IMF: társadalmi feszültségek várhatók

Magyarország az ellenpélda

Arra a felvetésre, hogy az IMF, amely eddig megfontolt költségvetési politikához kötötte segítségnyújtását, most az eddigieknél sokkal nagyobb költekezésre ösztönzi a kormányokat, Strauss-Kahn azt mondta: ez attól függ, melyik országról van szó. Ellenpéldaként Magyarországot hozta fel, mondván: az IMF a magyar kormánytól változatlanul az államháztartási hiány csökkentését kéri, mivel ez az egyetlen módja a belső és külső piaci bizalom helyreállításának. Más országoknak azonban van némi mozgásterük, és ezt ki is kell használniuk, vélte a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója.
Strauss-Kahn kijelentette: Kelet-Európát különösen súlyosan érinti a válság. Az IMF vezetője szerint ennek a térségnek az országaiban a negatív növekedés „társadalmi problémákat, sőt társadalmi nyugtalanságot okozhat, mivel a lakosság igen erőteljesen reagál, amit meg is értek”.

„Soha ne mondjuk, hogy soha”

Nagy londoni elemzőházak éppen a héten rontották tovább súlyos mértékben az eddig ellenállóbbnak gondolt közép-európai gazdaságok idei növekedési prognózisait is az egyre romló euróövezeti környezet miatt. Citybeli elemzők Magyarországon kívül most már Csehországban, Lengyelországban és az eddig kiemelkedően gyorsan növekvő Romániában is recessziót várnak idén.

Strauss-Kahn a szerdai BBC-interjúban kijelentette: attól tart, hogy Kelet-Európán kívül más európai, illetve egyéb térségbeli országok is az IMF segítségére szorulhatnak. Azt ugyan valószínűtlennek nevezte, hogy például Nagy-Britannia vagy Írország is erre a sorsa juthat, de hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján „soha ne mondjuk, hogy soha”. Arra a kérdésre, hogy lesz-e elég pénze a valutaalapnak, a vezérigazgató így felelt: az IMF-nek „ma még van elég pénze”, de ha a válság folytatódik, ami a legvalószínűbb lehetőség, hat hónap múlva a szervezetnek pótlólagos forrásokra lesz szüksége.

A Nemzetközi Valutaalap vezetője a BBC-nek a világgazdaság egészéről szólva azt mondta: „a dolgok nem javulnak”, és jóllehet az IMF legutóbbi, októberben kiadott globális előrejelzése „sem volt különösebben jó, a néhány nap múlva megjelenő újabb prognózis még rosszabb lesz”. Az IMF jelenleg még érvényes előrejelzése 2009-re 2,2 százalékos világgazdasági növekedéssel számol, de ezen belül az Egyesült Államokban 0,7 százalékos, az EU-ban 0,5 százalékos viszszaesést jósol. Arra a kérdésre, hogy ennél mennyivel lesz rosszabb a készülő új prognózis, a szervezet vezérigazgatója azt mondta: pontos adatokat még nem tud, de az új növekedési számok valószínűleg 0,5-1,0 százalékpont közötti mértékben maradnak el az eddigiektől.

Nagy londoni elemzőházak már korábban jóval borúlátóbb világgazdasági előrejelzéseket adtak az idei évre, mint az IMF. Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza – 2009 januárjára szóló átfogó havi világgazdasági prognózisában például azt írta: piaci árfolyamon számítva 0,4 százalékos globális gazdasági visszaesés várható 2009-ben. A cég szerint az általa jósolt világgazdasági szintű recesszióra a II. világháború vége óta nem volt példa. A ház az amerikai gazdaságra reálértéken 2 százalékos GDP-csökkenést jósol 2009-re. Az euróövezetben az EIU londoni elemzői 1,2 százalékos GDP-visszaesést várnak 2009-ben, és 2010-ben is alig 0,5 százalékos növekedéssel számolnak.

Lassú növekedés a feltörekvő gazdaságokban is

Strauss-Khan a szerdán sugárzott BBC-interjúban, számok említése nélkül, azt mondta: idén a nagy feltörekvő gazdaságok – Kína, India, Brazília – is „nagyon lassan” növekednek eddigi ütemeikhez képest. A kínai gazdaság növekedési ütemének erőteljes lanyhulását citybeli elemzők is jósolják. A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő nemrég Londonban kiadott elemzése szerint korlátozott hatása lehet csak a kínai kormány által bejelentett hatalmas – a kínai GDP-érték 15 százalékának megfelelő – ösztönző csomagnak, mert az valószínűleg nem tudja ellensúlyozni az exportnövekedésnek a világgazdasági recesszió okozta megtorpanását.

A Moody’s szerint a kínai gazdaság 2009-ben 7-8 százalékkal fog növekedni, és az ütem 2010-ben 8-9 százalékra gyorsul vissza, de a vártnál súlyosabb és hosszabb globális visszaesés esetén a kínai GDP-érték reálnövekedése az 5–7 százalékos sávba is lassulhat az elmúlt öt év közel 11 százalékos éves növekedése után. 

A Királyi Külügyi Intézet néhány hete kiadott drámai hangvételű világgazdasági jelentésében egyenesen úgy fogalmazott, hogy a „gazdasági katasztrófa” szélére sodródott a fejlett ipari országok alkotta OECD-térség, és a kínai növekedés fennmaradása a világgazdaság legfőbb reménye.