Fotó: Mediafax
2009. június 12., 11:532009. június 12., 11:53
A román kormány és az IMF illetékeseinek kézjegyével ellátott memorandum egyaránt tartalmazza a 19,95 milliárd eurós hitel felhasználásának feltételeit, illetve a megállapodás kritériumait.
Kiderül egyebek mellett, hogy mekkora lehet Románia államháztartási mérleghiánya, mekkora értékeket ölthet az infláció, mire vállalhat garanciát a kormány, illetve hogy hogyan kell átalakítani az állam tulajdonában levő vállalkozásokat. Mivel az IMF-hitelt nem egyszerre, hanem nyolc részletben utalják át Romániának, szigorú feltételnek minősül, hogy negyedévente közölni kell a valutaalappal a költségvetési hiány és az infláció mértékét.
Amennyiben ugyanis a bukaresti kormány nem tudja tartani magát a dokumentumban vállaltakhoz, előfordulhat, hogy elmarad a további részletek folyósítása. A hiány monitorozása azért lényeges eleme a memorandumnak, mivel ez mindenképp arra fogja késztetni a Boc-kabinetet, hogy a lehető legkisebbre fogja vissza kiadásait.
Mint a megállapodás vonatkozó része rámutat, szó sem lehet idén a közalkalmazottak béreinek növeléséről. Emellett október 20-áig a döntéshozóknak el kell fogadniuk a költségvetésből fizetett alkalmazottak bérezési rendszerének módosítását célzó törvénytervezetet, ami egyebek mellett azt a kitételt is tartalmazza, miszerint nem lehet 1 a 15-höznél nagyobb eltérés a legkisebb és legnagyobb közalkalmazotti fizetés között. A kormány az IMF kérésére azt is vállalta, hogy az idei év végéig módosítja a nyugdíjtörvényt. A valutaalap kérése főként a nyugdíjkorhatár kitolását célozza. Mint ismeretes, várhatóan a nők és férfiak egyaránt 65 évesen mehetnek a későbbiekben nyugdíjba.
| Nincs veszélyben a nyugdíjak, munkanélküli-segélyek és más szociális juttatások kifizetése – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatóján Marian Sârbu munkaügyi miniszter. Újságírói felvetésre, miszerint számíthatunk-e költségvetés-kiigazításra olyan körülmények között, hogy a szociális büdzsé hiánya elérte a 2 milliárd lejt, a tárcavezető mindössze annyit jegyzett meg, hogy a költségvetés módosítása a pénzügyminisztérium feladata. „Amennyiben a szaktárca úgy ítéli meg, hogy az eredeti leosztást módosítani kell, akkor kezdeményezhet erre irányuló törvénytervezeteket” – fogalmazott Marian Sârbu. Hozzátette: a kormánynak tartania kell magát az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal megkötött szerződések feltételeihez, ám egyetlen megkötés sem vezethet oda, hogy a kormány ne tudja utalni a nyugdíjak, munkanélküli-segélyek és más szociális juttatások kifizetéséhez szükséges pénzösszegeket. |
Amennyiben a kormány azzal szembesül, hogy a gazdaság működéséhez elengedhetetlen összeg nem folyik be az államkasszába, köteles az IMF-fel konzultálni az ügyben. Ha pedig a valutaalap által megszabott maximális költségvetési hiány és a reális deficit közötti különbség meghaladja a 200 millió lejt, a pénzügyminisztérium illetékesei is kénytelenek lesznek tárgyalóasztalhoz ülni az IMF képviselőivel.
Ez a kitétel a lakosság számára akár jó hírt is jelenthet, hiszen a hiány növekedésének megfékezéséhez az is szükséges, hogy az árak ne növekedjenek túlzott mértékben. Ugyanakkor az államot arra kényszeríti, hogy ne dobjon a forgalomba új nyomtatású bankjegyeket.
A valutaalap a megállapodásban arra kényszeríti a kormányt, hogy havonta jelezze, mekkora támogatásban részesült az ország európai uniós forrásokból. További kitétel, hogy a Boc-kabinet nem vállalhat negyedévente 6 milliárd lejnél nagyobb garanciát az állami és magánszektorban tevékenykedő vállalatok tevékenységére.
A Román Nemzeti Bank (BNR) működési elveibe is beleszólnak az IMF illetékesei, követelésük, hogy a jegybank biztosítson kedvezményes feltételeket azoknak a pénzintézeteknek, amelyek Bécsben vállalták, hogy folytatják a hitelezést. A központi bank további feladata, hogy 3,5 százalékra szorítsa vissza az inflációt, illetve jelezze az IMF vezetőinek azokat az eseteket, amikor 30 napon belül több mint 2 milliárd eurós veszteséget észlel.
A megállapodás értelmében legkésőbb június 30-áig módosítani kell a pénzügyi szektor működését szabályozó törvényeket, hogy ezáltal a BNR-nek megnövekedjék az ereje, ezáltal szükség esetén tőkeemelésre kényszeríthesse a bankok részvényeseit, és beleszólhasson abba is, hogy hogyan osztják el a profitot.
Hogy gondok várhatók, az már most borítékolható, az IMF ugyanis igen borúlátó Románia középtávú gazdasági kilátásait illetően. A legfrissebb valutaalapi előrejelzések szerint 2009-ben és 2010-ben egyaránt a bruttó hazai termék (GDP) csökkenése várható. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a héten közzétett adatok szerint a román gazdaság az első negyedévben 6,2 százalékkal zsugorodott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok