Fotó: Mediafax
2009. június 12., 11:532009. június 12., 11:53
A román kormány és az IMF illetékeseinek kézjegyével ellátott memorandum egyaránt tartalmazza a 19,95 milliárd eurós hitel felhasználásának feltételeit, illetve a megállapodás kritériumait.
Kiderül egyebek mellett, hogy mekkora lehet Románia államháztartási mérleghiánya, mekkora értékeket ölthet az infláció, mire vállalhat garanciát a kormány, illetve hogy hogyan kell átalakítani az állam tulajdonában levő vállalkozásokat. Mivel az IMF-hitelt nem egyszerre, hanem nyolc részletben utalják át Romániának, szigorú feltételnek minősül, hogy negyedévente közölni kell a valutaalappal a költségvetési hiány és az infláció mértékét.
Amennyiben ugyanis a bukaresti kormány nem tudja tartani magát a dokumentumban vállaltakhoz, előfordulhat, hogy elmarad a további részletek folyósítása. A hiány monitorozása azért lényeges eleme a memorandumnak, mivel ez mindenképp arra fogja késztetni a Boc-kabinetet, hogy a lehető legkisebbre fogja vissza kiadásait.
Mint a megállapodás vonatkozó része rámutat, szó sem lehet idén a közalkalmazottak béreinek növeléséről. Emellett október 20-áig a döntéshozóknak el kell fogadniuk a költségvetésből fizetett alkalmazottak bérezési rendszerének módosítását célzó törvénytervezetet, ami egyebek mellett azt a kitételt is tartalmazza, miszerint nem lehet 1 a 15-höznél nagyobb eltérés a legkisebb és legnagyobb közalkalmazotti fizetés között. A kormány az IMF kérésére azt is vállalta, hogy az idei év végéig módosítja a nyugdíjtörvényt. A valutaalap kérése főként a nyugdíjkorhatár kitolását célozza. Mint ismeretes, várhatóan a nők és férfiak egyaránt 65 évesen mehetnek a későbbiekben nyugdíjba.
| Nincs veszélyben a nyugdíjak, munkanélküli-segélyek és más szociális juttatások kifizetése – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatóján Marian Sârbu munkaügyi miniszter. Újságírói felvetésre, miszerint számíthatunk-e költségvetés-kiigazításra olyan körülmények között, hogy a szociális büdzsé hiánya elérte a 2 milliárd lejt, a tárcavezető mindössze annyit jegyzett meg, hogy a költségvetés módosítása a pénzügyminisztérium feladata. „Amennyiben a szaktárca úgy ítéli meg, hogy az eredeti leosztást módosítani kell, akkor kezdeményezhet erre irányuló törvénytervezeteket” – fogalmazott Marian Sârbu. Hozzátette: a kormánynak tartania kell magát az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal megkötött szerződések feltételeihez, ám egyetlen megkötés sem vezethet oda, hogy a kormány ne tudja utalni a nyugdíjak, munkanélküli-segélyek és más szociális juttatások kifizetéséhez szükséges pénzösszegeket. |
Amennyiben a kormány azzal szembesül, hogy a gazdaság működéséhez elengedhetetlen összeg nem folyik be az államkasszába, köteles az IMF-fel konzultálni az ügyben. Ha pedig a valutaalap által megszabott maximális költségvetési hiány és a reális deficit közötti különbség meghaladja a 200 millió lejt, a pénzügyminisztérium illetékesei is kénytelenek lesznek tárgyalóasztalhoz ülni az IMF képviselőivel.
Ez a kitétel a lakosság számára akár jó hírt is jelenthet, hiszen a hiány növekedésének megfékezéséhez az is szükséges, hogy az árak ne növekedjenek túlzott mértékben. Ugyanakkor az államot arra kényszeríti, hogy ne dobjon a forgalomba új nyomtatású bankjegyeket.
A valutaalap a megállapodásban arra kényszeríti a kormányt, hogy havonta jelezze, mekkora támogatásban részesült az ország európai uniós forrásokból. További kitétel, hogy a Boc-kabinet nem vállalhat negyedévente 6 milliárd lejnél nagyobb garanciát az állami és magánszektorban tevékenykedő vállalatok tevékenységére.
A Román Nemzeti Bank (BNR) működési elveibe is beleszólnak az IMF illetékesei, követelésük, hogy a jegybank biztosítson kedvezményes feltételeket azoknak a pénzintézeteknek, amelyek Bécsben vállalták, hogy folytatják a hitelezést. A központi bank további feladata, hogy 3,5 százalékra szorítsa vissza az inflációt, illetve jelezze az IMF vezetőinek azokat az eseteket, amikor 30 napon belül több mint 2 milliárd eurós veszteséget észlel.
A megállapodás értelmében legkésőbb június 30-áig módosítani kell a pénzügyi szektor működését szabályozó törvényeket, hogy ezáltal a BNR-nek megnövekedjék az ereje, ezáltal szükség esetén tőkeemelésre kényszeríthesse a bankok részvényeseit, és beleszólhasson abba is, hogy hogyan osztják el a profitot.
Hogy gondok várhatók, az már most borítékolható, az IMF ugyanis igen borúlátó Románia középtávú gazdasági kilátásait illetően. A legfrissebb valutaalapi előrejelzések szerint 2009-ben és 2010-ben egyaránt a bruttó hazai termék (GDP) csökkenése várható. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a héten közzétett adatok szerint a román gazdaság az első negyedévben 6,2 százalékkal zsugorodott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok