A saját költségen napelemes rendszert telepítőknek is csökkenthetnék ingatlanadójukat a tervezet szerint
Fotó: Pexels.com
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint. A kedvezményekkel a közfelháborodást okozó idei adóemelések okozta sokkon próbálnának enyhíteni.
2026. március 12., 19:382026. március 12., 19:38
A helyi tanácsok adómentességet vagy adókedvezményt nyújthatnak azon épületek után, amelyek esetében a tulajdonosok saját költségükön beruházási munkálatokat végeztek megújuló villamosenergia-termelő és fűtési rendszerek használata érdekében, napelemek, hőszivattyúk telepítésével, illetve az épületek környezetbarát anyagokkal történő hőszigetelésével – szerepel egy törvénytervezetben, amelyet a Profit.ro portál elemzett.
Az intézkedés már kedvező véleményezést kapott a bukaresti parlamentben. A gazdasági portál emlékeztet: a jogalkotási kezdeményezés még 2021-ből származik, amikor a Cîțu-kormány támogatta, a szenátorok azonban elutasították.
Mint ismeretes, a kormány tavalyi döntései, amelyek a lakások adóalapjának emelésére és egyes adókedvezmények megszüntetésére irányultak, idén 1,8–3-szorosára növelték a házak és lakások után fizetendő adókat, vagyis 80 és 200 százalék közötti emelkedést eredményeztek.
Azóta a kormány és az önkormányzati vezetők folyamatosan enyhíteni próbáltak a – főleg Székelyföldön – utcai tüntetéseket is eredményező adónövelések okozta lakossági sokkhatáson. Az említett tervezet szintén ezt a célt szolgálná.
Az eredeti, még 2021-ben felvázolt tervek szerint arra ösztönöznék a helyi tanácsokat, hogy nyújtsanak ingatlanadó-kedvezményeket azoknak a lakosoknak, akik környezetbarát anyagokból építik vagy újítják fel házaikat, illetve napelemeket, alternatív, nem szennyező hőforrásokat telepítenek.
– mutattak rá a tervezet kezdeményezői. Akik 2021-ben az igazságos átmenetet szolgáló mechanizmus finanszírozásaira hivatkoztak, amely révén a célkitűzések elérésére 100 milliárd eurót bocsátottak rendelkezésre, és amelyre a régiók, makrorégiók, majd ezt követően a települések különféle projektekre pályázhatnak, végső célként a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésével.
Ennek megfelelően a tervezet lehetőséget biztosít a helyi tanácsoknak arra, hogy döntsenek az épületadó alóli mentesség vagy kedvezmény megadásáról a következő épületek esetében:
A helyi pénzügyi autonómia elvét tiszteletben tartva a kezdeményezők nem javasolták annak a százalékos mértékét, amely az adómentességet vagy kedvezményt jelentené, ennek meghatározása a helyi források kezelőjének, vagyis a helyi tanácsnak a határozatával történne. Az idei adóemelések előtt a kezdeményezők még úgy számoltak, hogy a költségvetési hatás csekély lenne. A tervezet szerint a költségeket a helyi büdzsékből fedeznék, és az európai zöld megállapodás (European Green Deal) mechanizmusa révén rendelkezésre bocsátott összegek felhasználásával térítenék meg.
Amint arról beszámoltunk, az adóemelések okozta közfelháborodást követően a kormány – javarészt a koalíciós tag RMDSZ nyomására – olyan intézkedéscsomagról állapodott meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Ugyanakkor csökkentik az épületek és a gépjárművek adóját a fogyatékkal élő személyek számára is: a súlyos fogyatékkal élők 50%-os, a fokozott fogyatékkal élők pedig 25%-os kedvezményben részesülnek, értékhatárok bevezetése mellett.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatára a szerdai kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot.
Alaposan felkorbácsolja a falusi házak árát a nagyvárosok közelsége, a legdrágább települések listáján pedig bőven találni erdélyi községeket.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írta a profit.ro piaci információk alapján.
Ahogy az várható volt, a román deviza erejét is alaposan megnyirbálja a politikai válság.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4–9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára, és egyes töltőállomásokon átmeneti üzemanyaghiány is kialakulhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!