A saját költségen napelemes rendszert telepítőknek is csökkenthetnék ingatlanadójukat a tervezet szerint
Fotó: Pexels.com
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint. A kedvezményekkel a közfelháborodást okozó idei adóemelések okozta sokkon próbálnának enyhíteni.
2026. március 12., 19:382026. március 12., 19:38
A helyi tanácsok adómentességet vagy adókedvezményt nyújthatnak azon épületek után, amelyek esetében a tulajdonosok saját költségükön beruházási munkálatokat végeztek megújuló villamosenergia-termelő és fűtési rendszerek használata érdekében, napelemek, hőszivattyúk telepítésével, illetve az épületek környezetbarát anyagokkal történő hőszigetelésével – szerepel egy törvénytervezetben, amelyet a Profit.ro portál elemzett.
Az intézkedés már kedvező véleményezést kapott a bukaresti parlamentben. A gazdasági portál emlékeztet: a jogalkotási kezdeményezés még 2021-ből származik, amikor a Cîțu-kormány támogatta, a szenátorok azonban elutasították.
Mint ismeretes, a kormány tavalyi döntései, amelyek a lakások adóalapjának emelésére és egyes adókedvezmények megszüntetésére irányultak, idén 1,8–3-szorosára növelték a házak és lakások után fizetendő adókat, vagyis 80 és 200 százalék közötti emelkedést eredményeztek.
Azóta a kormány és az önkormányzati vezetők folyamatosan enyhíteni próbáltak a – főleg Székelyföldön – utcai tüntetéseket is eredményező adónövelések okozta lakossági sokkhatáson. Az említett tervezet szintén ezt a célt szolgálná.
Az eredeti, még 2021-ben felvázolt tervek szerint arra ösztönöznék a helyi tanácsokat, hogy nyújtsanak ingatlanadó-kedvezményeket azoknak a lakosoknak, akik környezetbarát anyagokból építik vagy újítják fel házaikat, illetve napelemeket, alternatív, nem szennyező hőforrásokat telepítenek.
– mutattak rá a tervezet kezdeményezői. Akik 2021-ben az igazságos átmenetet szolgáló mechanizmus finanszírozásaira hivatkoztak, amely révén a célkitűzések elérésére 100 milliárd eurót bocsátottak rendelkezésre, és amelyre a régiók, makrorégiók, majd ezt követően a települések különféle projektekre pályázhatnak, végső célként a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésével.
Ennek megfelelően a tervezet lehetőséget biztosít a helyi tanácsoknak arra, hogy döntsenek az épületadó alóli mentesség vagy kedvezmény megadásáról a következő épületek esetében:
A helyi pénzügyi autonómia elvét tiszteletben tartva a kezdeményezők nem javasolták annak a százalékos mértékét, amely az adómentességet vagy kedvezményt jelentené, ennek meghatározása a helyi források kezelőjének, vagyis a helyi tanácsnak a határozatával történne. Az idei adóemelések előtt a kezdeményezők még úgy számoltak, hogy a költségvetési hatás csekély lenne. A tervezet szerint a költségeket a helyi büdzsékből fedeznék, és az európai zöld megállapodás (European Green Deal) mechanizmusa révén rendelkezésre bocsátott összegek felhasználásával térítenék meg.
Amint arról beszámoltunk, az adóemelések okozta közfelháborodást követően a kormány – javarészt a koalíciós tag RMDSZ nyomására – olyan intézkedéscsomagról állapodott meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Ugyanakkor csökkentik az épületek és a gépjárművek adóját a fogyatékkal élő személyek számára is: a súlyos fogyatékkal élők 50%-os, a fokozott fogyatékkal élők pedig 25%-os kedvezményben részesülnek, értékhatárok bevezetése mellett.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!