A saját költségen napelemes rendszert telepítőknek is csökkenthetnék ingatlanadójukat a tervezet szerint
Fotó: Pexels.com
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint. A kedvezményekkel a közfelháborodást okozó idei adóemelések okozta sokkon próbálnának enyhíteni.
2026. március 12., 19:382026. március 12., 19:38
A helyi tanácsok adómentességet vagy adókedvezményt nyújthatnak azon épületek után, amelyek esetében a tulajdonosok saját költségükön beruházási munkálatokat végeztek megújuló villamosenergia-termelő és fűtési rendszerek használata érdekében, napelemek, hőszivattyúk telepítésével, illetve az épületek környezetbarát anyagokkal történő hőszigetelésével – szerepel egy törvénytervezetben, amelyet a Profit.ro portál elemzett.
Az intézkedés már kedvező véleményezést kapott a bukaresti parlamentben. A gazdasági portál emlékeztet: a jogalkotási kezdeményezés még 2021-ből származik, amikor a Cîțu-kormány támogatta, a szenátorok azonban elutasították.
Mint ismeretes, a kormány tavalyi döntései, amelyek a lakások adóalapjának emelésére és egyes adókedvezmények megszüntetésére irányultak, idén 1,8–3-szorosára növelték a házak és lakások után fizetendő adókat, vagyis 80 és 200 százalék közötti emelkedést eredményeztek.
Azóta a kormány és az önkormányzati vezetők folyamatosan enyhíteni próbáltak a – főleg Székelyföldön – utcai tüntetéseket is eredményező adónövelések okozta lakossági sokkhatáson. Az említett tervezet szintén ezt a célt szolgálná.
Az eredeti, még 2021-ben felvázolt tervek szerint arra ösztönöznék a helyi tanácsokat, hogy nyújtsanak ingatlanadó-kedvezményeket azoknak a lakosoknak, akik környezetbarát anyagokból építik vagy újítják fel házaikat, illetve napelemeket, alternatív, nem szennyező hőforrásokat telepítenek.
– mutattak rá a tervezet kezdeményezői. Akik 2021-ben az igazságos átmenetet szolgáló mechanizmus finanszírozásaira hivatkoztak, amely révén a célkitűzések elérésére 100 milliárd eurót bocsátottak rendelkezésre, és amelyre a régiók, makrorégiók, majd ezt követően a települések különféle projektekre pályázhatnak, végső célként a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésével.
Ennek megfelelően a tervezet lehetőséget biztosít a helyi tanácsoknak arra, hogy döntsenek az épületadó alóli mentesség vagy kedvezmény megadásáról a következő épületek esetében:
A helyi pénzügyi autonómia elvét tiszteletben tartva a kezdeményezők nem javasolták annak a százalékos mértékét, amely az adómentességet vagy kedvezményt jelentené, ennek meghatározása a helyi források kezelőjének, vagyis a helyi tanácsnak a határozatával történne. Az idei adóemelések előtt a kezdeményezők még úgy számoltak, hogy a költségvetési hatás csekély lenne. A tervezet szerint a költségeket a helyi büdzsékből fedeznék, és az európai zöld megállapodás (European Green Deal) mechanizmusa révén rendelkezésre bocsátott összegek felhasználásával térítenék meg.
Amint arról beszámoltunk, az adóemelések okozta közfelháborodást követően a kormány – javarészt a koalíciós tag RMDSZ nyomására – olyan intézkedéscsomagról állapodott meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Ugyanakkor csökkentik az épületek és a gépjárművek adóját a fogyatékkal élő személyek számára is: a súlyos fogyatékkal élők 50%-os, a fokozott fogyatékkal élők pedig 25%-os kedvezményben részesülnek, értékhatárok bevezetése mellett.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unióban az aszály által érintett terület 2024-ben 156 703 négyzetkilométerre nőtt a 2023-ban regisztrált 155 432 négyzetkilométerhez képest, és Romániában, Olaszországban, valamint Bulgáriában volt a legnagyobb mértékű a növekedés.
A munkaképes korú (15–64 éves) népesség foglalkoztatottsági rátája 2025-ben 63 százalék volt, 0,8 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai állampolgárok közül 10-ből 8 tartogat a lakásában régi, már nem használatos mobiltelefonokat, a környezetvédelmi minisztérium arra biztat mindenkit, hogy adja le ezeket a megfelelő hulladékgyűjtő-pontokon.
Az Európai Unióban 82 százalékról 81,7 százalékra, az euróövezetben 88,4 százalékról 87,8 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság a tavalyi negyedik negyedévben a harmadik negyedéhez képest.
Már érezhető a román állam hitelfelvételi költségeiben is a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kirobbantott kormányválság, a kamatok már ötödik napja emelkednek – irányította rá a figyelmet a Bloomberg hírügynökség.
A román kormány megvásárolta a moldovai Giurgiulești kikötőjét – közölte a közlekedésügyi minisztérium.
Újabb feszültséget keltett a romániai mezőgazdasági támogatások kifizetése: számos gazda arról számolt be, hogy a számlájára érkező összegek jelentősen elmaradnak a korábban bejelentett kártérítésektől.
Akad egy élelmiszer, mégpedig a vaj, amely jelenleg nemhogy drágulna, de az ára jelentősen csökken Romániában és Európában is.
Idén februárig a személyszállításban használt üzemanyagok és kenőanyagok ára csökkenő tendenciát mutatott az Európai Unióban, márciusban azonban átlagosan 12,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető 2025 harmadik hónapjához képest – közölte az Eurostat.
Már a hétfői nap folyamán éreztette a hatását a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) a kormányválság, és a keddi nyitás sem volt derűlátó, a délelőtti órákban mínuszban állt. Közben a lejt is megviseli a válsághelyzet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!