A kamatokat illetően Erdei elmondta: a Valutaalap 3,6 százalékos kamatot állapított meg, ami megfelel a bankközi kamatoknak, azaz ebben az esetben nem a piaci kamatokról kell beszélni, ám ez is arányosan követi az inflációt. Az Unió kedvezőbb kamatokat számít, 2,2-2,3 százalékkal kér majd vissza többet, mint amennyit most az ország rendelkezésére bocsát. A 20 milliárdos kamat türelmi ideje két év, ami azt jelenti, hogy ez után az idő után kezdi majd az ország visszafizetni az említett hitelkamatok szerint a felvett öszszegek részleteit – ecsetelte a képviselő.

„Érdekesnek tartom, és nem tudom hova tenni, hogy az említett hitel 3-tól 5 évig terjed, ezért nem tudjuk biztosan, hogy 3, 4 esetleg 5 év alatt kell-e nekünk ezt visszafizetni. Ezért most még nagyon sok kérdőjel övezi ezt a tranzakciót – fejtette ki a partiumi honatya. – Érdekességképp említeném meg, hogy jómagam a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának vagyok a tagja, de a hitellel kapcsolatban még a mai napig nem kaptunk semmiféle hivatalos információt. Ismereteink nagy részét a különböző hiteltárgyalásokban részt vevő politikusok és szakemberek elszólásaiból, sajtótájékoztatóiból szereztük.”

Hozzátette: ennek ellenére a hamarosan aláírandó memorandumot a parlamentnek is el kell fogadnia. „Az ország a Nemzetközi Valutaalappal valószínűleg a május 4-én tartandó közgyűlésükön írja alá a hitelszerződést. Érdekes módon a Valutaalap elég laza feltételeket szabott meg, amelyek nem jellemzőek erre az intézményre, mivel ők szigorúságukról váltak híressé” – részletezte a képviselő, aki szerint a hitelrendszer feltételei között a nyugdíjrendszer megreformálása is szerepel, amit a kis jövedelműek fokozott védelmére való tekintettel kell végrehajtani.

Erdei úgy tudja, hogy az első nagyobb öszszeg, azaz az Unió 5 milliárd eurós hitele, június végén vagy július elején érkezik hazánkba, és alapvetően a monetáris politika stabilitását célozná meg, azaz a lej szinten tartását segítené. Az előzetes tervek szerint a kölcsön egy úgynevezett biztonsági összeg lenne, melyet a Román Nemzeti Banknak utalnának át, és a támogatás a kereskedelmi bankok közvetítésével a hiteligénylő kis- és középvállalkozókhoz, illetve a magánszemélyekhez is eljuthatna.

Eközben Winkler Gyula európai parlamenti RMDSZ-es képviselő úgy nyilatkozott a hét végén Nagyváradon, hogy az IMF-fel megkötött hitelmegállapodás nagyon jó az ország számára. „Jól jön Romániának egy kis külső nyomás az előremenetelhez” – véli a gazdasági szakember, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sürgős intézkedéseket kell meghozni a gazdasági válság elleni harc keretében.

„Jó, ha alávetjük magunkat a megkötéseknek, mivel az IMF az Európai Bizottsággal karöltve nyomást fog gyakorolni a kormányra, hogy vigye véghez a köztisztviselők, illetve a közalkalmazottak bérezését célzó reformot, valamint folytassa a tavaly decemberben leállított gazdasági reformot” – szögezte le az EP-képviselő.

Winkler úgy látja, hogy olyan körülmények között, amikor a válság miatt naponta szűnnek meg állások, a társadalmi helyzet egyre rosszabbá fog válni, és akár robbanhat is, ha a kormány tétlenül nézi a történéseket, s a hatalmon levő koalíció határozatlan marad. A képviselő szerint két sürgős tennivaló is van.

Elsősorban nagyon sürgősen ki kellene igazítani a költségvetést, ami által a kormány két-három prioritást jelölne meg – például a mezőgazdaságot, az egészségügyet vagy az oktatást –, amelyeknek kiutalná a ténylegesen szükséges pénzösszegeket. Másodsorban Winkler szerint módosítani kell a Pénzügyi Törvénykönyvet, hogy az újra befektetett profitot ne kelljen megadózni, és szerinte az áfa-rendszert is egyszerűsíteni kellene.