Fotó: Mediafax
2009. június 12., 11:532009. június 12., 11:53
A román kormány és az IMF illetékeseinek kézjegyével ellátott memorandum egyaránt tartalmazza a 19,95 milliárd eurós hitel felhasználásának feltételeit, illetve a megállapodás kritériumait.
Kiderül egyebek mellett, hogy mekkora lehet Románia államháztartási mérleghiánya, mekkora értékeket ölthet az infláció, mire vállalhat garanciát a kormány, illetve hogy hogyan kell átalakítani az állam tulajdonában levő vállalkozásokat. Mivel az IMF-hitelt nem egyszerre, hanem nyolc részletben utalják át Romániának, szigorú feltételnek minősül, hogy negyedévente közölni kell a valutaalappal a költségvetési hiány és az infláció mértékét.
Amennyiben ugyanis a bukaresti kormány nem tudja tartani magát a dokumentumban vállaltakhoz, előfordulhat, hogy elmarad a további részletek folyósítása. A hiány monitorozása azért lényeges eleme a memorandumnak, mivel ez mindenképp arra fogja késztetni a Boc-kabinetet, hogy a lehető legkisebbre fogja vissza kiadásait.
Mint a megállapodás vonatkozó része rámutat, szó sem lehet idén a közalkalmazottak béreinek növeléséről. Emellett október 20-áig a döntéshozóknak el kell fogadniuk a költségvetésből fizetett alkalmazottak bérezési rendszerének módosítását célzó törvénytervezetet, ami egyebek mellett azt a kitételt is tartalmazza, miszerint nem lehet 1 a 15-höznél nagyobb eltérés a legkisebb és legnagyobb közalkalmazotti fizetés között. A kormány az IMF kérésére azt is vállalta, hogy az idei év végéig módosítja a nyugdíjtörvényt. A valutaalap kérése főként a nyugdíjkorhatár kitolását célozza. Mint ismeretes, várhatóan a nők és férfiak egyaránt 65 évesen mehetnek a későbbiekben nyugdíjba.
| Nincs veszélyben a nyugdíjak, munkanélküli-segélyek és más szociális juttatások kifizetése – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatóján Marian Sârbu munkaügyi miniszter. Újságírói felvetésre, miszerint számíthatunk-e költségvetés-kiigazításra olyan körülmények között, hogy a szociális büdzsé hiánya elérte a 2 milliárd lejt, a tárcavezető mindössze annyit jegyzett meg, hogy a költségvetés módosítása a pénzügyminisztérium feladata. „Amennyiben a szaktárca úgy ítéli meg, hogy az eredeti leosztást módosítani kell, akkor kezdeményezhet erre irányuló törvénytervezeteket” – fogalmazott Marian Sârbu. Hozzátette: a kormánynak tartania kell magát az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal megkötött szerződések feltételeihez, ám egyetlen megkötés sem vezethet oda, hogy a kormány ne tudja utalni a nyugdíjak, munkanélküli-segélyek és más szociális juttatások kifizetéséhez szükséges pénzösszegeket. |
Amennyiben a kormány azzal szembesül, hogy a gazdaság működéséhez elengedhetetlen összeg nem folyik be az államkasszába, köteles az IMF-fel konzultálni az ügyben. Ha pedig a valutaalap által megszabott maximális költségvetési hiány és a reális deficit közötti különbség meghaladja a 200 millió lejt, a pénzügyminisztérium illetékesei is kénytelenek lesznek tárgyalóasztalhoz ülni az IMF képviselőivel.
Ez a kitétel a lakosság számára akár jó hírt is jelenthet, hiszen a hiány növekedésének megfékezéséhez az is szükséges, hogy az árak ne növekedjenek túlzott mértékben. Ugyanakkor az államot arra kényszeríti, hogy ne dobjon a forgalomba új nyomtatású bankjegyeket.
A valutaalap a megállapodásban arra kényszeríti a kormányt, hogy havonta jelezze, mekkora támogatásban részesült az ország európai uniós forrásokból. További kitétel, hogy a Boc-kabinet nem vállalhat negyedévente 6 milliárd lejnél nagyobb garanciát az állami és magánszektorban tevékenykedő vállalatok tevékenységére.
A Román Nemzeti Bank (BNR) működési elveibe is beleszólnak az IMF illetékesei, követelésük, hogy a jegybank biztosítson kedvezményes feltételeket azoknak a pénzintézeteknek, amelyek Bécsben vállalták, hogy folytatják a hitelezést. A központi bank további feladata, hogy 3,5 százalékra szorítsa vissza az inflációt, illetve jelezze az IMF vezetőinek azokat az eseteket, amikor 30 napon belül több mint 2 milliárd eurós veszteséget észlel.
A megállapodás értelmében legkésőbb június 30-áig módosítani kell a pénzügyi szektor működését szabályozó törvényeket, hogy ezáltal a BNR-nek megnövekedjék az ereje, ezáltal szükség esetén tőkeemelésre kényszeríthesse a bankok részvényeseit, és beleszólhasson abba is, hogy hogyan osztják el a profitot.
Hogy gondok várhatók, az már most borítékolható, az IMF ugyanis igen borúlátó Románia középtávú gazdasági kilátásait illetően. A legfrissebb valutaalapi előrejelzések szerint 2009-ben és 2010-ben egyaránt a bruttó hazai termék (GDP) csökkenése várható. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a héten közzétett adatok szerint a román gazdaság az első negyedévben 6,2 százalékkal zsugorodott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok