Fotó: Mediafax
2009. június 12., 11:532009. június 12., 11:53
A román kormány és az IMF illetékeseinek kézjegyével ellátott memorandum egyaránt tartalmazza a 19,95 milliárd eurós hitel felhasználásának feltételeit, illetve a megállapodás kritériumait.
Kiderül egyebek mellett, hogy mekkora lehet Románia államháztartási mérleghiánya, mekkora értékeket ölthet az infláció, mire vállalhat garanciát a kormány, illetve hogy hogyan kell átalakítani az állam tulajdonában levő vállalkozásokat. Mivel az IMF-hitelt nem egyszerre, hanem nyolc részletben utalják át Romániának, szigorú feltételnek minősül, hogy negyedévente közölni kell a valutaalappal a költségvetési hiány és az infláció mértékét.
Amennyiben ugyanis a bukaresti kormány nem tudja tartani magát a dokumentumban vállaltakhoz, előfordulhat, hogy elmarad a további részletek folyósítása. A hiány monitorozása azért lényeges eleme a memorandumnak, mivel ez mindenképp arra fogja késztetni a Boc-kabinetet, hogy a lehető legkisebbre fogja vissza kiadásait.
Mint a megállapodás vonatkozó része rámutat, szó sem lehet idén a közalkalmazottak béreinek növeléséről. Emellett október 20-áig a döntéshozóknak el kell fogadniuk a költségvetésből fizetett alkalmazottak bérezési rendszerének módosítását célzó törvénytervezetet, ami egyebek mellett azt a kitételt is tartalmazza, miszerint nem lehet 1 a 15-höznél nagyobb eltérés a legkisebb és legnagyobb közalkalmazotti fizetés között. A kormány az IMF kérésére azt is vállalta, hogy az idei év végéig módosítja a nyugdíjtörvényt. A valutaalap kérése főként a nyugdíjkorhatár kitolását célozza. Mint ismeretes, várhatóan a nők és férfiak egyaránt 65 évesen mehetnek a későbbiekben nyugdíjba.
| Nincs veszélyben a nyugdíjak, munkanélküli-segélyek és más szociális juttatások kifizetése – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatóján Marian Sârbu munkaügyi miniszter. Újságírói felvetésre, miszerint számíthatunk-e költségvetés-kiigazításra olyan körülmények között, hogy a szociális büdzsé hiánya elérte a 2 milliárd lejt, a tárcavezető mindössze annyit jegyzett meg, hogy a költségvetés módosítása a pénzügyminisztérium feladata. „Amennyiben a szaktárca úgy ítéli meg, hogy az eredeti leosztást módosítani kell, akkor kezdeményezhet erre irányuló törvénytervezeteket” – fogalmazott Marian Sârbu. Hozzátette: a kormánynak tartania kell magát az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal megkötött szerződések feltételeihez, ám egyetlen megkötés sem vezethet oda, hogy a kormány ne tudja utalni a nyugdíjak, munkanélküli-segélyek és más szociális juttatások kifizetéséhez szükséges pénzösszegeket. |
Amennyiben a kormány azzal szembesül, hogy a gazdaság működéséhez elengedhetetlen összeg nem folyik be az államkasszába, köteles az IMF-fel konzultálni az ügyben. Ha pedig a valutaalap által megszabott maximális költségvetési hiány és a reális deficit közötti különbség meghaladja a 200 millió lejt, a pénzügyminisztérium illetékesei is kénytelenek lesznek tárgyalóasztalhoz ülni az IMF képviselőivel.
Ez a kitétel a lakosság számára akár jó hírt is jelenthet, hiszen a hiány növekedésének megfékezéséhez az is szükséges, hogy az árak ne növekedjenek túlzott mértékben. Ugyanakkor az államot arra kényszeríti, hogy ne dobjon a forgalomba új nyomtatású bankjegyeket.
A valutaalap a megállapodásban arra kényszeríti a kormányt, hogy havonta jelezze, mekkora támogatásban részesült az ország európai uniós forrásokból. További kitétel, hogy a Boc-kabinet nem vállalhat negyedévente 6 milliárd lejnél nagyobb garanciát az állami és magánszektorban tevékenykedő vállalatok tevékenységére.
A Román Nemzeti Bank (BNR) működési elveibe is beleszólnak az IMF illetékesei, követelésük, hogy a jegybank biztosítson kedvezményes feltételeket azoknak a pénzintézeteknek, amelyek Bécsben vállalták, hogy folytatják a hitelezést. A központi bank további feladata, hogy 3,5 százalékra szorítsa vissza az inflációt, illetve jelezze az IMF vezetőinek azokat az eseteket, amikor 30 napon belül több mint 2 milliárd eurós veszteséget észlel.
A megállapodás értelmében legkésőbb június 30-áig módosítani kell a pénzügyi szektor működését szabályozó törvényeket, hogy ezáltal a BNR-nek megnövekedjék az ereje, ezáltal szükség esetén tőkeemelésre kényszeríthesse a bankok részvényeseit, és beleszólhasson abba is, hogy hogyan osztják el a profitot.
Hogy gondok várhatók, az már most borítékolható, az IMF ugyanis igen borúlátó Románia középtávú gazdasági kilátásait illetően. A legfrissebb valutaalapi előrejelzések szerint 2009-ben és 2010-ben egyaránt a bruttó hazai termék (GDP) csökkenése várható. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a héten közzétett adatok szerint a román gazdaság az első negyedévben 6,2 százalékkal zsugorodott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
Látogatottsági adatok