évig segítette a vállalkozásokat a Világbank jutányos kölcsöneihez. Már tíz éve partnere a magyarországi Új Kézfogás Közalapítványnak, ami később Corvinus Zrt-vé alakult. Ennek keretében különböző pályázatokat bonyolítanak. Legutóbb egy fiatal vállalkozók támogatását célzó projektben segítették a szatmáriakat. „Két éve például 15 jelentkezőből 10-en kaptak segítséget vállalkozásuk elindításához. A támogatások révén Szatmárnémetiben és Nagykárolyban nyelviskola jött létre. Nagyon sok érdekes ötletet szült ez a pályázati lehetőség. Január 8-án járt le a legújabb kiírás határideje, amire mi 12 pályázót neveztünk be” – tájékoztat Pécsi.
Az alapítvány többek között kamattámogatási pályázatokban is segíti a vállalkozókat. Ez azt jelenti, ha valaki hazai banktól hitelt vesz fel, a visszafizetendő összeg kamatának egy részét pályázati pénzekből finanszírozhatja, mentesül a kamatterhek egy részétől. Lehet kérni továbbá külföldi termékkiállítások költségeinek támogatását, valamint az ISO termékminőségi bizonyítvány költségeinek finanszírozását is. Alapítványi segítséggel az uniós projektek önrészének feléhez is hozzá lehet jutni.
„A világpiaci krízis kétszeresen sújtja a kis- és közepes vállalkozásokat, hiszen nem, vagy szinte teljesíthetetlen feltételek mellett kapnak csak banki hitelt. A piac is visszaesett, gyengült a felvásárlóerő, és ez az állapot sok kisvállalkozást a tönk szélére visz. Ezek miatt nagyon megnő a pályázatok jelentősége. Mi folyamatosan tájékoztatjuk vállalkozóinkat a legújabb lehetőségekről, valamint külső munkatársaink segítségével meg is írjuk pályázataikat. Szerintünk ebben tudjuk a leghatékonyabban segíteni a kis- és középvállalkozásokat” – véli Pécsi.
Az egyesület hatalmas terv megvalósítására készül. Létre szeretnének hozni Szatmárnémetiben egy olyan inkubátorháznak nevezett központot, ami az üzletemberek szakmai fóruma lenne. Ez az intézmény elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat segíti majd. Jutányos bérleti díjjal műhelyeket ajánl fel, internet-hozzáférést biztosít, valamint könyvelési és marketingkérdésekben ad tanácsot. Az inkubátorház számos olyan szolgáltatást tud nyújtani, amiért egy vállalkozó több cégnek, sok utánajárással, komoly összegeket fizet. Itt egy helyen lesz majd minden, ami a sikeres vállalkozáshoz kellhet.
Pécsi Ferenc szerint előzetes terveiket már támogatták az illetékes szervek, továbbá a megvalósíthatósági tanulmány és az építkezési terv is elkészült. „A következőkben már az építkezést fogjuk megpályázni, ez ugyanis komoly anyagi ráfordítást igényel” – ismerteti az egyesület elnöke a kezdeményezés jelenlegi állását. Az inkubátorház fontos szerepet vállalna magára, mert a jelenlegi versenyhelyzethez próbálná felzárkóztatni a hozzá forduló vállalkozókat. Folyamatosan különböző képzéseket indítana, hogy versenyképessé tegye a szatmári vállalkozásokat, felvilágosítsa a helyi üzletembereket a dinamikusan változó nyugati trendekről. Továbbá hiányzó, kihalóban lévő, vagy már eltűnt szakmákat, mesterségeket kívánnak ott betanítani. Ilyen például az esztergályosság, ami hiányszakmának számít ma Szatmáron, mert a hozzáértők nagy része szakmát váltott, vagy külföldön vállal munkát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok