
Jégeső-elhárító ágyú. Közvetlenül a felhők közé juttatja az ezüst-jodid hatóanyagot
Fotó: Meőgazdasági Minisztérium
Pró és kontra vélemények kereszttüzében áll az országos jégeső-elhárító rendszer: a gazdák egy része azzal vádolja az üzemeltetőket, hogy emiatt mindenütt kevesebb az eső, mivel a vegyszeres beavatkozás „elűzi az esőfelhőket”. A hivatalos szervek szerint a termelők egy része „bedől az összeesküvés-elméleteknek”, a nézeteltérések azonban odáig fajultak, hogy Florin Barbu mezőgazdasági miniszter leállította a Prahova megyei jégkármérséklő rendszer működését. Összeállításunkban körüljártuk a romániai és magyarországi fejleményeket.
2024. augusztus 07., 09:592024. augusztus 07., 09:59
Viták kereszttűzében áll az országos jégeső-elhárító rendszer működtetése és hatékonysága. A szántóföldi növénytermesztőket tömörítő mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek tagjainak nyomására Florin Barbu mezőgazdasági miniszter augusztus 2-án leállította a jégkármegelőzési rakéták használatát Prahova megyében. Döntése hátterében az áll, hogy számos dél-romániai mezőgazdasági termelő azzal vádolja a rendszer üzemeltetőit, miszerint sokkal nagyobb kárt okoznak, mint hasznot. A miniszterhez intézett levelükben
A beadványt aláíró mezőgazdasági termelők meg vannak győződve arról, hogy azokban a régiókban, ahol az elmúlt időszakban a jégkármérséklő rendszert használták, hangsúlyosabban jelentkezik a szárazság, egész vidékeket elkerül az eső.
Az eset kapcsán a bukaresti Agro Tv-nek nyilatkozó miniszter átfogó tanulmányt ígért a romániai jégeső-elhárító rendszer működéséről, hatékonyságáról és esetleges negatív hatásairól. „Meg szeretnénk bizonyosodni róla, hogy a jégeső elleni rendszer nem teszi tönkre a termést, és nem a használata miatt hiányzik a csapadék. Azokban a régiókban, ahol a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák 90 százaléka aláírta a beadványt, leállítjuk a jégkármérséklő rendszert, azonban jégkár esetén az érintett gazdák nem kaphatnak állami kártérítést” – nyomatékosította Florin Barbu mezőgazdasági miniszter, aki rendeletben függesztette fel a Prahova megyei jégeső-elhárító rendszer működését.
A jégeső idén is sok erdélyi településen okozott hatalmas károkat a gazdáknak
Fotó: Antal István
Amint az várható volt, a miniszteri döntéssel nem mindenki ért egyet. A Romániai Szőlőtermesztők Klubja (CVR) keményen tiltakozott a jégeső-elhárító rendszer korlátozása miatt, arra hivatkozva, hogy ez károkat okoz a szőlészetekben és gyümölcsösökben, amelyek leginkább kitettek a jégesőnek.
A szervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvényes háttérrel működő jégkármérséklő rendszert egyes emberek tiltakozása nyomán felfüggesszék. „A jégeső-elhárítási rendszer romániai telepítését, állami fenntartását és működtetést a 2018/173-as törvény, illetve a 2009/601-es, valamint a 2010/256-os kormányrendelet szabályozza. Egy törvényt csak másik jogszabállyal lehet felfüggeszteni vagy módosítani: az nem megoldás, hogy ha valaki nem ért vele egyet, leállítják a törvény alkalmazását.
– áll a Romániai Szőlőtermesztők Klubja közleményében.
Szatmár megyében június elején közepes méretű jég esett többek között Piskolton, Domahidán és Csengerbagoson is, de a határ magyarországi oldalán Csengert sem kímélte a rossz időjárás. Noha a meteorológusok először sárga, majd narancssárga jelzéssel figyelmeztették a lakosságot a közelgő zivatarra, a kertekben és mezőkön esély sem volt megvédeni a termést, így több gazda károkról számolt be, tájékoztat a Szatmar.ro hírportál. A lap megkérdezte a Szatmár Megyei Tanács illetékeseit – akik tavaly negyven helyszínen jégkármérséklő talajgenerátort telepítettek a megyében –, hogy miért nem működött a rendszer. A megyei önkormányzat szerint a projekt megvalósítása után, 2023 végén az egész hálózatot átadták a mezőgazdasági minisztérium alá tartozó országos jégeső-elhárító rendszert kezelő hatóságának. Ez az intézmény felelős a jégeső-elhárító földi generátorhálózat működtetéséért, a Szatmár Megyei Tanácsnak nincs ilyen hatásköre.
Kézi irányítású talajgenerátor, működtetéséhez emberi jelenlét kell
Fotó: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A téma keményen megosztja a romániai gazdatársadalmat. A mezőgazdasági miniszterhez címzett, a jégeső-elhárító rendszer elleni beadványt több százan aláírták, többek között erdélyi magyar mezőgazdasági termelők is. Egy neve elhallgatását kérő Maros megyei mezőgazdasági mérnök – aki több száz hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, őszi kalászosokat, olajos magvakat és kukoricát termeszt – portálunknak elmondta, hogy a gazdák felháborodása jogos, a jégeső-elhárító rakéták működésének az éghajlatra gyakorolt káros hatását érdemben nem vizsgálták.
A jégkármérséklő rendszert működtető cégek abban érdekeltek, hogy mindenkit megnyugtassanak, mert szolgáltatásukkal hatalmas pénzt kaszálnak az államkasszából, és igazából semmiféle felelősségük nincs. Visszautasítjuk azokat a vádakat, amelyek a minisztériumból érik a gazdákat, hogy összeesküvés-elméletek áldozatai vagyunk” – fogalmazott portálunknak a neve elhallgatását kérő agrárvállalkozó. Kérdésünkre, hogy mennyire tartja jogosnak a gyümölcstermesztők aggályait a miniszter döntésével kapcsolatban, az agrármérnök szerint a legbiztosabb védekezési mód ma már a jégháló, ami komolyabb befektetést igényel, de alkalmazását nem lehet a kertészetekben megkerülni. A Maros megyei gazda szerint azért lobbiznak, hogy a részletes tanulmány elkészültéig az egész országban állítsák le a jégeső-elhárító rendszert.
Automata talajgenerátor, amely számítógépes parancsra lép működésbe
Fotó: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A romániai gazdák egy részének a jégeső-elhárító rendszerrel szembeni tiltakozása nem új keletű. A magyarországi országos jégkármérséklő rendszert a budapesti Agrárminisztériummal közösen működtető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is belefutott már hasonló tiltakozáshullámba. 2022-ben és 2023-ban Magyarország több keleti megyéjében halálosan megfenyegették a rendszer üzemeltetőit, akiket megvádoltak, hogy ,,a gazdák nyakára hozzák a szárazságot”. Válaszul a NAK feljelentést tett a nyomozó hatóságnál, és az adott térségben átmenetileg felfüggesztette a talajgenerátorok működését, majd a gazdáknak tartott tájékoztató fórumok után indították újra.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapjának tájékoztatója szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kibocsátott riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuálisakat a kezelők.
A NAK szakemberei szerint jelenleg nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. ,,A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le” – áll a NAK tájékoztatójában.
Az Agrárkamara szerint az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek nincs befolyása a csapadékra, inkább annak mennyiségét kellene növelnie. A hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket, hiszen a talajgenerátorok működésének – a kialakuló mesterséges jégmagoknak – köszönhetően kissé még növelhető is a csapadék mennyisége. Összességében alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső és nő az aszály.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei szerint a jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza; a rendkívüli csapadékhiány nemcsak térségünkben, hanem Európa számos más országában is problémát okoz – ott is, ahol nem működik jégkármérséklés.
Talajgenerátorok és rakéták
Romániában az áprilistól szeptember végéig tartó, jégeső elleni védekezésben a talajgenerátoros és a rakétás jégkármérséklést használják. A repülőgépes védekezés – amelynek során az ezüs-jodid alapanyagot repülőgépre szerelhető speciális párologtató eszközzel juttatják a légtérbe – magas költségei miatt nem elterjedt. A romániai megyékben vegyesen használják a talajgenerátoros és a rakétás elhárító rendszert. A földi generátorok által elpárologtatott ezüst-jodid preventív módon meggátolja az újabb jégszemek kialakulását. A rákétás jégkármérséklés közvetlenül a felhőkbe juttatja az ezüst-jodidot – rakéta típusától 4-6 km- magasra –, ezt viszont kevésbé használják lakott területek környékén, és a működtetése csak a légi irányítással szoros együttműködésben történhet.

Lassan halad a romániai jégkármérséklő rendszer kiépítése. Miközben Magyarországon 2019 végére lefedik az ország egész mezőgazdasági területét, addig Romániában ez a fajta védelem a szántók, a szőlészetek és a csupán mintegy 15-20 százalékát érinti.

Erdélyben elsőként Szatmár megyében tesztelték az új generációs jégeső-elhárító rendszer prototípusát. Tervek szerint év végéig a partiumi megye teljes felszerelést kap a jégkár elleni védekezésre.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
szóljon hozzá!