Jégszakadás. Akkor lenne igazán hatékony a védekezés, ha a határ menti megyékben közösen lépnének fel a jégkár ellen
Fotó: MTI/Vajda János
Lassan halad a romániai jégkármérséklő rendszer kiépítése. Miközben Magyarországon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által megvalósított műszaki háló 2019 végére lefedi az ország egész mezőgazdasági területét, addig Romániában ez a fajta védelem a szántók, a szőlészetek és a gyümölcsösök csupán mintegy 15-20 százalékát érinti. A román agrártárca a regionális együttműködés erősítése helyett inkább a mezőgazdasági biztosítások árának megtérítésével segítené a mezőgazdasági termelőket.
2019. november 17., 08:442019. november 17., 08:44
2019. november 17., 18:222019. november 17., 18:22
Mind a romániai, mind a magyarországi jégkármérséklő rendszer üzemel, de a hatékony együttműködés továbbra is elmarad. Magyarországon és Romániában is akkor lenne igazán hatékony a védekezés, ha a határ menti megyékben közösen lépnének fel a jégkár ellen, ezzel szemben a romániai rendszer nem Erdélyben, hanem Moldvában és Olténiában, azaz a Kárpátokon túli területeken épül.
Magyarországon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agrárminisztériummal közösen üzemelteti az országos jégkármentesítő rendszert. Ennek eredményeit ismertette a napokban a NAK szóvivője, aki úgy fogalmazott, hogy több milliárd forint kárt lehetett megelőzni a rendszer élesbe állításával. Süle Katalin elmondta, hogy idén a mezőgazdasági károkon belül a jégkár aránya nem érte el a 13 százalékot, míg két évvel korábban, 2017-ben ez csaknem 40 százalék volt. A NAK adatai szerint idén júniusig Magyarországon 1417 hektár jégkárigényt jelentettek be, míg 2018-ban, a rendszer indulásának évében 3700 hektár volt érintett, 2017-ben pedig – amikor még nem működött a jégkármérséklő rendszer – 7700 hektáron keletkezett kár.
Jól bevált. Magyarországon több milliárd forintnyi kárt előztek meg a rendszer élesbe állításával
Fotó: MTI/Sóki Tamás
A jégkármentesítő rendszer alapját jelentő talajgenerátorokból ma Magyarország területén ezer működik, amelyek gyakorlatilag lefedik az ország minden megyéjét. Kétféle talajgenerátor üzemel: a többségében manuális, illetve az automata változat egyaránt hatékony. Süle Katalin szerint a nagyobb költséggel fenntartható automata generátorokat a nehezebben megközelíthető területeken helyezték el, míg a manuális generátorok telepítésének koordinátáit a meteorológiai szolgálattal együttműködve végzett felmérések alapján jelölték ki.
Azt viszont a NAK szóvivője is megerősítette az MTI munkatársának, hogy ma a világon nem ismernek olyan technológiát, amely teljes egészében kiküszöbölhetné a jégverést. Amennyiben jéggel teli, hatalmas zivatarfelhők érkeznek az országhatáron túli területekről, a jégverést megakadályozni nem lehet, a védekező műszaki rendszer viszont hatékonyan segít abban, hogy a lehulló jégszemcsék olyan apró méretűek legyenek, amellyel jelentősen csökkenthető a jégkár nagysága.
A határon átnyúló jégvédelmi rendszert 2018 márciusában az Interreg V–A Románia–Magyarország program keretében kezdték el megvalósítani. Az elnyert uniós pályázat keretében a Szatmár Megyei Tanács és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kötött szerződést. Ennek alapján Szatmár megye lett az első erdélyi régió, amely talajgenerációs jégkármérséklő rendszert vezetett be. A magyarországi védekezési rendszer fejlesztése nyomán a budapesti agrártárca részéről megszületett a kezdeményezés, hogy a kelet-magyarországi megyékben bevezetett talajgenerációs rendszert a román fél telepítse Bihar, Arad, Máramaros, Kolozs és Szilágy megyébe is, így mind magyar, mind román szempontból összefüggő és nagy kiterjedésű területen lehetne védelmet nyújtani a jégkár ellen.
A Romániában 2000-ben létrehozott, jégeső elleni védelmi rendszer (SNACP) igen lassú ütemben fejlődik. Tervek szerint 2024-ben az ország teljes területét lefedő műszaki hálózat azonban nem Románia nyugati határaitól indult, hanem éppen fordítva, Moldva és Olténia felől közelít Erdélybe. A szociáldemokrata kormánytól örökölt szakminisztériumi tervek szerint a partiumi és a közép-erdélyi megyék lesznek az utolsó láncszemei a jégkármentesítési rendszer kiépítésének.
Jégelhárítás. A jégverést teljesen megakadályozni nem lehet, a védekező műszaki rendszer viszont hatékonyan segít abban, hogy a lehulló jégszemcsék apró méretűek legyenek
Fotó: gov.ro
A foghíjas romániai programnak idén nyáron is kárát látták az erdélyi gazdák. A viharos, jégesős májusi időjárás Szilágy és Máramaros megye több településén okozott károkat a mezőgazdasági termelőknek. Zilahon és Nagybányán például 5 cm átmérőjű jég hullott. A jégkár a felvidéki Kassa környékén is több gazdát érintett, ahol szintén nem működik a védelem. Ezzel szemben Magyarországon a hatékony védekezésnek köszönhetően a keleti megyéket érintő záporokban, zivatarokban jórészt csak borsó nagyságú jegek hulltak, így a pusztítás mértéke sokkal kisebb lett.
A romániai jégkármentesítési program csigatempóban halad. A bukaresti agrártárca sajtóosztálya érdeklődésünkre azt közölte, hogy idén moldvai megyékben történtek beruházások a védekezés terén. Iași és Vrancea megyében 84 manuális generátort telepítettek, amelyek elsősorban a szőlőtermesztő vidékeket óvják a jégkártól. A minisztérium munkatársai szerint a jövő esztendő végéig mintegy 2,5 millió hektárnyi romániai termőföldet tudnak hatékonyan megvédeni a jégkártól. Mindez azonban az ország 10 millió hektárnyi szántóterületének mindössze az egynegyede. Így joggal merül fel a kérdés: ha 20 év alatt a termőföldek csupán 25 százaléka kaphat védelmet, elegendő lesz-e négy esztendő a fennmaradó 75 százalék lefedésére.
Az agrártárca szerint Romániában jelenleg 60 úgynevezett „kilövőállomás” létezik, amelyekkel elsősorban a nagy értéket képviselő intenzív telepítéseket és a zöldségtermesztő területeket lehet védeni. Ám,
A hivatalos romániai adatok szerint 2019 folyamán a jégkár és az árvíz mintegy 10 ezer hektárnyi területen okozott veszteségeket a romániai gazdáknak. Szakemberek szerint azonban a rendszer csak úgy működik hatékonyan, ha nagyobb régiók vannak lefedve.
Mivel a jégkármentesítő rendszer hazai kiépítése túl lassan halad, a szaktárca a mezőgazdasági terménybiztosítás megkötésére serkenti a gazdákat. A Nemzeti Vidékfejlesztési Programban (PNDR) november 30-ig lehet pályázni jég- és egyéb mezőgazdasági károk megtérítését célzó agrárbiztosításra. A közel 42 millió eurónyi összegből megtérítik a gazdák jövő évre szóló agrárbiztosítási összegének 70 százalékát. A teljes összeg háromnegyedét kisebb gazdaságok, családi farmok számára különítették el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!