
Fotó: Pixabay.com
Közzétették a budapesti hatóságok a közbeszerzési tájékoztatót a Budapestet Kolozsvárral összekötő nagysebességű vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. A magyar kormány évek óta szorgalmazza a nagyszabású beruházást.
2020. január 28., 14:562020. január 28., 14:56
2020. január 28., 14:582020. január 28., 14:58
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt ajánlati/részvételi felhívás a Budapest és a kincses város közötti gyorsvasút országhatárig történő kiépítését célzó, költség-haszon elemzést is tartalmazó részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére vonatkozik. A Magyarépítők.hu által kedden szemlézett tájékoztatóban szereplő műszaki adatok értelmében a vasúti pálya magyarországi szakasza 250-300 kilométer hosszú lenne.
Tartalmaznia kell a tanulmánynak legkevesebb két, átlagosan legalább 70 135 lakosú város közösségi közlekedési rendszerébe történő csatlakozást, intermodális csomópontot is. Feltétel továbbá speciális műtárgyak, különösen nagyobb folyók, folyamok (elsősorban a Tisza, valamint a Körösök, Szamos) keresztezésénél, nagy forgalmú közutak keresztezésénél, városi környezetben, nehéz domborzati viszonyok között létesítendő műtárgyak, hidak, alagutak kiépítése. Az ajánlatok vagy részvételi kérelmek benyújtásának határideje 2020. február 26.
A 450 kilométer hosszúságú Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút kiépítésére a magyar kormány tett javaslatot évekkel ezelőtt, 2018 januárjában pedig az Orbán Viktor vezette kabinet jóvá is hagyta az infrastrukturális beruházás létrehozásának tervtanulmányait. Budapest egymilliárd forintot (3,2 millió euró) különített el a gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2018 februárjában tett bukaresti látogatása során tárgyalt a gyorsvasút megépítéséről a román külügyminisztérium akkori vezetőjével, Teodor Meleșcanuval. Akkor Szijjártó elmondta: egyetértés van Magyarország és Románia között abban, hogy a térség első TGV-típusú gyorsvasúti összeköttetése Budapest és Kolozsvár között épüljön meg.
Bár a kétoldalú tárgyalások során többször felvetődött, hogy a gyorsvasút-összeköttetést nem csak a magyar főváros és Kolozsvár, hanem Budapest és Bukarest között kellene megteremteni, a román hatóságok nem tettek konkrét lépéseket ebbe az irányba. A román államvasutak (CFR) két évvel ezelőtt a Krónika kérdésére közölte, szerződést kötött a Kolozsvár, Nagyvárad és Biharpüspöki közötti vasúti szakasz korszerűsítését és villamosítását célzó megvalósíthatósági tanulmány aktualizálására. Răzvan Cuc volt közlekedési miniszter tavaly áprilisban úgy nyilatkozott, a bukaresti tárca rendelkezik már egy megvalósíthatósági tanulmánnyal, amit a létező Kolozsvár–Biharpüspöki-vasútvonal korszerűsítésére készítettek el, hogy a vonalon közlekedő személyvonatok elérhessék az óránkénti 160 kilométeres sebességet. A munkálatok tervezése és kivitelezése viszont azóta sem kezdődött el.
Szakértők szerint egyébként egy 250 kilométeres sebességre alkalmas gyorsvasút építési költségei sík terepen mintegy tízmillió euróra rúgnak kilométerenként, hegyvidéken ugyanakkor a kilométerenkénti ár 80–100 millió euróra is emelkedhet. Ennek nyomán a Bukarest és Budapest között 850 kilométeren húzódó nagy sebességű vonat építési költsége becslések szerint elérheti a tízmilliárd eurót.
A romániai nyugdíjrendszer harmadik pillérét kezelő tíz fakultatív magánnyugdíjalap 2025-ben a rendszer közel 19 éves történetének legjobb befektetési hozamát érte el, mégpedig 19,6%-ot.
Luxembourgból is jól látszik: várhatóan 2030-ig sem készül el teljes egészében a Romániát Kelet–Nyugat irányban, Erdélyen keresztül átszelő A1-es autópálya, melynek hiányzó szakaszait az itthoni „papíron” 2028-ig befejeznék.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
1 hozzászólás